Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Érsemjén(Șimian) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érsemjén |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417545 |
| SIRUTA-kód | 31342 |
| Népesség | |
| Népesség | 2156 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2061[1] |
| Népsűrűség | 44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 91,74 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 29′ 15″,k. h. 22° 05′ 21″47.487488,22.08926647.487488°N 22.089266°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 15″,k. h. 22° 05′ 21″47.487488,22.08926647.487488°N 22.089266°E | |
 | |
| Érsemjén weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazÉrsemjén témájú médiaállományokat. | |
Érsemjén (románul:Șimian): faluRomániában,Bihar megyében.Községközpont,Érkenéz ésÉrselénd tartozik hozzá.
AzÉrmelléken,Érmihályfalvától 5 km-re, délnyugatra fekszik.
Neve amagyarSemjén személynévből származik.ElőfordulÉrsemlyén írásmóddal is.[2]
1321-benWysimean néven említik először.
Érsemjén a14. század elejénSimián ésÚjsimián néven, mint aBalogsemjén nemzetség birtoka volt megnevezve. Nevét ugyanígy írták az akkori pápai tizedlajstromban is.1445-ben a falu aZólyomi család birtoka volt.1520-ban Érsemjént a fennmaradt oklevelek mint vámszedőhelyet írják le.1560-ban aMakófalvi család tagjainak voltak itt birtokai. A család kihaltávalVarkocs Tamás váradi főkapitány, majd1600 körül aFráter és aPéchy család lett a birtokosa.I. Lipót császár idejében aBossányiak, ezek révén pedig később aKrajnik, Kazinczy, Szúnyogh, és Dobsa család, míg aFráter és Péchy családokkal való összeházasodás révén aKölcsey, Dobozy és a Pogány családok voltak itt birtokosok.A20. század elején aFráter család,Szunyogh Zsigmond,Krajnik Ödön ésNagy György is birtokosa volt.
Itt születettKazinczy Ferenc1759.október 27-én. Az1900-as évek elején a szülőháza előtti kis parkban állt aMagyar Tudományos Akadémia közvetítésével születése 100 éves évfordulója alkalmából felállított gránit-emlékkő a következő felirattal:Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. MDCCCLIX.A szobor felállításának költségétKrajnik Alajos viselte nagybátyja iránti kegyeletből.
A település közelében, attól keletre feküdt egykorKincse, mára elpusztult település is.
Kincse (Küncsej) nevét1291–1294 között említette először oklevélKunchey néven, mikorKunchey falu első fizetéskor 24 kepe tizedet adott a püspöknek.1338-banKynche,1489-benKencse,1342-benKenche néven írták.1318-ban egy oklevél szerint a kincsei nemesekLecsméren vettek földet, majd 5 évvel később, 1323-ban ugyanők eskütársként szerepeltek.1323-ban említette oklevélJohanes fia Mauritii de Kenche, valamintThomas' dictus Nakas nob. de Kenche nevét, majd1338-banPauli dicti Nakas Kynche volt említve.A későbbiekben neve többet nem szerepelt, valószínűleg elpusztult.Kincse nevét1864-benPesty Frigyes is említette, mint Érsemjén határában levő helynevet.
1910-ben 2655 lakosából 2649 magyar volt. Atrianoni békeszerződésigBihar vármegyeÉrmihályfalvi járásához tartozott.1992-ben társközségeivel együtt 4202 lakosából 2894 magyar, 899 román, 390 cigány és 15 német volt.2007-es adatok szerint összesen 3924 lakosa van.
A települést érinti aNagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Itt született:
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap