Becsült globális felszíni átlaghőmérséklet aFöld története során
Azéghajlat vagyklíma (ógörög κλίμα,klima) valamely hely hosszú távra jellemzőidőjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Ebben a szűk, konzervatív értelemben éghajlata csak egy-egy konkrét helynek lehet. Tágabb értelemben a szomszédos, hasonló éghajlatú helyek összevonásával beszélünk valamilyen földrajzi táj regionális éghajlatáról (például a Kárpát-medence éghajlatáról), földtörténeti kitekintésben pedig az egész légkörben közel azonos módon változó paraméterek miatt az egész Föld éghajlatáról is — ennek a globális éghajlatnak a változása napjainkban aglobális felmelegedés.
Az időjárási paraméterek együttes várható értékeit statisztikailag az úgynevezett bázisidőszak sokéves átlagaival hasonlítják össze. AMeteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő intervallum.
Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása).
A Földéghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, aNap sugárzási teljesítménye ésFöld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, abioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
A bioszféra részeként az emberiség is jelentősen befolyásolja az éghajlatot. A globáliséghajlatváltozás lehetséges hatásaival foglalkozik a nemzetköziIPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) és a magyar MTA-KvVMVahava-projekt is.
Az éghajlat alakulása az ún. GCM-ekkel (globális légkörzési vagy klímamodellekkel) tanulmányozható. A GCM modellekkel végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. klímaszcenáriók, amik közül a legismertebbek a brit és USA GCM-eken alapulóUKLO,UKHI,UKTR,GFDL, valamint az ausztrál CSIRO szcenárió. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.
A Föld egyes területeinek éghajlata különböző típusokba sorolható. Az éghajlattípusokat gyakran kapcsolják a Föld három nagy földrajzi övezetéhez (trópusi öv,mérsékelt öv éssarkvidéki öv).
Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólagmeteorológiai adatokra épül,Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 éghajlattípust:
Köppen-Geiger-féle éghajlati osztályozás. Az első betűkód az éghajlati főöv, a 2. kód a csapadéké, a 3. kód a hőmérsékleté.Lásd a lejjebb levő táblázatban
Kevéssé ismert, holisztikus megközelítést ad négy éghajlatformáló erőt együtt kezelveLauer ésFrankenberg. Négydimenziós mátrixként értelmezhető klimatológiai leírásuk alapján olyan éghajlatok is modellálhatók, amire jelenleg nincs példa a Földön, de elgondolhatók, a Föld más földtörténeti korában jelen lehettek, vagy napjaink éghajlatváltozásának következtében létrejöhetnek.
Elméletük szerint az éghajlat a következő négy erő eredményeképpen jön létre:
Napsugara beesési szöge. E szempontból megkülönböztetnek egyenlítői, szubtrópusi, meleg mérsékelt övi, hideg mérsékelt övi és sarkköri beesési szöget.
Távolság az óceántól. E szempontból megkülönböztetnek óceáni, kontinentális és szélsőségesen kontinentális területeket.
Csapadékellátás. E szempontból megkülönböztetnek száraz, félszáraz, félnedves és nedves területeket.
Tengerszint feletti magasság.
A Lauer-Frankenberg modellt a gyakorlatban gyakran egyszerűsítve használják, így például a tengerszint feletti magasságot csak az Egyenlítő közelében veszik figyelembe. Az egyszerűsített változat alapján ma a Földön 40 éghajlati típust különböztetnek meg az állandóan fagyos éghajlaton kívül.
Példák:
Kárpát-medencénk Alföldje (1.) meleg mérsékelt övi, (2.) kontinentális, (3.) félszáraz éghajlatú.
Behringer, 2007:Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Második magyar kiadás Corvina Kiadó, Budapest, 2017. ICBN 978 963 13 6430 9 343 old.
.svg)
