Ez a lap egy ellenőrzött változata
Azónodi országgyűlés (1707.május 31. –június 22.) aRákóczi-szabadságharc tetőpontján,Ónodmezőváros közelében, akörömi mezőn megtartott kuruc országgyűlés.
A gyűlést 1707.január 22-én,Rozsnyón kelt meghívójávalmájus 1-jére, „nemes Borsod vármegyében levő Ónod nevű mezőváros tájékára” hívta összeII. Rákóczi Ferenc fejedelem, s aszécsényi országgyűléshez hasonlóan ismét a rendek tömeges, személyenkénti megjelenését kérte. A kései tavaszodás, főként pedig „az fűnek és annyival inkább szénának szűk vólta miatt”[1] Rákóczi április 6-i körlevelében május 16-ára halasztotta a gyűlést, de az árvizek miatt még így is csak nagy késéssel szállingóztak a követek. Maga a fejedelem május 23-án délután vonult be a kijelölt táborhelyre, s néhány napos várakozás után,május 31-én nyitották meg a gyűléstTelekessy István egri püspök által celebrált ünnepélyes szentmisével.
Az országgyűlés résztvevői az árvizek miatt nem aSajó jobb partján fekvő, Borsod vármegyei Ónod mezőváros közvetlen közelében, hanem a folyó bal partján, a magasabb fekvésű Sajóköröm (a maiKöröm) határában, Zemplén vármegye területén ütöttek tábort. (A két település között utóbb vita támadt a történelmi helyszínről, s felmerült, hogy két táborban zajlott a gyűlés, ez az elképzelés azonban nem egyeztethető össze sem az ismert földrajzi és természeti körülményekkel, sem a korabeli forrásokkal.)
Az országgyűlés a rendek egy részének hagyományos sérelmi politikájával vette kezdetét. Június 6-án a háborús terhek és az elértéktelenedő rézpénz körül kirobbant vita hevébenBercsényi Miklós,Károlyi Sándor és Rákóczi testőrei lekaszaboltákTuróc vármegye követeit.Rakovszky Menyhért táblabíró a helyszínen életét vesztette, megsebesített társát,Okolicsányi Kristóf alispánt 9-én kivégezték, a megye többi jelen lévő tagját pedig bebörtönözték.
A rendi ellenállás letörésével a kuruc vezetésnek sikerült elfogadtatni a törvényjavaslatokat.
mi mindnyájunk közös akaratával végzett s megerősített artikulusunkkal magunkat említett első József császár és ő általa az egész Ausztriai Ház rajtunk követelt királyi engedelmességétől, tiszteletétől és minden magának tulajdoníttatni kívánt jussától magyar koronánkhoz, országunkhoz és annak igazgatásához, most avagy jövendőben akármi módon való ragaszkodásától felszabadultaknak s megmenekedetteknek lenni végezvén, nyilván mondván és deklarálván: mindazoknak abrenunciálunk és ellenmondunk. És ekképpen régi dicső szabadságunknak s legfelső törvényes jussunknak erejével és authoritásával, mely mind isteni, mind emberi törvények szerint reánk szállott és származott – senki arra bennünket nem kényszerítvén, sem abban ellent nem tartván, hanem teljes jókedvünkből és szabadakaratunkból hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik országunkat király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük
Mindenekelőtt kimondták Turóc vármegye jelképeinek (zászló, pecsét) eltörlését. Törvénybe iktatták aHabsburg-ház trónfosztását, melyet fél évvel korábban, már a Szenátus rozsnyói ülésén elhatároztak. Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. Kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melynek fizetéséhez a nemességnek is hozzá kellett járulnia. A rézpénz forgalmát devalvált értéken erősítették meg. Törvényerőre emelték a hadiszabályzatot. Elrendelték a hadirokkantak, ill. a hadiözvegyek és -árvák támogatását a kincstári birtokok jövedelméből. Bercsényi Miklós főgenerálist fejedelmi helytartóvá választották. A szabadságharc idejére a királyi felsőbíróságok helyett ítélőtáblát állítottak fel. A hajdúkiváltságot nyertGönc mezőváros földesurai állami kárpótlásban részesültek.
Rákóczi a gyűlés megörökítésére emlékérmet veretett a svéd származásúWarou Dániellel. Ennek előlapján a fejedelem jobbra forduló páncélos mellképe látható, fölötte körirat: FRANCISCUS II: D: G: S: R: I: PRIN= | CEPS. RAKOCZI TRANSYL:[2] A hátlapon TENDIT PER ARDUA VIRTUS felirat alatt a hétfejűhydrával viaskodóHercules látható, amint a hydra két fejét már lebunkózta.
A gyűlésről több historizáló festmény is készült:
AWikimédia Commons tartalmazÓnodi országgyűlés témájú kategóriát.
Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap