Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.[9][10][11] 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutóGDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb.[12] Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve azegészségügyet, a gazdasági szabadságot és asajtószabadságot.[13][14]
Írország azAtlanti-óceán északkeleti- ésEurópa északnyugati részén találhatóÍr-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől azÍr-tenger, Európától pedig aKelta-tenger választja el.
Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven:Corrán Tuathail) 1041 m magas.
Leghosszabb folyója, aShannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16 000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered, és amíg eljut azAtlanti-óceánig, összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és a Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban:Liffey,Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne és Suir. A18. század nagy vállalkozása volt a Királyi-csatornarendszer kiépítése, melynek fő ága, a Királyi-főcsatorna Dublint hivatott összekötni aBarrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.
Írországéghajlata azÉszak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos télihőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal magasabb, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt, ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.
Az Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.
Alice and Gwendoline barlangban talált medvecsonton kőeszközök által okozott vágások voltak, ami alapján valószínűsíthető, hogy az ír-sziget területén Kr. e. 10 500 körül már éltek emberek. A sziget első biztosra mondható lakói Kr. e. 7900-ra teszik ésvadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Kr. e. 4000 körül kezdet megjelenni a szigeten a mezőgazdaság első jelei, a fazekasság, a téglalap alakú házak, valamint a háziasított juhok és szarvasmarhák. Ekkor jelentek meg amegalitikus síremlékek is. A legnagyobb megalitikus sírhelye aDrogheda mellettiNewgrange, ami idősebb mint aStonehenge vagy agízai nagy piramis. Akelták Kr. e. 600 és Kr. u. 400 között fokozatosan szivárognak be az ír-szigetre. A kelta és az őslakos kultúrák fokozatos keveredésének eredményeként megjelenik agael népcsoport. Kr. e. 5. században megjelennek a főbb törzsi királyságok, mint pl. Tuisceart, Airgialla, Ulaid, Mide, Laigin és Mumhain. Ezeknek a vezetőik gyakran harcoltak egymással. Az ír-szigetet a rómaiakHibernia néven emlegették, azonban soha nem volt része aRómai Birodalomnak.Tacitus szerint AgricolaBritannia helytartója számos elűzött ír királyt fegyverekkel támogatott, hogy belső zavart keltsen az ír-szigeten. Kr. u. 367-ben a „Nagy Összeesküvés” idején, az ír kalóznép aScottik aPiktekkel és aSzászokkal közösen megtámadták Britannia római provinciát. Később a scottik a mai Skócia területén telepedtek le és létrehozták aDál Riata gael királyságot.[17]
Külföldi zsoldosok, kereskedők, valamint Britanniából vagy Galliából elrabolt emberek vitték a keresztény hitet az ír-szigetre. Ilyen voltSzent Patrik is, akit 16 évesen ír kalózok raboltak el Britanniából. Patrik 6 évig élt rabszolgaként az egyik ír földesúrnál, ahol juhokra vigyázott, majd megszökött és visszament Britanniába. Szent Patrik püspökként Kr. u. 432-ben visszatért az ír-szigetre, hogy keresztény hitre térítse a kelta vallású pogány íreket, ezt a dátumot tartják az írek keresztény hitre térésének kezdetének. Több misszionáriussal közösen térítették meg a kelta íreket, Szent Patrik főleg a sziget észak- és nyugati területein térített.
Kr. u. 795-ben történ az elsőviking támadás az ír-sziget ellen, amit teljesen ki is fosztottak. A vikingek elkezdtek településeket alapítani a sziget partmentéjén. Legjelentősebb vikingek által alapított települések:Dublin,Wexford,Waterford,Cork ésLimerick. A vikingek idővel a portyázó főhadiszállásokat kereskedelmi településekké alakították át, és a 10. századra bevonták az ír-szigetet a nemzetközi kereskedelembe. A vikingek Dublint 841 körül tették meg a központjuknak. 902-ben Cerball mac Muirecáin Leinster királya és Máel Finnia mac Flannacain Brega királya egyesítették erőiket és kiűzték a vikingeket Dublinból, de csak ideiglenesen sikerült, mivel a vikingek visszatértek és visszafoglalták Dublint. A vikingek sosem uralták az egész ír-szigetet, és gyakran harcoltak különböző ír királyok mellett vagy ellen. 1014-benBrian Boru ír főkirály legyőzte a vikingeket aClontarfi csatában, amiben maga a főkirály is az életét vesztette. A vikingek fokozatosan kiszorultak a szigetről, azonban az általuk alapított településeken tovább virágozott a kereskedelem. Az ír befolyás és kereskedelem a következő évtizedekben fokozatosan megnőtt azír-tengeren.III. Magnus norvég király 1098-ban és 1102-ben is hadjáratot indított az írek ellen, hogy visszaszerezze az elveszett norvég területeket. III. Magnusnak csak Dublin környéki területeket sikerült visszaszereznie, azt is csak ideiglenesen, miközben a norvég királyt megölték a maiUlsterben.[18]
Tairrdelbach Ua Conchobair főkirály uralkodása volt az egyik legvirágzóbb. Uralkodása alatt az ír-sziget a modernizáció és az európai szintre való felemelkedés jellemezte. Ekkor épültek a sziget első várai, mint pl. a Galway Castle. A vár körül település nőtt ki, amelyből később a maiGalway városa lett. Ír tengeri flottát is épített, amivel biztosította az ír-sziget védelmét külső támadásoktól. Kapcsolatot épített ki az angol, francia és a spanyol uralkodókkal, ami által bővült az ír-sziget kereskedelme.[19]
A 12. századra az ír-sziget politikailag változó kisebb nagyobb királyságokra volt felosztva. A hatalmat néhány dinasztia fejei gyakorolták, akik egymással versengtek az egész sziget feletti uralomért. Az új ír főkirályRuaidrí Ua Conchobair száműzte a szigetről Diarmait Mac Murchada Leinste királyát, akiII. Henrik angol királytól kért segítséget a trónja visszaszerzéséhez. II. Henriknormann lovasokat küldött az ír-szigetre Murchada királyságának a visszaszerzésére. Az első normannok 1167-ben érkeztek a szigetre és sorra legyőzték az ír kisebb nagyobb királyságokat. II. Henrik elhatározta, hogy a saját uralma alá hajtja Írországot, ezért fiátFöldnélküli Jánost Írország urává tette. Amikor Földnélküli János követte a testvérétI. Richárd királyt az angol trónon, akkor Írország közvetlenül az angol korona alá került. Az ír-sziget kétharmadát a normannok uralták, a fennmaradó néhány ír királyság pedig hűségesküdt tett János angol királynak. János legyőzte Ultster királyságát, majd a volt királyt Ultster első grófjának nevezete ki.[20]
1261-re a normannok meggyengültek Írországban. Finghin Mac Cárthaigh ír király érezve ezt háborút indított a normannok ellen, akiket a Callanni csatában le is győzött. Az ír urak hosszú évek alatt sorra szerezték vissza a normannok által elvett földeket. A normannok 1348 után már csak Dublin környékét tudták uralni, végül a 15. század végére teljesen el is tűntek a szigetről. ÍrországGerald FitzGerald, Kildare 8. grófjának a kezében volt, aki katonai erővel és az ír urakkal kötött szövetségek révén uralta a szigetet. Az első ír parlament 1297-ben alakult megDublin várában. Az 1494-es ír parlament, hogy korlátozzák Kildare gróf hatalmát elfogadták aPoynings törvényét, ami kimondta, hogy az ír parlament az angol westminsteri parlament ellenőrzése alá kerül.[21]
VIII. Henrik angol király és Kildare gróf közti szövetség megtört, ezért elhatározta, hogy visszaszerzi Írországot az angol koronának. VIII. Henrik bebörtönöztette aTowerbe Kildare grófot, amire a gróf fia Silken Thomas lázadást indított a király ellen. Henrik leverte Thomas lázadását, majd 1542-ben Írországot uradalomból királysággá emelte. Az Angol Ír Királyság hatalmát az egész szigetre kiterjesztették, ami közel 100 évig tartott, míg legyőzték az összes függetlenségre vágyó ír és angol urakat. Az angol uralommal szembeni ellenérzés már a 17. században fokozódott, azzal hogy az angolok 1614-ben az ír parlament katolikus többségét protestáns többséggé alakították, valamint a katolikus lakosságot erőszakkal próbálták protestáns vallásra téríteni. Az angol korona az ír katolikus földbirtokosoktól elkobzott földjeire angol és skót telepeseket küldtek.[22]
A 17. század az ír királyság legvéresebb százada volt. Az írek megelégelték az elnyomásukat, ami az1641. októberi ír felkeléshez vezetett. Az ír katolikusok fellázadtak az angol és protestáns telepesek uralma ellen, majd 7 év utánOliver Cromwell leverte az ír lázadást és visszafoglalta Írországot. A háború végére az ír lakosság fele odaveszett a harcokban vagy eladták rabszolgáknak. Cromwell a felkelés megtorlásaként, elvett minden katolikus ír tulajdonában lévő földet és brit telepeseknek adta. Több száz volt ír földbirtokost a sziget északi- és keleti részéről a nyugatiConnacht tartományba telepítették át.
Az írek a katolikusII. Jakab angol királyt támogatták a vejeOrániai Vilmos és lányávalMáriával szemben. II. Jakab az írek támogatásért cserébe a földelkobzások visszavonását ígérte, míg a protestáns telepesek a kapott vagyonuk megőrzéséért Vilmost és Máriát. 1690-ben aboyne-i csatában Vilmos és Mária serege legyőzte II. Jakab hadseregét, Jakab hátrahagyva seregét Franciaországba menekült, míg az írek Limerickbe. Vilmos hadserege második ostrom után elfoglalta a várost, majd engedélyezte a 14 ezer ír katonának Franciaországba való távozásukat.[23]
1800-ban az ír és a brit parlament elfogadták az egyesülési törvényt, ami által 1801-ben Nagy-Britannia és Írország Egyesül Királyság néven egyesült. 1829-benDaniel O’Connell hathatós munkájának köszönhetően az angol parlament elfogadta az ír emancipációs törvényt. A törvény értelmében katolikus írek teljes jogú állampolgárrá váltak, közhivatalokat vállalhattak és parlamenti képviselők is lehettek.
1845-ben kitört anagy ír éhínség, ami egészen 1849-ig tartott. A burgonyavész tömeges éhezést és kivándorlást eredményezett. A tömeges kivándorlás és az éhhalál súlyos hatással volt Írországra, a népesség 8,1 millióról 4,4 millióra esett vissza 1911-re. Az írek döntő többsége Amerikába, Angliába és Ausztráliába emigrált. Az 1845-1849-es burgonyavész okozta kivándorlás fél évszázadig tartott, 1900-ban zárult le. Az ír nyelvet beszélők erőteljesen lecsökkent az éhínség és kivándorlás következtében, valamint az akkori vezető ír politikusok ellenségesen álltak a nyelvhez, és angolra cserélték.[24]
Dublin városközpontja az 1916-os húsvéti felkelés után
Az 1898-as önkormányzati törvény bevezetése után az ír-sziget lakossága ír nacionalistákra és ír unionistákra esett. A nacionalisták a sziget kétharmadán éltek többségben, míg az unionisták a sziget észak-keleti részében. Az ír nacionalisták el akarták fogadtatni az írHome Rule törvényt az angol parlamenttel, ami engedélyezte volna az ír parlamentnek az önálló belügyi döntéshozatalt, míg a külügyi döntések továbbra is London irányítása alatt maradtak volna. 1912-ben az angol parlament elfogadta a Home Rule törvényt, de az északír protestáns unionisták tiltakozása miatt, ezt csak 1914-ben akarták volna bevezetni. 1914-ben a brit kormány elhalasztotta a törvény bevezetését azI. világháború miatt. A radikális nacionalisták türelme elfogyott, valamint látták, hogy a világháború lefoglalja a brit erőket, ezért úgy vélték, hogy jó alkalom a fegyveres lázadásra. A radikális ír nacionalisták 1916. április 24-én Dublinban kikiáltják az ír köztársaságot. Másnap a brit erők bevonulnak Dublinba és pár nap alatt leverik az ír lázadást. A felkelés 16 vezetőjét aKilmainham-börtönben végzik ki. A felkelés leverése utáni brit tömeges letartóztatások és kivégzések miatt az ír közvélemény a függetlenségpártiakat kezdte támogatni.[25]
