Ázsia a világ legnagyobbkontinense, amely területét és népességét tekintve is vezető helyet foglal el. Több mint 44 millió négyzetkilométeres területével bolygónk szárazföldi felszínének körülbelül 30%-át, és teljes felszínének 8%-át teszi ki. Azemberiség történetében Ázsia mindig is kiemelkedő szerepet játszott, hiszen a földkerekség első civilizációinak bölcsőjeként szolgált. A kontinens népessége jelenleg 4,7 milliárd fő körül mozog, ami a világ összlakosságának körülbelül 60%-át jelenti.
Ázsia, mint földrajzi és kulturális egység, Eurázsia hatalmas területének azon része, amely Európa nélkül marad. Ez a megközelítés a kulturális és történelmi különbségek alapján jött létre, amelyek azóta is meghatározzák a kétkontinens közötti megosztottságot.
Gazdasági szempontból Ázsia már az 1. és 19. század között vezető helyet foglalt el, különösenKína és India gazdaságának köszönhetően. Kína például egészen a 16. századig a legmagasabb GDP-vel rendelkező ország volt, míg aSelyemút és aMalakka-szoros a kereskedelem fő tengelyei voltak. A 20. században Ázsia gazdasága újabb lendületet vett, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a népességnövekedés üteme jelentősen mérséklődött.
A kontinens kulturális és vallási szempontból is kiemelkedő, hiszen Ázsia a legtöbb világvallás, például ahinduizmus, abuddhizmus, ajudaizmus, akereszténység és aziszlám szülőhelye. Társadalmai és kormányzati rendszerei rendkívül sokfélék, és földrajzi adottságai is rendkívül változatosak, azegyenlítői trópusoktól asarkvidéki tundráig.
A hatalmas kontinensnek két vitatott hovatartozású területe is van. Az egyikEurópa, amelytől „mesterséges” határ (a viszonylag jelentéktelen Urál hegység és Urál folyó) választja el, és ezért sokan a két földrésztEurázsia néven egyetlenkontinensnek tartják. A másik terület azArab-félsziget, amely szerkezetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve inkábbAfrikához tartozik.
A kontinens népei rendkívül kevertek,mongolid (kínai, koreai, japán, vietnámi, burmai, maláj stb.),europid (indiai, iráni, kaukázusi, orosz stb.), valamintausztralid típusú emberek élnek itt. A különféle ázsiai népekkultúrája és gazdasági-technikai fejlettsége a történelem során mindig igen különböző volt.
Eurázsia nagy kiterjedése miatt a különböző részein élő nemzetek sokáig nem sokat tudtak egymásról. Az Ázsia távoli részei közötti felfedezőutak már azi. e. 6. században elkezdődtekI. Dareiosz perzsa király parancsára, amikor is a perzsák azIndus torkolatát derítették fel. Azeurópaiak az ókorban csakDélnyugat-Ázsia egyes részeit ismerték (agörög ésrómai hódítások révén).
Az európaiak Ázsia keleti és belső területeivel csak a13. századtól ismerkedtek meg.Marco Polo velencei utazó kereskedő1271-ben szárazföldi úton elindultKínába.Kis-Ázsián, aKaukázus déli részén, aKaszpi-tenger déli partvidékén áthaladvaKözép-Ázsiába érkezett. Innen aztán aPamír és aTien-san hegységek lábainál húzódó keskeny völgyeken át eljutott a mai Kína területére, és elérte annak keleti partvidékét. Jelentős szerepe volt abban, hogy az európaiak kapcsolatba kerültek azzal a fejlettcivilizációval, amely például akönyvnyomtatást és aselymet feltalálta.
A további utazók Ázsiát a tenger felől közelítették meg. A kora újkortól a portugálok, spanyolok és oroszok sorra indították expedícióikat a partvidékek és a belső területek megismerésére.Vasco da Gama portugál hajós1499-ben eljutottIndiába; előbb azonban körülhajózta Afrikát. Néhány évtizeddel később Ázsia partjaihoz délkelet felől egy további portugál expedíció érkezett. Vezetője,Ferdinand Magellan (Fernão de Magalhães) azonban nem sokkal később életét vesztette a bennszülöttekkel vívott harcban aFülöp-szigeteken. Északon aJeges-tenger és aCsendes-óceán közöttiBering-szoros felfedezésében – leküzdve a nehéz feltételeket – az orosz expedíciók szereztek érdemeket. A technikailag legfejlettebb (kínai és japán) civilizációk azonban a19. század második feléig csaknem teljesen zárt területek maradtak az idegenek számára.
Az első jelentősebb „felfedezőutat” az ókorbanNagy Sándor hadjáratai jelentették, amely során egészen az Indus torkolatáig jutott i. e. 4. században. A kereskedők révén India drágaköveivel, fűszereivel, Kína selymeivel ismerkedhettek meg a Római Birodalom népei. A középkorban egyre több hajós kereskedő jelent meg India, Malájföld, Kína partvonalainál. Az Európát Ázsiával összekötő szárazföldi kereskedelmi úton, aselyemúton nemcsak kereskedők, hanem hittérítők, papok és követek is megfordultak. Hitelt érdemlően először a velenceiMarco Polo írta le a távoli ázsiai területek, birodalmak sajátosságait az 1200-as években. 1498-ban a portugál hajósVasco da Gama Afrika megkerülésével jutott el Indiába. 1519-ben aFerdinand Magellan vezetésével hajóflotta indult a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán közti átjáró megkeresésére a spanyol király támogatását elnyerve, az átjárót meg is találták, viszont a körbehajózás folytatását választók közül csak egyetlen hajó tért vissza 19 fővel 1522-ben (Magellán a Fülöp-szigeteken halt meg). A 17. században a hollandok eljutottak a délkelet-ázsiai szigetvilágba. A 18. században a Csendes-óceánt kutató angolJames Cook felfedezései voltak a legeredményesebbek. A svédSven Hedin a 19. század végén átkelt az óceánokon, majd Szibérián keresztül kínai és tibeti területeket járt be.
Ázsia megismeréséhez magyar kutatók is hozzájárultak. A legjelentősebbek:Kőrösi Csoma Sándor 1819-ben kezdődő útjai során gyalog és karavánnal bejárt különböző ázsiai utakat. Egy tibeti kolostorban elkészítette egy 40 000 szóból álló tibeti-angol szótárat és nyelvtant.Baktay Ervin maga is végighaladt Kőrösi útján, ezzel hitelesítve munkáját. Ő India őskultúrájával, és történelmével foglalkozott.Id. Lóczy Lajos geológus, geográfusSzéchenyi Béla expedíciójának tagjaként a Himalája földtani szerkezetét vizsgálta.Stein Aurél brit támogatással vezetett expedíciókat Ázsiába. További kutatók:Vámbéry Ármin,Cholnoky Jenő,Prinz Gyula,Germanus Gyula,Xantus János.
A felfedezések után a 19. századtól Ázsia legértékesebb területeit főként európai gyarmatosítók foglalták el. A gyarmati uralom megszűnése hosszú harc eredményeként, a 20. század végére tehető.
Ázsia tájai rendkívül változatosak. AFöldközi-tenger hullámaitól aCsendes-óceán hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus,Zagrosz, Hindukus, Pamír,Himalája (Mount Everest, 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), és az indonéz szigetekben folytatódó, még emelkedőben lévő burmai lánchegységek. Ázsia északi területénalföldek ésfennsíkok szabdalják a szibériai pajzs prekambriumi sziklarétegeit. Ázsia mai felszíne alapvetően a negyedkorigleccserek tevékenysége folytán alakult ki.
Törmelékeikből gyűrődtek fel az ókori lánchegységek, amelyek pusztulása keletkezésükkel egyidőben megindult. Tönkjeik aharmadkorban összetöredeztek, ésröghegységgé alakultak. Akarbonkorban gyűrődött fel a kontinens határát képezőUrál-hegység és azAltaidák vonulata. A harmadkorban két újabb hatalmas hegységrendszer: azEurázsiai-hegységrendszer és aPacifikus-hegységrendszer alakult ki. Előbbinél a gyűrődés játszotta a főszerepet egyenetlenvulkanizmussal kísérve, utóbbilétrejötténél avetődés volt a jellemző, erős vulkáni működéssel. A pacifikus övezetben napjainkban is gyakori a vulkáni kitörés és a földrengés.
