Észak-Írország azEgyesült Királyság része azÍr-sziget északkeleti részén. Népessége 2022-ben 1 903 100 fő volt,[2] fővárosa és egyben legnépesebb településeBelfast. Törvényhozása aStormont. Észak-Írország 1921-ben jött létre, amikor az Ír-szigetet kettéosztották, a földdarab déli felétől az északnyugati csücskéhez átnyúlva létrejött a függetlenÍr Köztársaság, az északkeleti területek pedig brit fennhatóság alatt maradtak. Az államalakulat történelmét a két fő etnikai-vallási csoport, akatolikusírnacionalisták és aprotestánsangolunionisták ellenségeskedése határozta meg. Az 1960-as évektől egészen az 1998-asnagypénteki egyezményig zajlóészak-írországi konfliktus rengeteg halálos áldozatot követelt az országban. A háború lezárulta után normalizálódott a helyzet, de továbbra is jelentős a helyi írek és angolok közötti szegregáció az élet számos területén.
A konfliktus harmadik úton történő megoldására törekednek más pártok is, amelyek Ulster néven Észak-Írország függetlenségét kívánják elérni mind Nagy-Britanniától, mind pedig Írországtól.[3]
Észak-Írország a nyugati félgömb 5° és 8° hosszúsági körei között és az északi félteke 54° és 55° szélességi körei között,Európa északnyugati részén helyezkedik el; azÍr-sziget északi részét foglalja magába. AMagyarországhoz képest alig hetedakkora, 13 843 km² kiterjedésű terület az Ír-sziget 17%-át teszi ki.[4] Keletről azÍr-tenger, északon azAtlanti-óceán határolja, a két víztömeget azÉszaki-csatorna választja el egymástól. DélrőlÍrországLouth,Monaghan,Cavan ésLeitrim, nyugaton pedigDonegal megyéi határolják, az ír–északír határ hossza 499 km.[5] A legnagyobb sziget az északi partoknál fekvőRathlin-sziget, a legjelentősebb tengeröböl pedig a keleten találhatóStrangford Lough. AzEgyesült Királyság négy országa közül az egyetlen, amely nem aBrit-szigeten, hanem azÍr-szigeten fekszik.
A terület két meghatározó felszínformáját az alföldek és a felföldek képezik. A 200 m tengerszint feletti magasság alatt fekvő termékeny alföldek elsősorban az ország középső területein helyezkednek el, és a nyugaton találhatóArds-félsziget is sík. A dombvidékekből és kisebb kiterjedésű középhegységekből álló felföldek három különböző tömbre tagolódnak. Északon azAntrim-hegység vonulatai húzódnak, nyugaton aSperrin-hegység magaslatai emelkednek, délkeleten pedig aMourne-hegység található. Az utóbbi hegységben helyezkedik el Észak-Írország legmagasabb pontja, a 850 m magasSileve Donard.[6]
Észak-Írország kis területe ellenére egyedülállóan sokszínű geológiával rendelkezik. Legősibb kőzetei az Antrim és a Sperinn-hegységben megtalálhatómetamorf kőzetek, amelyek aJapetus-óceán üledékeként jöttek létre mintegy 600 millió éve. Ez a kőzetanyag akaledóniai hegységképződés során felgyűrődött és egy, a maiHimalájához hasonló méretű hegységet alkotott, ekkor az üledék a nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult.[7] Az erózió az évmilliók során lepusztította a hegységet, de az Antrim és és a Sperinn-hegységgránitrögei továbbra is őrzik a nyomát. Adevon időszak mérsékelten száraz klímájának hatására a Kaledóniai-hegység kőzete aprózódni kezdett éshomokkő jött létre, ezek a kőzetrétegek jelenleg az ország északkeleti síkságain és dombvidékein vannak a felszínen. Akarbon csapadékos földtörténeti időszakában a terület azEgyenlítő közelében helyezkedett el és a gyakori tengerszintváltozások következtében hol sekély, meleg vizű tenger borította a területet, hol mocsarak jöttek létre. Ebben az időszakban jött létre Észak-Írország kőszénkészlete és ekkor alakultak ki azok a mészkőrétegek is, amelyek a korszak tengeri élővilágának fosszíliáit őrzik.