Az 1918-as választásokon a függetlenség pártiÉamon de Valera vezetteSinn Féin párt nyert, amely 1919-ben megalapította az ír köztársasági parlamentjét (Dáil Éireann). Az ír parlament egyoldalúan kinyilvánította a sziget egészének szuverenitását. 1919-ben megalakult az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) is, és az ír köztársasági parlament megalakulása napján az IRA megtámadott és megölt két angol rendőrtSoloheadbegben, ezzel kitört azír függetlenségi háború. A brit hadsereg a gerillaharcmodorban harcoló IRA-t nem tudta legyőzni, valamint a hazai- és nemzetközi nyomásra 2 évvel később 1921-ben kénytelenek voltak elismerni Írország függetlenségét. 1921. december 6-án aláírják azAngol–Ír egyezményt, ami alapján létrejön azÍr Szabadállam,Észak-Írország azonnal kiválik az Ír szabadállamból és brit fennhatóság alatt marad.[26]
Az egyezmény megosztottságot okozott az írek között éspolgárháborúhoz vezetett. Az írek szerződéspártiakra és szerződésellenesekre szakadtak. A szerződéspártiakMichael Collins ésArthur Griffith voltak, akik szerint nem lesz jobb lehetőség az ír függetlenségre, míg a szerződésellenesek vezetőjeÉamon de Valera, aki szerint a szerződés nem ad teljes függetlenséget Írországnak. A polgárháborúban Michael Collins-szal egykori tanítványai végeznek, míg Arthur Griffith-et a betegsége viszi el. A vezetőik elvesztése ellenére a polgárháborút a szerződéspártiak nyerték meg.[27]
1937-ben Éamon de Valera vezetésével új alkotmányt fogadnak el, ami megszüntette az Ír szabadállamot és létrejött az Ír Köztársaság. Ezzel Írország kikerült a korona alól és köztársaság lett. AMásodik világháborúban Írország semleges maradt, azonban ír önkéntesek csatlakoztak a brit hadsereghez.
Az 50-es 60-as években Írország gazdasági nehézségekkel küzdött, magas munkanélküliség és kivándorlás miatt a 60-as évekre 2,8 millió főre csökkent Írország lakossága. A katolikus egyház nagy befolyással bírt az ír államra, így az állam konzervatív társadalompolitikát folytatott, tiltva volt a válás, a fogamzásgátlás, az abortusz, a pornográfia, valamint számos könyvet és filmet cenzúráztak. Az egyház ellenőrizte az állam kórházait és iskoláit, valamint számos szociális szolgáltatás legnagyobb szolgáltatója maradt. A 60-as években az ír kormány megkezdte a gazdaság modernizálását és számos gazdasági reformot hajtott végre. Az IRA a 60-as években felhagyott az Észak-írországi gerillaharcokkal, azonban ezzel nem minden tagja értett egyet és 1969-ben kettészakadtak. A hivatalos szárny beszüntette a tevékenységét, míg azIdeiglenes Ír Köztársasági Hadsereg folytatta a gerillaharcot az angolakkal szemben egészen a 90-es évek közepéig. 1973-ban Írország csatlakozott azEurópai Gazdasági Közösséghez.[28]
A 90-es évekre beérett a gazdasági modernizáció és a gazdasági reformok, Írország 1995 és 2008 között úgynevezett „kelta tigrisnek” nevezték egészen. Az ír gazdaság ez időszakban hatalmasat fejlődött, egyik legszegényebb nyugat-európai országból a világ egyik fejlett és gazdag gazdaságává vált. Ezt a gazdasági fellendülést a2008-as gazdasági világválság akasztotta meg. A nőjogi mozgalmaknak köszönhetően az ír társadalomban is változások indultak meg, a fogamzásgátlást 1992-ben, a válást 1997-ben és az abortuszt 2019-ben legalizálták.[29]
Államformájaparlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogatóFianna Fáil és aFine Gael. Írország nem tagja aNATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza aDáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van.
A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője aminiszterelnök(Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága aköztársasági elnök(President).
Az írek nem használják az angolprime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvűtaoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. Ataoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használttánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. 2020-tól ataoiseach posztjátMícheál Ó Máirtín tölti be.
A választásokon jellemzően arányos képviseletet alkalmaznak többmandátumos választókerületekben és azegyetlen átruházható szavazat (STV) rendszerén keresztül, kivéve az elnökválasztáson és az időközi választásokon, amin az STV egygyőzteses analógját használják, azazonnali többfordulós szavazást, más névenalternatív szavazást (IRV/AV).[30]
A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott:Ulster,Connaught,Leinster,Munster ésMeath, ez később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számontartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 azEgyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban.Cork,Limerick,Galway, ésWaterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.
Az Ír Köztársaság felosztása (megyék és városok, zárójelben az ír nevek):
Írország megyéi. A világoszöld terület Észak-Írország
2011-es felmérés alapján a lakosság 84%-arómai katolikus, 7,6% – vallás nélküli, 2,8% –anglikán, 1% –muzulmán, 1% – ortodox keresztény.
Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetőjeArmagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.
Észak-Írországban a mai napig komoly probléma a vallási köntösben megjelenő etnikai konfliktus.
Írország Európa egyik legszegényebb országából vált néhány évtized alatt az egyik leggazdagabbá. Bár a 2008-ban kirobbantvilággazdasági válság súlyosan érintette, utána pár év múlva újra nagyon gyors tempóban fejlődött tovább. 2014-től a gazdasága világszinten az egyik leggyorsabb növekedést mutatta.[47] 2024-ben Európában az első helyezettLuxemburg után itt a legmagasabb az egy főre jutóGDP.
Írország egy főre esőGDP-je (nominális),euróban, 2012 és 2019 között, összehasonlítva Magyarországéval.[48]
Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.
Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta azEurópai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben az 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.
1922-es függetlenné válását követőenprotekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó – ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója atőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebbnehézipara) – sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot aszabadkereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem azEgyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.
A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert ésK+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.
Az ország csatlakozása azEurópai Gazdasági Közösséghez1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítőszubvencióra. Ezek a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.
A nyolcvanas évek közepén magasmunkanélküliséggel,inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodóállamadóssággal, tömegesemigrációval jellemezhető válság, mely jórészt apopulistafiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:
Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú évesGDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis adélkelet-ázsiai „kistigrisek” növekedéséhez fogható.
Írországban bal oldali közlekedés van. A távolságokat és a sebességkorlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve egy-egy fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályán, ahol – a gépjármű méretének függvényében – néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobiltelefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolójegy hiányában a gépkocsira a kijelölt parkolóhelyen is tehetnek kerékbilincset. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.[mikor?]
A nemzeti busztársaság aBus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.
Írország nemzeti légitársasága, azAer Lingus Belfast Cityből, Corkból, Dublinból és Shannonból Európába, Észak-Afrikába és Észak-Amerikába nyújt szolgáltatásokat. Egyéb ír légitársaságok aRyanair, a Stobart Air, a CityJet, az ASL Airlines Ireland.
Egy régi templom romjai kelta keresztekkel, ClonmacnoiseAdublini várNéptáncosok Szent Patrik ünnepénDobosok a Galway Arts fesztiválonBodhran, hagyományos ír dobTipikus ír kocsma Donegal megyébenÍr fekete sör(stout)Ír kávé (kávé, whiskey, cukor)Irlandi ürügulyásEgy hagyományos ír házA Cork-i EgyetemKylemore-apátságA lóhere az ország egyik jelképeGeorge Bernard Shaw, Nobel-díjas író (1856–1950)Szent Patrik
A vezetőgalériák otthont adnak az ír kortárs művészek alkotásainak és a maroknyi régi mesterek alkotásainak. A főbb galériák Dublinban:[51]
Ír Nemzeti Galéria. Ennek a galériának az egyik legmeglepőbb alkotása aKrisztus elfogása, amelyet az itáliai festő,Michelangelo Merisi készített. A több száz évig elveszettnek hitt képet 1992-ben találták meg Dublinban és a Nemzeti Galéria restaurálta.
Írországot először az amerikai filmesek fedezték fel az 1910-es évek elején: több film is forog a "smaragdszigeten". Az 1910-ben Beaufortban felvettThe Lad from Old Irelandet az első, külföldön forgott amerikai filmként tartják számon. Rendezője, Sidney Olcott stúdiót tervezett létrehozni Írországban, de a világháború kitörése közbeszólt.
Az első igazán ír filmként Walter MacNamara 1913-asThe Story of David and Greig című rövidfilmjét tartják számon. Az első egész estés alkotás az egy évvel később készült, szintén MacNamara rendezteIreland, a Nation volt.
Az ír filmek visszatérő témája az angol-ír konfliktus – a nemzeti hősként tisztelt Bobby Sands alakja például több filmben (Some Mother’s Son, 1996;Hunger, 2008;Bobby Sands: 66 Days, 2016) is életre kel –, de a katolikus egyház hatása és témaként való jelenléte is jellemző (Song for a Raggy Boy, 2003;Calvary, 2014).
Ma is igen gyakran készülnek koprodukciós filmalkotások Írországban. A partner főleg amerikai vagy brit, de itt forgott például aJórgosz Lánthimosz rendezteA homár is.
A hagyományos ír ételek bőségesek és kalóriadúsak, általában marha- vagy birkahúsból készülnek, rengeteg gumós zöldséggel, mint a burgonya, a répa, a hagyma és a fehérrépa. Ilyen tradicionális étel azír pörkölt.[51]
Írország aGuinness hazája, a krémesen sötét testes vagy barna sörnek, amely az ország nemzeti itala.
Az országon azEuroVelo nemzetközi kerékpárhálózat két útvonala is keresztülhalad. Az első az EV1, vagyis azAtlantic Coast Route, amelyNorvégiából haladPortugália tengerpartjai felé, miközben végig azAtlanti-óceán partjai mellett húzódik. Vannak kész, kivitelezés alatt álló, illetve tervezett szakaszai is. Kis vízi átkelés után azEgyesült Királyságból érkezik ide, majd szintén vízi átkelés utánFranciaország felé veszi az útját.[53]
A második útvonal az EV2, vagyis aCapitals Route, amely érinti az EV1-et.Galwayből indul, és rögtönDublin felé veszi az irányt. Az útvonal ír szakasza egyelőre még teljes egészében kivitelezés alatt áll. Kompátkelés után az útvonalHollandia felé halad tovább. Nevéhez híven az általa érintett országok fővárosait igyekszik meglátogatni.[54]
Írországban ahurling és azír foci(wd) a nemzeti sport. Az ír focit nem fizetett "profik" űzik, s Írországon kívül szinte sehol nem játsszák. Ahurling a leggyorsabb szabadtéri sport a világon, amelyre minden ír rendkívül büszke. Ezeken kívül igen népszerű az európailabdarúgás és arögbi. Az ír nemzeti rögbiválogatott a 2025-ös rögbi világranglistán a 2. helyen áll.
Augusztusi Bank Holiday: az első hétfő augusztus hóban.
Októberi Bank Holiday: az utolsó hétfő október hóban.
A "bank holiday" amolyan szabad hétfő, hivatalos munkaszüneti nap, aminek köszönhetően három napos a hétvége. Elvileg minden évszakban kapnak egy ilyet a polgárok. A legtöbb gyár, üzem, a posták, bankok és közhivatalok zárva vannak, de némelyik bolt ezeken a napokon is nyitva van, rövidített nyitvatartással, esetleg a nagy kiárusításokat éppen erre a napra időzítve (ez a szabadnap nem a zárva tartó bankokról, hanem a törvényt beterjesztő, angol Bank nevű képviselőről kapta a nevét a legenda szerint).
↑Ériu,The Encyclopedia of Medieval Literature in Britain, 4 Volume Set (angol nyelven). Chichester: John Wiley & Sons (2017. október 24.).ISBN 978-1-118-39698-8
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része