Ázsia legfiatalabb – negyedkori – képződményei az alföldek, amelyek azt követően jöttek létre, hogy a hatalmas hegyláncok kiemelkedtek. Ekkor megnövekedett a folyók eróziós tevékenysége, és feltöltötték a sekélyebb öblöket, vízzel borított belső medencéket (példáulMezopotámia,Kínai-alföld, azIndus alföldje,Hindusztáni-alföld). Ezek a feltöltések az egyes lemezeket (masszívumokat) szinte hozzáragasztották a kontinens központi tömbjeihez. Ilyen – tengeri és folyami feltöltéssel kialakult – hatalmas síkság aNyugat-szibériai-alföld is, amely még azoligocénban isbelső tenger volt. A kontinens mai alakját a negyedkorban érte el, de még jelenleg is változik, hiszen a lepusztulás-feltöltődés napjainkban is zajlik (például aGangesz-delta).
Ázsia vízrajzi hálózatát nagy mértékben befolyásolja az éghajlat és a domborzat, mondhatni ezeknek a függvénye. Szibéria vizét észak felé olyan nagy folyók, mint azOb, aJenyiszej és aLéna vezetik le, melyek télen a nagy hideg miatt befagynak, ezzel hatalmas árvizeket okozva a tavaszi olvadáskor. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia vidékein a lefolyástalan területek a jellemzőek. A vizekben bővelkedő hegységekben a leereszkedő kevés folyó – aTigris és azEufrátesz kivételével – vagy a sivatagok homokjában tűnnek el, vagy beltengerekbe ömlenek. Ázsia monszun vidékein a bőséges esők duzzasztják a folyókat, melyek nyáron jelentősen megáradnak. Fontosabb ilyen folyók:Gangesz,Mekong,Jangce és aHuangho.
Ázsia éghajlata a terület nagysága és a változatos természeti viszonyai miatt igen változó. Ázsia északi részén poláris éghajlat uralkodik, ennek sajátossága az, hogy főként a zord telek következtében nagyok a hőmérsékleti különbségek és kevés a csapadék. Legészakabban a tundra, a tundranövényzet a jellemző, azaz sovány, mohás-zuzmós sztyepp. Délebbre a tajga övezet húzódik, illetve ahol túl kevés a csapadék a fákhoz ott füves puszták találhatók. Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia vidékeinmonszun-éghajlat van. A tél száraz és hűvös, a nyár meleg és esős, mert a déli passzátszél behatol az északi félgömbre. Ez a nedvességet hozó szél a nyári monszun. Az eső – különösen a magaslatokon – rendkívül bőséges. Dél felé fokozatosan az egyenlítői éghajlat válik uralkodóvá. A vidéket olyan erdő borítja, ahol mérsékelt égövi és trópusi növényzet keveredik. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia éghajlata a tengerszint feletti magasság (Arab-félsziget), illetve a tengertől távoli fekvés és a domborzati elrendezés (Tibet, Góbi sivatag) miatt száraz, helyenként hideg, máshol meleg, a csapadék kevés és rendszertelen, s a növénytakaró sem összefüggő. Csak Nyugat-Ázsia partszegélyén van igen enyhe mediterrán éghajlat.
Ázsia egyik jellegzetessége, hogy a területén sokféle tájtípus fordul elő. Ezt nemcsak a nagy kiterjedése teszi lehetővé, hanem a domborzatának a nagyon eltérő tengerszint feletti magassága is.
A fő vegetációs övezetek vagy ökoövezetek (többnyire északról délre):
Tundra
Ázsia legészakibb részén terül el a fátlantundra. A tundra talaja az év nagy részében befagy. A rövid nyár folyamán némileg felolvad. Ekkor a tundra kizöldül, kivirágzanak a tarka virágai. Legjellegzetesebb növénye amoha és azuzmó. A fák közül többnyire csak elkorcsosodott nyírfák és fűzfák találhatók. Az állatvilág képviselői például arénszarvas, asarki nyulak ésrókák, amelyek a legszélsőségesebb életfeltételeket is elviselik.
