Azév vagyesztendőidőszámításunk egyik meghatározó egysége, bizonyos egységül felvett időköz. Leginkább az az idő, melyre aFöldnek szüksége van ahhoz, hogy aNapot körbejárja, és mely alatt azévszakok ugyanazon sorban ismétlődnek.
Létezik csillagászati és naptári év. Csillagászati év alatt az év valóságos (másodpercre pontos) időtartamát értjük, naptári éven pedig a csillagászati évben foglalt teljes napok számát. Az év jelölése a természettudományokban: a (azannum szóból), melyetSI-prefixummal láthatunk el.
Az évek számozását a Gergely-naptárJézus születésének évével kezdi, azaz1.január 1-jével (történészek valószínűsítik, hogyJézus i. e.4-ben született).Más naptárak, évszámozások is léteznek vagy léteztek, amelyekben az időszámítás kezdetét más időpontra tették (az évszámokat a Gergely-naptár szerint adjuk meg):
zsidó: A világ teremtésétől számítja éveit, amely a hagyomány szerint i. e. 3761.október 7-én vasárnap, 5 órakor történt.
Csillagászati éven aFöldNap körüli útjának egyszeri megtételét értjük. A csillagászati év időtartama többféleképpen is megadható; az alábbiakban négy változat leírását ismertetjük.
Asziderikus év az az időtartam, ami alatt a Föld az állócsillagokhoz képest megkerüli a Napot.
365,256363051SI nap (365 d 6 h 9 m 9 s) (J2000.0 epochára = 2000. január 1. 12:00:00TT).
31556925,9747efemerisz másodperc vagy 365,24218967 SI nap (365 d 5 h 48 m 45 s) (J2000.0 epochára).
A tropikus év hossza nem állandó: értéke a (8000 éves idő intervallum) T. évben: t = 365,242189669781 – 6,161870·10−6·T – 6,44·10−10·T², aholT=(JD – 2451545)/36525[1]
A képlettel számított hossz eltérése a távcsöves megfigyelésektől
A tanév egy két éven átívelőperiódus, mely az északi féltekén általában szeptember elejétől június közepéig tart. Anyári szünetet a megelőző tanévhez tartozónak tekintjük.
Amultinacionális cégeknek nemzetközi összehasonlíthatósági szempontból lehetőségük van a naptári évtől eltérő adóévet létrehozni, ígyadóügyi beszámolóikat bizonyos esetekben ennek megfelelően készítik el.