[8] Apaleogén és aneogén időszakban az ekkor itt húzódóóceánközepi hátság hatására heves vulkanizmus kezdődött a területen, az óceánba ömlő láva pedig látványos sziklaformációkat hozott létre, ezek közül a legismertebbek azÓriás útjának bazaltoszlopai.[9] Anegyedidőszakban bekövetkezettjégkorszak során Észak-Írország területét is összefüggő jégtakaró borította, a gleccserek ekkor vájták ki a tájképet napjainkban is meghatározó, U alakú völgyeket ésdrumlinokat. A jég kipreparálta a mélyebben fekvő, idősebb kőzeteket is. Az alföldeket többnyire humuszban gazdag talaj borítja, amelyet helyenként vörösesre színez a homokkő alapkőzet, a dombvidékeken pedig abarna erdőtalaj és apodzol a jellemző.[10]
Észak-Írország földrajzi középpontjában helyezkedik el aLough Neagh, amely az egészBrit-szigetcsoport legnagyobb állóvize. A 392 km² kiterjedésű tó egy tektonikus árokban jött létre, jelenleg is fontos halászati központ.[11] Turisztikai szempontból jelentősek a felső és az alsóLough Erne-tavak is.[12] A kis szintkülönbségek miatt a legtöbb folyó lassú folyású és rövid út megtétele után a tengerbe ömlik. A legfontosabb észak-írországi vízfolyások aLagan, amelyBelfastnál ömlik a tengerbe, az északon találhatóFoyle, valamint aBann, amely a Lough Neaghot köti össze a tengerrel.
Az ország éghajlati szempontból amérsékelt övóceáni klímájához tartozik, az éves hőingás viszonylag alacsony, azonban az időjárás azAtlanti-óceán felől folyamatosan érkező frontok miatt akár naponta is gyakran változik. A viszonylag száraz tavaszt nedves és hűvös nyár, felhős, szeles ősz, majd hideg, esős tél követi. A legtöbb, mintegy 2000 mm csapadék a nyugati középhegységekben hullik, ez az érték aLough Neagh partján és a keleti alföldeken csak 825 mm. A növényzet egész évben zöld, az időjárási jelenségek közül gyakoriak az erős szélviharok és a sűrű ködök.[13][14]
Észak-Írország területén kétökorégió osztozik, északnyugatonészak-atlanti elegyes erdők,[16] a többi részen pedig akelta lombos erdők az őshonosak.[17] A területet borító kiterjedttölgy,nyír,éger ésmogyorófákból álló lombhullató erdőségeket azonban az évszázadok során szinte teljesen kiirtották, a helyükön a termékeny alföldeken szántóföldeket alakítottak ki, a magasabb fennsíkokon pedig legelőket nyitottak. Jelenleg (2022) az erdővel borított terület arányát a becslések 5 és 8% közé teszik, de ezeknek is a legnagyobb része nem őshonos fenyvesekből áll. Ez az erdőborítási arány az egyik legkisebb Európában, és bár a klímaváltozás elleni harc részeként a helyi kormányzat készített erdősítési terveket, ilyen például a 2030-ig 18 millió fa ültetését kitűzőForests for Our Future, az utóbbi években ezek a projektek csak lassan haladtak.[18][19]
Észak-Írország népessége a 2021-es népszámlálás adatai szerint 1 903 175 fő, ezzel az Egyesült Királyság 4 országa közül a legkevésbé népesebb. 135 fő/km²-s népsűrűsége[22] jelentősen alacsonyabb azEgyesült Királyság átlagánál (280 fő/km²[23]) és jóval nagyobb mintÍrország népsűrűsége (73 fő/km²[24]). A várható élettartam a 2019-2020-as vizsgált időszakban férfiaknak 78, nőknek 82 év volt.[25] A csecsemőhalandóság Észak-Írországban magas a Brit-szigetek többi területéhez képest: 1000 élve születésre 4,4 halálozás jutott 2020-ban.[26]
Lord Arthur Chichester, az ulsteri „ültetvény” egyik fő tervezője
A jelenleg tapasztalható etnikai és kulturális feszültségek kialakulásához egy sor különböző demográfiai folyamat vezetett el. A terület már a középkor óta szoros kapcsolatban állSkócia nyugati részével, amelyet a gyakori népességvándorlások is megerősítettek a két hely között. A jelenlegiangol-ír etnikai megosztottság a kora 17. századig vezethető vissza. AngliaTudor uralkodói meghódították azÍr-szigetet, de hatalmuk az ellenséges helyi lakosság és nemesség miatt gyenge lábakon állt. Az angol uralkodók egyik megoldása a problémára az angol etnikumú lakosság tömeges betelepítése volt. A sziget északi részén,Ulster tartományban létrehozták aPlantation-nak (ültetvénynek) nevezett gyarmatot, amelynek hatására a helyi ír kelta arisztokrácia menekülni kényszerült, az „earlök menekülése” elnevezésű esemény során. 1640-re már több mint 30 000 telepes érkezett a területre, többségbe kerültekAntrim megyében és jelentős kisebbséget hoztak létre a környező megyékben is, megalapozva a tartós szakadást a katolikus írek és a protestáns angolok között a térségben.[27]
Jelenleg Észak-Írország valamennyi lakosa, írek és angolok egyaránt beszélnek angolul, az általuk használt dialektustulsteri angolnak (Ulster English) nevezik. Az ulsteri angol elsősorban regionális alapon tagolódik, a legnagyobb területen a közép-ulsterit (Mid-Ulster English) beszélik, de jelen van abelfasti munkásosztály nyelvváltozata és az Írországgal közös határvidéken a dél-ulsteri (South Ulster English) is. A regionális különbségekhez képest másodlagos, de a protestáns és katolikus kiejtés között is van néhány különbség, például ah betű esetében.[28]
APlantation előtt a teljes lakosságír gael nyelven beszélt. Az angol bevándorlás és kulturális terjeszkedés hatására a kelta nyelv visszaszorult a területen. Az ír kulturális újjászületés jegyében az ír nyelv használata a 20. és 21. században ismét terjedni kezdett anacionalista (ír katolikus) közösségben, jelenleg awalesi nyelvhez hasonló módon hivatalos státusszal rendelkezik Észak-Írországban. Használata azonban, például utcanévtáblák kihelyezésének formájában kiváltotta azunionista (angol protestáns) közösség ellenszenvét, akik szerint ez csak szándékosan kiélezi a feszültséget a két csoport között. A 2021-es népszámlálás szerint az észak-írországiak 12,4%-a tud „legalább valamennyire” írül, ez az arány 2011-ben még 11%-volt.
Észak-Írország ésSkócia kapcsolatának emlékét őrzi azulster scots nyelvjárás jelenléte, amely azangol nyelv skóciai dialektusának, ascots nyelvnek az észak-írországi változata. Az angol anyanyelvűek számára is kölcsönösen érthető nyelvjárást elsősorbanAntrim ésLondonerry területén, valamintDown megye egyes részein beszélik. Elsősorban unionisták használják, 2011-ben 8,1% beszélt „legalább valamennyire” ulster scotsul, ez az arány 2021-re 10,3%-ra nőtt.[29][30]
A nyelvhez képest sokkal jelentősebb identitásformáló szerepe van a vallásnak az országrészben. A 2021-es népszámlálás adatai szerint a lakosság nagy része (79%) keresztény, habár jelen van egy csökkenő tendencia. Akatolikusok alapvetőenírek, aprotestáns keresztény egyházak tagjai pedig elsősorbanangolok. A protestánsok számos felekezetre tagolódnak, közülük a legnagyobbnak apresbiteriánusok számítanak, őket követik azanglikánok, a metodisták és több másik kisebb egyház. Amikor 1921-ben Írországot kettéválasztották és Észak-Írország az Egyesült Királyság országrésze lett, a határokat úgy húzták meg, hogy a protestáns népesség 2:1 arányban meghaladta a katolikus lakosságot.[31] A következő 100 évben azonban a demográfiai viszonyok fokozatosan megváltoztak: a katolikus írek aránya megnőtt, elsősorban magasabb születésszámaiknak köszönhetően. A 2021-es népszámlálás idejére első alkalommal meghaladta a katolikusok aránya (42,3%) a protestánsokét (37,3%).[32]
Az nemzeti identitás Észak-Írországban három nagy csoportra oszlik: 2021-ben 36% britnek vallotta magát (unionisták), 33% írként gondolt magára (nacionalisták), 22% pedig az északír identitást jelölte meg (ők nagyjából egyenlő arányban katolikusok és protestánsok). A brit identitás csökkenő tendenciát mutat, az ír és az északír növekszik.[36]
Észak-Írország népessége nevezetes az extrém szegregációról. Még akkor is, ha ugyanabban a megyében, vagy ugyanazon a településen élnek, jellemzően élesen elkülönülnek egymástól városrészenként. ATroubles-nek nevezett etnikai-vallási erőszak időszaka alatt (1960-1998) az unionisták és a nacionalisták két párhuzamos társadalma teljesen elkülönült egymástól, külön zajlott az oktatás, a munka, a sport és kulturális élet is. Az ír és angol településrészket magas falakkal, úgynevezett „békevonalakkal” (peace lines) választották el egymástól, ezek jelentős része napjainkban is látható. Az utóbbi két évtizedben csökkent az elzárkózás, de a társas kapcsolatok terén még ma is a nagyon erősen elkülönül egymástól a két csoport.[37][38]
Az országrész északi és keleti részén elsősorban az angol és skót építészet és várostervezés hagyományai érvényesülnek, aLough Neagh-től nyugatra és a periférikusabb területeken, mint például aMourne-hegység, jobban fennmaradtak az ír építészet emlékei. Az északír vidék alapvető településformája az egymástól elkülönülten álló apró farmok hálózata. Néhány helyen megfigyelhetőek aclachans-ok, a középkori ír klánok bokortanya-szerű települései is. Az 1840-es évek nagy ír éhínsége után a vidék elnéptelenedett. Észak-Írországban a hagyományos értelemben vett falvak jelenléte nem jellemző. A tanyavidékek között kis méretű vásárvárosok sorakoznak, ezek többségét az angol és skót földesurak építették a 18. században. Közös jellemzőjük a megtervezett alaprajz és a városka közepén található „gyémánt”, vagyis a tér, ahol a vásárokat tartották. Ezek közül a városkák közül idővel néhány kiemelkedett jelentőségével:Enniskillen ésOmagh az állami közigazgatás központjaivá váltak,Armagh két katedrálisával egyházi központ lett. Az iparosodás korszakában újabb városok nőttek meg:Dungannon a szőttes,Carrickfergus az alumínium,Londonderry pedig az ingkészítés révén révén vált központtá. A főváros,Belfast fontos kikötő, korábbi iparágai, a hajó és vászongyártás már lehanyatlottak, de cserébe a repülőgépgyártás, az oktatás és a kulturális élet centrumává nőtte ki magát. Belfastot szorosan körülvéve népes elővárosok sorakoznak, ilyen példáulNewtownabbey,Castlereagh ésLisburn.[39]
Írországot1536-ban csatoltaAnglia területéhezVIII. Henrik angol király. Az ország továbbra is megőrizte parlamentjét és külön közigazgatása, valamint bíróságai voltak, mégsem maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angolPrivy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Azangol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyekÍrország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (főleg a hasznot hajtó, pénzért megvehető úgynevezett szinekúrahivatalokat). Akatolikus ír többségű Írországban mindez igen erős ellenállásba ütközött.1641 októberében északon,Ulsterbenfegyveres felkelés tört ki, amit rövid életű katolikuskonföderáció követettKilkennyben.Oliver Cromwell,Anglialordprotektora1652-re minden ellenállást letört.
Az angol győzelem után jelentősbevándorlás indult megAngliából és még nagyobb mértékűSkóciából. A bevándorlók aprotestáns vallást hozták magukkal, míg az őslakos írekkatolikusok maradtak. A több évszázados protestáns uralom alatt a protestánsok társadalmi státusa magasabb maradt a katolikusoknál.
Az ír nemzeti mozgalom győzelme után, 1921-ben osztották fel a szigetet.
Észak-Írországnak az Egyesült Királysághoz vagy az Írországhoz való tartozása véres erőszakba torkolló kérdés volt az 1960-as évektől 1998-ig.[40] Kevésbé ismert, hogy létezik egy harmadik irányultság is, amely a terület függetlenségére törekszik mind Nagy-Britanniától, mind Írországtól, s1988 ótaUlsteri Függetlenségi Mozgalom néven már párttá is szerveződött, azóta pedig más frakciók is felkarolták a kérdést.[3]
Észak-Írország 1972-ig használt címere
Észak-ír postabélyeg, 1958-as sorozat,II. Erzsébet királynő portréjával
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
2021-ben Észak-ÍrországGDP-je 61,1 milliárdUSD volt, amellyel a legkisebb gazdaság az Egyesült Királyság négy országa közül.[41] Az egy főre jutó GDP 31 451 USD volt, majdnem kétszerese a magyar GDP/főnek, de jelentősen elmaradt mind az angol, mind az írországi gazdasági teljesítménytől. 2023 augusztusában a foglalkoztatási ráta 71,4%, a munkanélküliségi ráta 2,7% volt.[42]
Az ipari forradalom előtt Észak-Írország gazdasága a mezőgazdaságon alapult, azóta azonban szerepe jelentősen lecsökkent. Bár az országrész földterületének mintegy 75%-a művelés alatt áll valamilyen formában, ez a tevékenység csak a munkaerő 3,5%-át foglalkoztatja. A földek legnagyobb részét legelőként hasznosítják, elsősorban szarvasmarhát és birkát tenyésztenek, a hús mellett nagy mennyiségben állítanak elő tejtermékeket is.[43] A hűvös és nedves klíma alapvetően nem ideális a növénytermesztés számára, de néhány területen ennek ellenéreburgonyát,árpát ésbúzát termesztenek. ALough Neagh tavától délre fekvő vidéken azöldség ésalma termesztés a jellemző, a tájegység hagyományos almafajtája azArmagh alma.[44]
Észak-Írország meglehetősen szegény ásványkincsekben, csak egy kevés vasérccel, bauxittal, szénnel és néhány kőbányával rendelkezik, így a munkavállalók kevesebb mint 1%-a dolgozik a bányaiparban. Az alacsony szintkülönbségek miatt a vízenergiai potenciál nem jelentős, ellenben kisebb készletekkel rendelkezik tőzegből, földgázból és kőolajból. 1996-ban elkészült a 135 km hosszú Skócia–Észak-Írország földgázvezeték,[46] A 21. század elején pedig megépült az elektromos összekötő vezeték is a szomszédosSkóciával, így az országrész 2007-ben rácsatlakozhatott az egységes európai villamos energia piacra.
Az oktatási rendszer Észak-Írországban hasonló a Nagy-Britanniában működőhöz, de vannak helyi sajátosságai is. Az általános iskola után kétféle továbbtanulási lehetőség van, a gimnázium (grammar school), amely az egyetemre készít föl és a középiskola (secondary school), amely inkább szakképzést biztosít. Egészen 2008-ig a 11 éves gyerekekkel egy intelligencia tesztet írattak, ami eldöntötte, hogy a diák járhat e gimnáziumba, vagy csak a szakképzésre, azóta hogy ez a rendszer megszűnt, a gimnáziumok és középiskolák egyéni felvételiket tartanak. Az élet sok másik területéhez hasonlóan az iskolai oktatás is szegregált: az állami iskolák elméletileg mindenki számára nyitva állnak, de a gyakorlatban inkább csak az angol protestáns gyermekek járnak oda, az ír katolikus szülők gyermekeiket katolikus egyházi iskolákba viszik. Az oktatási rendszer kritikusai szerint az, hogy a két közösség gyerekei a felnőtté válásig alig találkoznak egymással, konzerválja a szembenállást.[47] Két egyetem működik az országrészben, aQueen’s Egyetem Belfastban, amelyet 1845-ben alapítottak[48] és azUlsteri Egyetem, amely jelenlegi formájában 1984 óta működik.[49]
↑Labour Market Report – August 2023 (angol nyelven). Northern Ireland Statistics and Research Agency, 2023. augusztus 14. (Hozzáférés: 2023. szeptember 4.)
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
_-_geograph.org.uk_-_830551.jpg)
.JPG)
%2c_Drumguiff_-_geograph.org.uk_-_1598813.jpg)
_-_geograph.org.uk_-_738517.jpg)
