Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Â

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. augusztus 5.

Pontosságellenőrzött

Azâ (latin small/capital letter a with circumflex) betű afrancia, afriuli, afríz, aportugál, aromán, atörök, avallon, avietnámi és awalesi nyelvben, de csak aromán és avietnámi ábécé része, mindkettőben a harmadik betű.

Az egykoriromán cirill ábécében aѪ volt a megfelelője. ADnyeszter Menti Köztársaságban ma is használtmoldáv ábécébenы a megfelelője.

Használata

[szerkesztés]

A francia nyelvben

[szerkesztés]

A franciában az[ɑ] (nyelvjárásokban lehet[a] is) hangot jelöli. Olyan helyen használják – néhány kivétellel – ahol az ófranciában-as- betűkapcsolat állt, melyből az idők során azs betű kikopott, de helyét máig jelzi acircumflexes magánhangzó: ófranciabaston > mai franciabâton ’bot’.

A friuli nyelvben

[szerkesztés]

A friuliban a hosszúa-t ([aː]) jelöli:câl[kaːl] ’esik’.

A fríz nyelvben

[szerkesztés]

A frízben az[ɔː] hang jele:wâld[ʋɔːt] ’erdő’.

A portugál nyelvben

[szerkesztés]

A portugálban azâ a szabálytalan helyen hangsúlyos[ɐ] jele, szabályosan hangsúlyos esetben ezt a hangot nem jelölik circumflexszel, pl.lâmina[ˈɫɐ̃minə] ’penge’, deLusitana[ɫuziˈtɐnə] ’luzitán/portugál nő’. Nem tévesztendő össze a másik hangsúlyos magánhangzóval, azá-val, melynek kiejtése[a].

A román nyelvben

[szerkesztés]
Bővebben:Román ábécé

A románban azâ a román ábécé harmadik betűje, kiejtése[ɨ], mely megegyezik azî betű kiejtésével:România[roˈmɨni.a] ’Románia’ –înțelegere[ɨnʦeleˈʤere] ’megértés’.

A török nyelvben

[szerkesztés]

A török nyelvben azâ betűnek kétféle szerepe van:

  • egyrészt az előtte állók,g,l betűkkel jelölt[k],[g],[ɫ] hangokat lágyítja[c],[ɟ],[l] hangokká, pl.kâğıt[caːˈɯt] ’papír’;
  • másrészt meghosszabbítja a hangot, pl.âdet[aːdˈet] ’tradíció’.

Mindkét eset – minimális kivételtől eltekintve –arab ésperzsa eredetű idegen szavaknál fordul elő.

A vallon nyelvben

[szerkesztés]

A vallonban a hosszúa-t ([aː]) jelöli:mwârt[mwaːrt] ’halál’.

A vietnámi nyelvben

[szerkesztés]

Azâ avietnámi nyelvben a rövid[ɜ] hangot jelöli. A vietnámi ábécé harmadik betűje. Mivel a vietnámitonális nyelv, ezért megkaphatja az 5vietnámi ábécében használt tónusjelet is, ilyenkor a következő betűformák jönnek létre:Ầ ầẨ ẩẪ ẫẤ ấẬ ậ.

A walesi nyelvben

[szerkesztés]

A walesiben azâ a hangsúlyos hosszúa-t ([aː]) jelöli:gwâr[gwaːr] ’civilizált’. Gyakran található utolsó szótagban, a szó végződésének és a ragnak összeolvadásaként, ilyenkor kiejtése megrövidülhet:drama ’dráma’ +-au ’a többes szám jele’ >dramâu[draˈmaɨ]/[draˈmai] ’drámák’.

Átírások

[szerkesztés]

Aberber nyelv latin betűs átírásában a ⵄ betűt ([ʕ])â-val jelölik.

AzISO 9:1995 szabvány szerintâ-val írjuk át a cirillЯ betűt.

Egyebek

[szerkesztés]

Ahorvát ésszerb nyelvben nyelvészeti kiadványokban azâ betűvel jelölik az[a] hang hosszú változatát ([aː]). A mindennapokban ezt a jelölést máshol nem használják.

Karakterkódolás

[szerkesztés]
KarakterkészletKisbetű
(â)
Nagybetű
(Â)
UnicodeU+00E2U+00C2
HTML/XMLâÂ

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Mellékjel nélküli betűk
Mellékjeles betűk

ÁáÀàĂăẮắẰằẴẵẲẳÂâẤấẦầẪẫẨẩǍǎÅåǺǻÄäǞǟÃãȦȧǠǡĄąĀāẢảȀȁȂȃẠạẶặẬậḀḁȺⱥḂḃḄḅḆḇɃƀƁɓƂƃĆćĈĉČčĊċÇçḈḉȻȼƇƈɕĎďḊḋḐḑḌḍḒḓḎḏĐđƉɖƊɗƋƌȡÉéÈèĔĕÊêẾếỀềỄễỂểỂểËëẼẽĖėȨȩḜḝĘęĒēḖḗḔḕẺẻȄȅȆȇẸẹỆệḘḙḚḛɆɇḞḟƑƒǴǵĞğĜĝǦǧG̃g̃ĠġĢģḠḡǤǥƓɠĤĥȞȟḦḧḢḣḨḩḤḥḪḫH̱ẖĦħⱧⱨÍíÌìĬĭÎîǏǐÏïḮḯĨĩİiĮįĪīỈỉȈȉȊȋỊịḬḭƗɨĴĵǰȷɈɉʝɟʄḰḱǨǩĶķḲḳḴḵƘƙⱩⱪĹ弾ĻļḶḷḸḹḼḽḺḻŁłĿŀȽƚⱠⱡⱢɫɬɭȴḾḿṀṁṂṃɱŃńǸǹŇňÑñṄṅŅņṆṇṊṋṈṉƝɲȠƞɳȵN̈n̈ÓóÒòŎŏÔôỐốỒồỖỗỔổǑǒÖöȪȫŐőÕõṌṍṎṏȬȭȮȯȰȱØøǾǿǪǫǬǭŌōṒṓṐṑỎỏȌȍȎȏƠơỚớỜờỠỡỞởỢợỌọỘộƟɵṔṕṖṗⱣᵽƤƥP̃p̃ʠɊɋŔŕŘřṘṙŖŗȐȑȒȓṚṛṜṝṞṟɌɍɼⱤɽɾŚśṤṥŜŝŠšṦṧṠṡẛŞşṢṣṨṩȘșʂȿS̩s̩ŤťT̈ẗṪṫŢţṬṭȚțṰṱṮṯŦŧȾⱦƫƬƭƮʈȶÚúÙùŬŭÛûǓǔŮůÜüǗǘǛǜǙǚǕǖŰűŨũṸṹŲųŪūṺṻỦủȔȕȖȗƯưỨứỪừỮữỬửỰựỤụṲṳṶṷṴṵɄʉṼṽṾṿƲʋẂẃẀẁŴŵW̊ẘẄẅẆẇẈẉẌẍẊẋÝýỲỳŶŷY̊ẙŸÿỸỹẎẏȲȳỶỷỴỵʏɎɏƳƴŹźẐẑŽžŻżẒẓẔẕƵƶȤȥʐʑɀⱫⱬ

Egyéb betűk
Digráfok
Trigráfok
Tetragráfok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Â&oldid=26339142
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp