Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Öcsöd | |||
 | |||
| József Attila Emlékház, az egykori református népiskola, ahol a költő 1911–12-ben tanult | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Kunszentmártoni | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Molnár András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5451 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3019 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 103,66 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 53′ 59″,k. h. 20° 23′ 30″46.89971,20.3915846.899710°N 20.391580°EKoordináták:é. sz. 46° 53′ 59″,k. h. 20° 23′ 30″46.89971,20.3915846.899710°N 20.391580°E | |||
  Öcsöd Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén | |||
| Öcsöd weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÖcsöd témájú médiaállományokat. | |||
ÖcsödnagyközségJász-Nagykun-Szolnok vármegyében, aKunszentmártoni járásban.
Kunszentmárton ésBékésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén aHármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.
Folyami átkelőhely, északi irányban a Körös-hídon áthaladó4627-es út köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel.
Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, amely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.
Öcsöd aVáradi regestrumban már mint falu szerepel1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg atatárjárás pusztította el.1421-benZsigmond király Öcsöd-pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.
A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lett. A puszta újból benépesült, egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztították el és a17. század elejéig csupán romokat jelent.
Amikor Öcsöd a Rédeyeké lett, harmadszor települt újra a falu 1612-től. Az új lakosság Heves, illetve Békés vármegyei, akikhez Abaúj vármegyéből felsődobszaireformátusok csatlakoztak. Ez a falu aRákóczi-szabadságharc alatt újra elpusztult, majd aszatmári béke után újratelepült a környékbe szétszóródottakból. 1715-ben a szegedi királyi kamarától védlevelet is szereztek.
AKörös az akkori közlekedési lehetőségek közül kedvező szállítási lehetőséget, míg a relatíve magas terepszint az árvizek elleni védettséget, és kedvező átkelési lehetőséget biztosított a Körösön.
A Körös szabályozása a települést folyópart nélkülivé tette, s a környék is árvízmentessé vált, az új közlekedési lehetőség, avasút elkerülte a községet. Ezek összességében hátrányosan hatottak a település fejlődésére.
1950-ben az addig Békés vármegyéhez tartozó települést Szolnok megyéhez csatolták át.
Öcsöd határa bővelkedikhonfoglalás- ésÁrpád-kori lelőhelyekben, hiszen területén öt középkori falu is létezett a16. század végéig. Az ármentesítő és vízszabályozó munkák következtében megnövekedett szántóterületen jelentős tanyásodás indult meg a 19. században. A település egész történetében amezőgazdaság meghatározó. Népessége a századforduló óta apad, de különösen erős a csökkenés az 1970-es évek vége óta.[pontosabban?]
Kiemelt épületei közülműemléki országos védettséget élvez az 1784-ben épített reformátustemplom. Helyi védettséget élvez a József Attila Múzeum épülete, valamint azsidó temető. A gyermekJózsef Attila két esztendőt töltött a községben. Védettség alá vonták a lelkészi hivatalt, a községháza épületét, valamint a település belső területét, amely még őrzi a régi település „zugos” voltát, a halászfalut.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 4125 | 3972 | 3851 | 3734 | 3696 | 3546 | 3399 | 3332 | 3020 | 3019 |
| 1990 | 1993 | 1997 | 2000 | 2004 | 2007 | 2011 | 2014 | 2022 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 92%-amagyar, 8%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 27,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 31,2% (28,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 83%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,2% volt református, 6,4% római katolikus, 3,3% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 23,4% felekezeten kívüli (49,6% nem válaszolt).[13]
AKunszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