Mérsékelt égövi erdők, tajga
Észak-Ázsia legnagyobb részét tűlevelű erdő, atajga borítja. Széles övezete a Nyugat-szibériai-alföldtől a Csendes-óceán partjáig húzódik. A fenyőfák lehullott tűlevele olyan anyagokat tartalmaz, amelyek befolyásolják a tajga talajának a tulajdonságait. Ezt a talajt podzolnak nevezzük. A mi erdeinktől eltérően a tajga csak nehezen járható.
Nyáron a helybéli emberek életét kellemetlenné teszi a rengetegrovar, főleg aszúnyogok, mert az alacsonyan fekvő helyek mocsarasak. A tajga azonban a vadászok birodalma. A rénszarvasokon,medvéken,farkasokon és rókákon kívül előfordulnak ott a becsesszibériai tigrisek is.
Sztyeppek
Közép-Ázsiában asztyeppek keskeny sávja átmenetet képez a sivatagok és félsivatagok tájai felé. Kelet-Ázsiában aSárga-folyó (Huang-ho) menti nagy kiterjedésű löszhátakon sztyeppek vannak. Alösztalajok a szél tevékenysége révén keletkeztek.
A pusztákon természetesen élő állatfajok közé tartoznak a vadlovak, a farkasok.
Sivatagok, félsivatagok
Sivatagok és félsivatagok húzódnak Közép-Kínától és Mongóliától kezdve egész Közép-Ázsián át az Arab-félszigetig. A sivatagok talajai terméketlenek, gyakran sok sót tartalmaznak. A szegényes növényzet lehetővé teszi akecskék és atevék tenyésztését; a magasabb fekvésű területeken, ahol valamivel több a nedvesség,juhokat tenyésztenek.
Hegyvidéki éssivatagi éghajlat, nagy nappali hőmérséklet ingadozásokkal és sok napsütéssel. A közép-ázsiai hegyek legfontosabb ragadozója ahópárduc.
Szubtrópusok
Kis-Ázsiát, aKaukázuson túl és Kelet-Ázsia nagyobb részét a szubtrópusi tájak közé soroljuk. Ezeken a tájakon példáulteacserjét,gyapotot éscitrusokat termesztenek.
Trópusimonszun területek, mint például aMekong-delta vidékén: a rizstermesztés dominál, a baromfi és a sertés pedig haszonállatként, valamint a halászat.
Állatvilága nem olyan gazdag, mint azafrikai szavannáké. Termékeny fekete- és szürketalajait azonban az ember sokkal jobban kihasználjamezőgazdasági célokra.
Trópusi erdők, esőerdők
Trópusi erdők, esőerdők és monszunerdők főleg Dél- és Délkelet-Ázsia szigetein, aMaláj-félszigeten és azIndokínai-félszigeten (Hátsó-India) nőnek. Az ember a partvidék vörös és vörössárga talajait mezőgazdaságilag hasznosítja. Az erdőirtások után gyakran az olyan monokultúrák termesztése jellemző, mint azolajpálma-ültetvények.
A parttól távolabbi belső területeken az erdők megőrizték az eredeti állapotukat és összetételüket (teak), valamint állatvilágukat (majmok –makákók,gibbonfélék,orangutánok). Az indonéz szigetvilágnak néhányszigetén Ausztráliára jellemző állatok is élnek, ilyen az erszényesek közé tartozómedvekuszkusz aCelebesz-szigeten.
A hegységekben megfigyelhető, hogy a növényzet és az állatvilág magassági övezetekbe rendeződött. A nagy népsűrűségű területeken az emberek általában kedvezőtlenül alakították át a tájat.
Az erdei természeti tájak védelme (főleg az esőerdők és monszunerdők meg a mérsékelt éghajlati öv erdeinek, sztyeppjeinek a védelme) a veszélyeztetett állatfajok, például apanda, a szibériai tigris, aPrzsevalszkij-ló megmentését is jelenti.
Azt, hogy az emberi tevékenység kedvezőtlenül hat a természetre, bizonyítja például Közép-Ázsiában azAral-tó fokozatos kiszáradása. A Himalájában nehézségeket okoz az alpinisták túlzott érdeklődésea 8000 méteres hegycsúcsok leküzdése iránt, valamint az ottani növekvő számú lakosság erdőt irtó tevékenysége.
Ázsia a legsűrűbben lakott világrész. Lakosságának az elhelyezkedése nagyon egyenlőtlen. Túlnyomórészt a kelet-kínai,indiai,japán,koreai,bangladesi,vietnámi,jávai,fülöp-szigeteki területek sűrűn lakottak. A lakosság jelentős száma a dél- és kelet-ázsiai nagy folyamok és a tengerpart közelében él. Ezzel szemben gyéren lakott a kontinens belső része, a belső- és nyugat-ázsiai sivatagok és a hegyvidéki területek.
AKínai-alföld egyes részein 1 km²-re több mint 1000 lakos jut. (Ez kb. tízszerese a magyarországinépsűrűségnek.)
Számos ázsiai országban különféle problémákat okoz a lakosság számának a gyors növekedése. Ezeknek az országoknak a kormányai ezt különféleképpen, főleg gazdasági intézkedésekkel igyekeznek megoldani. Például sokoldalú előnyökben részesítik azokat a családokat, amelyek kis létszámúak, művelődési programokat szerveznek stb.
Ázsia lakosságát két nagy rasszhoz (emberfajta) soroljuk. Délnyugat-, Dél- és Észak-Ázsiában azeuropid rassz képviselői vannak túlsúlyban, Ázsia többi részén pedig amongoloid rassz.
Ázsia régi civilizációk őshazája, ezért számos világvallás innen származik. Némelyik, például akereszténység és ajudaizmus, elterjedt Európában és fokozatosan további világrészekben is. Abuddhizmus, ahinduizmus, asintoizmus és ataoizmus Ázsia egyes részein a legjelentősebb vallások.
A világrész déli részén főleg aziszlám terjedt el. Délnyugat-Ázsia csaknem valamennyi országának a lakója ennek a hitnek a híve. Jelentős ez a vallás Dél-Ázsiában (Pakisztán,Banglades) és Délkelet-Ázsiában is (Malajzia,Indonézia). Sok muzulmán él Indiában is.
A természeti környezet jellege és a gazdasági viszonyok alapján az ázsiai világrészt négy nagy térségre osztjuk. Ezek:
1) a délnyugati,
2) a déli és a délkeleti,
3) a keleti és középső,
4) az északi.
Az északi térségben Oroszország ázsiai része terül el. Tekintettel arra, hogy Oroszország gazdasági súlypontja Európában van, az ázsiai részét is az Oroszországi Föderáció földrajzi jellemzésébe soroljuk Európa keretében.
Dél- és Délkelet-Ázsia az összes ázsiai térség közül a legnépesebb. Ez a legtermékenyebb térség, bár a felszíne túlnyomórészt hegyvidéki jellegű, és a partvidéki alföldeken kívül ott csak aHindusztáni-alföld terül el. A lakosság gyakran a hegyoldalakon teraszokat alakít ki, hogy ezeken mezőgazdasági terményeket termeszthessen.
A kiterjedése és a lakosság száma alapján Dél-Ázsia legnagyobb államaIndia, a délkelet-ázsiai térségéIndonézia.
A térség eltérő természeti feltételei befolyásolják a lakosság elhelyezkedését. A hegyvidéki jellegű, illetve sztyeppés Közép-Ázsiában a száraz éghajlat, valamint a nyár és a tél közötti nagy hőmérsékleti különbségek nem kínálnak kedvező életfeltételeket az emberek nagyobb csoportjai számára. A Csendes-óceán peremtengerei közelében elterülő térségek sűrűn lakott területek, sőt a Kínai-alföld egyes részein már a túlnépesedés figyelhető meg (Kína, Japán).
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.png)
.svg)
.svg)
.svg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
_Islands.svg){kind=link}