Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Örvénd(Urvind) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Alsólugos |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsólugos |
| Irányítószám | 417317 |
| SIRUTA-kód | 29939 |
| Népesség | |
| Népesség | 754 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 886[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′ 02″,k. h. 22° 16′ 54″47.067268,22.28174847.067268°N 22.281748°EKoordináták:é. sz. 47° 04′ 02″,k. h. 22° 16′ 54″47.067268,22.28174847.067268°N 22.281748°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazÖrvénd témájú médiaállományokat. | |
Örvénd (románul:Urvind) faluRomániában,Bihar megyében.
ARéz-hegységtől délre, aSebes-Körös völgyében fekvő település.
Örvénd ősrégi település, mely már azÁrpád-kor-ban lakott hely volt,Vluend néven.1282-ben aCsanád nemzetség birtoka volt, és valószínűleg azonos volt azzal azÖrvényesligete (Urweusligethe) nevű helységgel, melyet1336-ban a Csanád és aRátold nemzetségek elcseréltek egymás között.1360-ban a Telegdiek osztoztak meg a birtokon, s ekkor említették a mellette folyóÖrvényespataka nevű folyócskát is.1388-ban a Putnoki család is közbirtokos volt itt.1470-benÖrvény már vásáros helyként volt jegyezve. A vásártartási jogot Mátyás király adományozta, ez a vásár amásodik bécsi döntésig, 1940-ig működött Mátyás vásár néven.
1561-ben Telegdy Mihály és Miklós osztálylevelében említették, ekkor már iskolával és templommal is rendelkezett. A17. század elejénBocskai István fejedelem is birtokosa lett a településnek, aki1606. december 17-én kelt végrendeletében Örvendi Pálra, egyik idevaló kedves főemberére hagyta itteni birtokát, azerdélyiBalázsfalvával együtt.
Az 1800-as évek elején a Beöthy és a Juricskai családok birtoka volt, s az övék volt még a 20. század elején is. A településhez tartozott még Telkespuszta is. 1848 decemberében az erdélyi seregek élénBem József bevonult a községbe, ahonnan sok fiatal csatlakozott a sereghez, a temetőben több örvéndi honvéd sírja megtalálható ma is. Az 1848–1849-es szabadságharc ismert örvéndi hősi halottai: Nagy József, Papp Imre, Sorbán Ferenc, Sorbán László, Varga Miklós.
1900-ban 871 lakosából 860 magyar, 9 román, 2 egyéb nemzetiségű volt. Atrianoni békeszerződés előttBihar vármegyéhez tartozott, és azÉlesdi járás egyikkörjegyzőségi székhelye volt.
2011-ben 1053 lakosából 887 magyar, 92 román, 53 szlovák anyanyelvű.[2]
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap