Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ötvöskónyi | |||
 | |||
| Chernel–Czindery-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Nagyatádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabad Józsefné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7511 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 796 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,71 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 17′ 16″,k. h. 17° 21′ 38″46.287780555556,17.36051111111146.287781°N 17.360511°EKoordináták:é. sz. 46° 17′ 16″,k. h. 17° 21′ 38″46.287780555556,17.36051111111146.287781°N 17.360511°E | |||
  Ötvöskónyi Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Ötvöskónyi weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÖtvöskónyi témájú médiaállományokat. | |||
ÖtvöskónyiközségSomogy vármegyében, aNagyatádi járásban.
Nagyatád északi szomszédságában fekszik, a város központjától 6 kilométerre. A mai települést két, korábban különálló egykori község alkotja, melyek közül Ötvös a jelenkori belterület déli felének felel meg, míg Kónyi a belterület északkeleti részén helyezkedik el.
A további határos települések: észak felőlSegesd, északkelet felőlBeleg, kelet-délkelet felőlSzabás, nyugat felől pedigSomogyszob.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala aBarcstól aBalaton térségéig húzódó68-as főút, mely Ötvös településrész főutcáját is képezi egyben; ezen érhető el a település északi és déli irányból is. Kónyi főutcája a6622-es út, ez a belterület északi részén ágazik ki a főútból Beleg ésKutas felé.
A hazai vasútvonalak közül aDombóvár–Gyékényes-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt;Ötvöskónyi megállóhely a belterület legészakibb peremén helyezkedik el – a vonal állomásainak viszonylatábanBeled vasútállomás ésSomogyszob vasútállomás között –, közúti elérését a főút felől a 66 338-as számú mellékút biztosítja.
Ötvöskónyi1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának jelölésére.
Ötvös nevét1333–1335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-benVtves ésWthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11-12. században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt; a család várat is építtetett itt. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskorMagyar Kristóf ésMiklós, valamintÓvári Fülöp birtokának írták.1530-tól Pekry Lajos birtoka volt.1534-ben aBécs ellen portyázóSzulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták,1564-ben már csak mint puszta szerepelt.1566-banSzigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-benZrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. Az1600-as évek végén végzett összeírásban márSomogy vármegye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry családok voltak.
A17. századtól márszlovénok (vendek) telepednek meg a községben és a számuk további betelepülőkkel növekedett a18. századig, akik aMuravidékről érkeztek. Olyan nagy volt a szlovénok aránya a településen, hogy Kónyi még a19. század végén is zömmel szlovén település volt. A20. században aztán ezek a lakosok teljesen elmagyarosodtak, s csakTaranyban maradtak fenn legtovább.
Ötvöskónyit 1984. január 1-jénNagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra önálló község.
2015 novemberében készült el aNagyatádot,Bakházát,Görgeteget,Háromfát,Kutast,Lábodot, Ötvöskónyit,Rinyaszentkirályt, valamintTaranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 925 | 913 | 904 | 876 | 846 | 834 | 816 | 796 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 28,6% cigánynak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 8,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 6,2% (20,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 37,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 4,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb katolikus, 3,8% felekezeten kívüli (48,1% nem válaszolt).[12]
ANagyatádi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
