Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Újkígyós | |||
_2.jpg) | |||
| Filagória, Újkígyós, Gesztenyés dűlő | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Békéscsabai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Oláh Timót (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5661 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4697 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 91,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 54,92 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 34′ 60″,k. h. 21° 01′ 60″46.583333,21.03333346.583333°N 21.033333°EKoordináták:é. sz. 46° 34′ 60″,k. h. 21° 01′ 60″46.583333,21.03333346.583333°N 21.033333°E | |||
  Újkígyós Pozíció Békés vármegye térképén | |||
| Újkígyós weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÚjkígyós témájú médiaállományokat. | |||
ÚjkígyósvárosBékés vármegyében, aBékéscsabai járásban.
AMaros hordalékhátán helyezkedik el,Békéscsaba délnyugati szomszédságában, a városközponttól körülbelül 15 kilométerre. A térség másik nagyobb városától,Gyulától nyugatra terül el, bő 20 kilométerre. Szomszédai: észak felől Békéscsaba, kelet felőlSzabadkígyós, délkelet felőlKétegyháza, dél felőlMedgyesegyháza ésPusztaottlaka, nyugat felől pedigCsabaszabadi. Északnyugat felől viszonylag közel fekszik hozzáTelekgerendás is, de közigazgatási területeik nem határosak egymással. AzUSDA klímazóna osztályozása szerint a település területe a 7a kategóriába esik.
A település központján kelet-nyugati irányban végighúzódik a Gyula-Csorvás közti4431-es út, ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Békéscsabával a településközpontnak nincs közvetlen közúti kapcsolata, a város központja felől csak kisebb-nagyobb kerülővel lehet megközelíteni, két alternatív útvonalon: vagy a4432-es úton a nyugati határszélig, majd onnan kelet felé fordulva a 4431-esre, vagySzabadkígyóson keresztül, a4433-as, majd szintén a 4431-es úton.
Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás aMÁVSzeged–Kötegyán-vasútvonalTelekgerendás vasútállomása.
A legelfogadottabb változat szerint a város nevét –Szabadkígyóséval együtt – a település vidékén egykor található sok kígyóról kaphatta. Megerősítik ezt a feltevést az ugyancsak itt találhatóKígyós-halom ésKígyós-rétje helynevek is.[3]
EgyTurovszki Krisztián által2001-ben talált, majd beszolgáltatott lelet-együttes egyik szíjvégén látható kígyó motívum alapján van, aki arra gondolt, hogy a település neve igen korán, a6–8. században keletkezett, azavarok betelepedésének az idején.László Gyula szerint az öv veretei és azok száma származás- és rangjelző szereppel bírt, ennek következtében egyediek voltak. A ránk maradt övek között nincs két olyan, melynek mintázata megegyezik. Itt jegyezhetjük meg, hogy a korabeli hagyomány szerint általánosan elfogadott jelenség volt, hogy az egyes családok, nemzetségek saját magukról nevezték el szállásterületüket. Nem elhanyagolhatóFülöp Gyula régész megjegyzése, miszerint a veretes öv a szabad férfi legfontosabb jelvénye. A veretek mintavilága fontos információhordozó volt. A rajta szereplő állatok például nemzetségjelek formájában, az állatősök megidézői lehettek. Ezt alapul volt, aki feltételezte, hogy Kígyós neve a korabeli gyakorlat szerint egy itt élő nemzetségnév után vált földrajzi névvé. Ezt a feltételezést erősíti meg Euagrius hagiografikus munkája, a Vita Sancti Pancratii, bizánci fogságba került, esetleg már elszlávosodóban lévő (de valójában nem szláv) avarokat szólaltat meg önmagukról: „Mi avar népség vagyunk, mindenféle csúszómászók és négylábúak hasonmásait tiszteljük istenekként. Mindezekkel együtt a tűznek, a víznek és kardjainknak mutatunk be áldozatot."[4]
A település nevének első ismert okleveles említése1398-ból való.
.jpg)
Egy későbbi,1508. szeptember 16-án keletkezett okirat a települést már nem Zaránd, hanemBékés vármegye területére helyezi. (Ebből az okiratból értesülhetünkRotymapuszta Kígyóshoz való csatolásáról: "Az aradi káptalan biztosítja, hogy Aythossy Péter, Aythossy Imre özvegye Erzsébet, Aythossy Mihály özvegye Klára, Egey Mihály (Egey András és Aythossy Márta Fia), aythosi Tewrek János és Ferenc, továbbá Fodor …..né Katalin elismerték, hogyCorvin János hg özvegye (Frangepán Beatrix) a békésmi. Kígyós birtokhoz tartozó Rotyma pusztát visszaadta nekik.")
A falu az1814-es újraalapítása után is ezt a nevet vette föl.
Újkígyós történetét valójában csak1814-es alapításától számíthatjuk. A kígyósi birtok1798-ban került aWenckheim család tulajdonába. A terület még ekkor is magán viselte a korábbi hadakozások nyomait. Elvadult puszták, mocsarak, itt-ott a régi élet rommá vált emlékei. A török és német dúlásokat csodálatos módon vészelte átSzegedkatolikus népe. A békés évtizedekben virágzó, sűrűn lakott vidékké vált. Innen próbált tehát grófWenckheim József Antal szerződéssel százdohánykertész családot idetelepíteni. „Alább írt mai napon az alább írt és mások nevében is megbízott személyeknek a Kígyósi pusztának egy darab részit – írja agróf a szerződés bevezetőjében – nevezetesen 3500jugerumokat (holdakat) 1100négyszögölével számítván árendába adok és adtam a következő módon és feltételek alatt…” A tizenhárom pontból álló szerződés tartalmát a telepesek képviselői is elfogadták, s mint írták: „a feltételekre mi is reá állunk és azokat szoros megtartására magunkat szentül kötelezzük a több társaink nevében is…” A szent kötelességet vállaló egykori bérlők leszármazottai lakják mindmáig a települést.
Az idézett árendás szerződést 1814. szeptember 1-jén látták el kézjegyükkel. A bérleti szerződés értelmében egy-egy család egy „numerus” földet kapott, amely 27kisholdból állott, 5 hold belsőségből, 5 hold legelőből és 17 hold külsőségből. A bérlet 40 évre szólt, s azt annak lejártával újabb 30 esztendőre meghosszabbították.
1845. február 15-én kelt gróf Wenckheim József Antalnak az a rendelete, amelynek alapján Újkígyós lakosainak húsz tagból álló testületet kellett választania.Karácsonyi János szerint ez a húsz fő a kígyósi kertészség legtekintélyesebb családfőiből állt, és Nép-Vének Tanácsának nevezte magát. ElnöknekLéhner Mihály katolikus plébánost választották.
Római katolikus templom
A Nép-Vének Tanácsának fölállítása és működése kísérlet volt a hagyományos, magyar önkormányzat lehetőségek szerinti, részleges visszaállítására egy telepített kertészfalu adók és bérleti szerződések szabta szűkös lehetőségei között. Ez az önkormányzat korlátozott volt ugyan, de egy élő közösség, amely az élet minden területére kiterjedő hatáskörű vezetésként működött.
A testület feloszlatását1848. február 22-én az orosházifőszolgabíró rendelte el Léhner Mihálynak címzett átiratában. A főszolgabíró a törvényekkel ellentétesnek minősíti a nép-vének gyűlésének tevékenységét, mert a közigazgatás működése felett a megye gyakorol felügyeletet a főszolgabíró útján. A bürokratikus hatalom nem tudta elviselni a természetes, szerves önkormányzatot, még akkor sem, ha annak lehetőségei korlátozottak.
A kígyósi nép hagyományosan dohánytermesztéssel foglalkozott. A vidék lakói körében ismertté vált hírük-nevük és községük híresen rendezett állapota. A dohány meghatározó kultúrnövénye volt a községnek egészen a termelőszövetkezet nem teljesen önkéntes alapon történő megszervezéséig.
1858-ban megépült a vasútSzolnok ésArad között, amely Újkígyóshoz közel vezetett, s ez nagyban hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. Időközben a zömében katolikus újkígyósiak kis méretű templomukat kinőve új templom építésébe fogtak Léhner Mihály plébános kezdeményezésére, melyhez az uradalom is jelentős támogatást nyújtott.1858-ban készült el a templom, amelyetSzűz Mária védelmébe ajánlottak, és ma is szép állapotban látható.
Az Újkígyósi Szűz Mária Szent Neve Templomról dr.Bálint Sándor néprajzi egyetemi tanár1959. XI. 15-én tollba mondott szakvéleménye: "Aromantikus építészeti stílus jellegzetességeit mutatja. A maga idején korának legmodernebb egyházművészeti stílusában épült. Műemléki értéke kétségtelen.Czigler Antal a mestere. A mennyezeti freskók az ún.nazarénus iskolai irányt tükrözik. Ismeretes, hogy a nazarénusok Rómában külön egyházművészeti közösséget alkottak a németJohann Friedrich Overbeck (1789-1869) és a magyarSzoldatits Ferenc (1820-1916) festőkkel az élen. Céljuknak a középkori egyházművészet, elsősorban aquattrocento (Raffaello,Botticelli,Philippe Lippi,Giovanni Bellini) áhítatos, bensőséges, lírai szellemének, egyháziasságának feltámasztását tűzték ki. Szoldatitsnak ilyen alkotásai vannakEgerben (székesegyház),Budapest,Temesvár,Szeghalom templomaiban. (Éder:Művészeti lexikon.)Kiss Alajos egri festő tanár Újkígyóson ezeket a hagyományokat követte. A freskók keretdíszei, emblémái szintén átlagon felüli ízlésről tanúskodnak. Esetleges restauráláskor feltétlenül megkímélendők. A főoltárképFischer Károly gyulai festőnek,Munkácsy Mihály első mesterének alkotása. A mellékoltárok szentképei is ihletett alkotások, ha nem is jelentékenyek. ASzent József-kép már sablonosabb. A szobrok nem ütik meg a templomi műalkotások színvonalát. AWenckheim-címer a múltnak egyik megbecsülendő darabja. A külső falSzent Ferenc ésSzent Vendel szobrai szegedi hagyományokra utalnak. (Alsóvárosi oltárok, Alsótanyán a Szt. Vendel kápolna is.)
1884-ben a község területének földjét és egy szép nagy határrészt megvásárolt az ókígyósi méltóságos grófi uradalomtól. Bankkölcsön segítségével örök időkre megváltotta, ezért ezt a határrészt ma is Örökföldnek nevezzük. A bankkölcsönt a község nagy nehézségek árán, szigorú rendszabályok betartása mellett1905-re fizette ki teljesen. A rendszabályok szigorát jól jellemzi az a kitétel, miszerint, ha valakik „hanyagságuk, könnyelműségük vagy rossz akaratuk által az egész községet könnyen a végpusztulás örvényébe sodorhatják: – minden per s bírói eljárás mellőzésével a választandó bizottság és a községi elöljáróság közbejöttével birtokaikból kibecsültetnek…”
Az örökváltsági kölcsön térítésének kötelezettsége különböző módon terhelte meg a különböző adottságokkal bíró családokat. A korábban kisebb különbségeket mutató vagyonmegoszlás egyre szembetűnőbbé vált. Az ügyesebb, több munkaerővel bíró, jobb fizikai és szellemi adottságokkal rendelkező családok, gazdák megerősödtek, mások még meglévő vagyonukat sem bírták megtartani. Jól szemlélteti ezt a folyamatot a földbirtok megoszlását bemutató táblázat, amely az1935-ös állapotot tükrözi:A gazdaságterületeA gazdaságokszámaTerület összesen(kh)
Szántóföld nélkül353 113
1 kh-nál kisebb80 55
1–5 kh-ig424 1 168
5–10 kh-ig107 787
10–20 kh-ig119 1 702
20–50 kh-ig33 853
50–100 kh-ig1 92
500–1000 kh-ig1 676
1000 kh-nál nagyobb1 9 732
Összesen1 119 15 178
Mint az a táblázatból is kitűnik, Újkígyóson igen erős volt az önmagát eltartani képes, sajátos gazdaidentitással élő, kis és közepes nagyságú földdel rendelkező birtokosréteg. Ez a társadalmi csoport, amely önmagában is a település összlakosságának több mint felét adta, erős vallási és nemzeti elkötelezettséggel bírt. Talán az ő számukra jelentett leginkább súlyos hátrányokat az1945 utáni fordulat.1948-ban megalakult a „Dózsa” Termelőszövetkezeti Csoport 33 taggal 100 kh szántóföldön.1950-ben „Új Élet” néven újabbTSzCs alakult 24 taggal, 158 kh földterületen. 1950-ben jött létre a régi önkormányzat helyett a Községi Tanács. Egyidejűleg az addig Újkígyóshoz tartozóÓkígyós önállóközséggé váltSzabadkígyós névvel, s a közigazgatás elszakadt Újkígyóstól.
1958-ban a tanácsülés jóváhagyta a községrendezési tervet, mellyel a régi 3–5 kh-ig terjedő belsőségeket házhelyekké parcellázták fel. Ekkor a közintézmények részére fenntartott helyeken kívül 220 építési telket alakítottak ki első lépésként a községben. Később további házhelyeket biztosított a folyamatosan megnyíló új utcák sora.1960-ra Újkígyós termelőszövetkezeti község lett. Két régebbi tsz (Dózsa, Új Élet) egyesült az újonnan belépő tagsággal, és az egyesülés után felvették az Aranykalász nevet. 1508 katasztrális hold területet biztosítottak a háztáji gazdaságok részére. Öt üzemegységet alakítottak ki.
Az Aranykalász MgTsz1992. október 30-án alapvető változásokon ment át. A faipari dolgozók (akik megalakították az ÚFA Bt.-t), a gazda- szövetkezeti tagok és az első egyéni kiválók távoztak a tsz-ből. A későbbiekben maga a tsz is több kisebb szövetkezetre vált szét.
1970-ben lett Úkígyósnagyközség, és1977-ben alakult meg Újkígyós és SzabadkígyósKözös Tanácsa Újkígyós székhellyel. Atársközségi kapcsolat1990-ig állt fenn.1982-ben megszűnt a Gyulaijárás. Újkígyós ettől kezdve (mint városkörnyéki község) Békéscsabához tartozott közigazgatásilag.
1989-es évet társadalmi pezsdülés jellemezte. Ebben az évben, arendszerváltás után helyi választásokra került sor. Létrejött az újönkormányzat. Az újpolgármester Bozó Imre lett, ajegyző a korábbiVb. titkár: Bálint Istvánné dr. Tomán Piroska maradt.
Újkígyós2009. július 1. óta város.
| Polgármester | Megjegyzés | ||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Bozó Imre | FKgP[5] | |
| 1994–1998 | FKgP-KDNP-MDF-SZDSZ[6] | ||
| 1998–2002 | FKgP[7] | ||
| 2002–2006 | Kovács Lajos | független[8] | |
| 2006–2010 | Szebellédi Zoltán | KDNP-Fidesz-Gazdakör[9] | |
| 2010–2014 | Fidesz-KDNP-Gazdakör[10] | ||
| 2014–2019 | Fidesz-KDNP-Gazdakör[11] | ||
| 2019–2024 | Botyánszki Pál László | független[12] | |
| 2024– | Oláh Timót | független[13] | |
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri posztért.[14] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak négy másik település (Erdőtelek,Fonyód,Gyula ésMezőfalva) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig csak két községben, a frissen önállóvá váltBerentén ésÚriban akadt példa.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5226 | 5160 | 4897 | 4844 | 4732 | 4683 | 4675 | 4697 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 98%-amagyar, 1%-aroma, 1%-a egyéb (főlegszlovák ésromán nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 3,3%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,1% (19,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,7% románnak, 0,4% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,5% volt római katolikus, 2,9% evangélikus, 2,7% református, 2,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 0,4% görög katolikus, 0,3% ortodox, 16,8% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[17]
<ref> címke; nincs megadva szöveg a(z)„24önkvál nevű lábjegyzeteknek<ref> címke; nincs megadva szöveg a(z)02önkvál nevű lábjegyzeteknek
