Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Öcs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Ajkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8292 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 210 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,7 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 07″,k. h. 17° 36′ 53″47.001911111111,17.61481111111147.001911°N 17.614811°EKoordináták:é. sz. 47° 00′ 07″,k. h. 17° 36′ 53″47.001911111111,17.61481111111147.001911°N 17.614811°E | |||
  Öcs Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Öcs weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÖcs témájú médiaállományokat. | |||
ÖcsközségVeszprém vármegyében, azAjkai járásban.
Öcs község aKab-hegy délnyugati lábánál, azajka–nagyvázsonyi közút mellett elterülő kistelepülés. Ajkától 14 kilométerre délre található. A várostólPuláig vezető7309-es út a falu belterületének északi szélén húzódik végig, a település főutcája az abból kiágazó, alig több mint 1 kilométer hosszú 73 119-es út (települési nevén Béke utca).
Az Öcsi Nagy-tó és szép gyertyános-tölgyes erdővel borított környéke kellemes kirándulóhely. Emellett a szakembereknek botanikai szempontból is izgalmas kutatóhelye, mert több ritka faj élőhelye. A tó a Kab-hegy délnyugati lábánál kb. 330 m tengerszint feletti magasságban egy természetes mélyedésben fekszik. A tavat a csapadékvíz és a közvetlen környezetéből csordogáló apró csermelyen kívül a tó északi szélén egy időnként kiszáradó forrás is táplálja. Felületének legnagyobb része nádas és zsombékos. A terület közel 35%-át borítótőzegmoha a tó botanikai szempontból legértékesebb része. A tőzegmohákon kívül védett ritka növényfaj az itt szintén megtalálhatószálkás pajzsika,mocsári tőzegpáfrány ésnádi boglárka. A tónak és környékének nemcsak a növény- hanem az állatvilága is gazdag.[3]
Valószínűleg a név személyi eredetre mutat. A mai egyszerűbb írású név a nemesi kiváltságok csökkenésével a19. század közepén alakult ki.
A településről az első írásos feljegyzés1278-ból származik Ech néven.
1378-ban nobiles de Ichy.1734-ben Nemes Eöcsy. Öcs egytelkesnemesek faluja volt. A teljes határa nemesikúriákhoz tartozott. A16. századig társadalma tiszta nemesekből állt. A17. századbanagilisekkel vegyült.1828-ra megváltozott a helyzet.
Olyan nagy volt a beköltözött házas és házatlanzsellérek száma, hogy ezek váltak uralkodóvá. A település többször volt lakatlan. A 17. században többször puszta. A18. században alakult ki a településen a négy felekezet. Ekkor lakói: 400 római katolikus, 301 evangélikus, 200 református, 150 zsidó hitű.
A településen mindhárom felekezetnek saját temploma van. A zsidó zsinagóga jelenleg lakóház.
A jobbágy felszabadításkor 1nagybirtok és 233kisbirtok van. Határát az első kateszterben 2381 kataszteri holdban állapítják meg. Területének ekkor fele erdő a többi szántó, rét, legelő, mocsaras terület.
Népessége:
1785-ben 581
1910-ben 612
1970-ben 510
1986-ban 327
1998-ban 258
Az elsőtermelőszövetkezet1950-ben alakult Új Élet néven.1956-ban feloszlott, majd Alkotmány néven alakult újra és1959-benHalimbával egyesült. A Tsz összevonások során előszörNyiráddal, későbbDevecserrel egyesült. APadragi termelőszövetkezettel kiváltak a Devecseri tsz -ből. A termelőszövetkezet felszámolással megszűnt.
A település útjai portalanítottak. Minden lakos részére biztosított az egészséges vezetékes ivóvíz, melynek hálózata1980-ban lett kiépítve.Ajka iparosodása nagy hatással volt a település népességének fogyására. Az aktív korú lakosság nagy hányada most is az ajkai üzemekben dolgozik.A községi tanács1970-ben egyesült Halimbával, jelenleg mintkörjegyzőség működnek együtt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 194 | 191 | 187 | 170 | 200 | 201 | 201 | 210 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 3,2% románnak, 1,1% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,3%, református 17,5%, evangélikus 10,1%, felekezeten kívüli 1,6% (8,5% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 6% románnak, 2,5% cigánynak, 1,5% németnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt római katolikus, 11,5% református, 7% evangélikus, 0,5% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[13]
