Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Árpás | |||
 | |||
| Szent Jakab apostol templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabóné Kovács Alice Mária (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9132 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 284 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,26 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 30′ 48″,k. h. 17° 23′ 29″47.513311111111,17.39151111111147.513311°N 17.391511°EKoordináták:é. sz. 47° 30′ 48″,k. h. 17° 23′ 29″47.513311111111,17.39151111111147.513311°N 17.391511°E | |||
  Árpás Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén | |||
| Árpás weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÁrpás témájú médiaállományokat. | |||
ÁrpásközségGyőr-Moson-Sopron vármegyében, aTéti járásban.
Árpás községMagyarország északnyugati részén, a Rába mentén fekszik, a83-as,85-ös és86-os főutak között,Győrtől délnyugatra 32,Csornától délkeletre 18 kilométerre. Ma már a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik.
Szomszédai: észak felőlBodonhely, kelet felőlMórichida, dél felőlSobor, nyugat felőlEgyed, északnyugat felől pedigRábapordány. Közigazgatási területe északkelet felől érintkezik még egy-egy rövid szakaszonKisbabot ésRábaszentmiklós határszélével is.
Határának talaja néhol homokos öntésiszap, de túlnyomórészt kötött, agyagos, gyakran nehezen művelhető. Az uralkodó szélirány az északnyugati, a déli szelek ritkábbak:„Ha fúj, fordul és, ha egy csöppöt is, de esőt hoz” – tartja a helyi mondás. Felszíne síkság, melyből a falu közelében két-három lapos, homokos talajú hát emelkedik ki. A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru,[m 1] amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni. A Rábába ömlik a Sárdos-ér (hivatalos nevén Vág–Sárdos-ér–Megág-főcsatorna), a határt árkok hálózzák be. Jelentéktelen árokként indul itt az északabbra kiszélesedő Kepés-Lesvári-főcsatorna is. Három kis, feltöltődőben lévő, talajvíz táplálta tó is van a falu határában. Mezőgazdasági művelésű táj, a szántókat és réteket fasorok és kisebb ligeterdők teszik változatossá. Állatvilága gazdag, főleg apróvadas terület, de gyakori azőz, és előfordulvaddisznó is.
Közúton aPápa ésGyőr térségét összekötő83-as főút felőlTéten ésMórichidán át érhető el, a8417-es, majd a8419-es úton, utóbbinak a Rábán átívelő hídja fontos átkelőhely.
A85-ös főútrólCsorna felől,Rábapordányon át közelíthető meg, a8422-es úton, a86-os főút felől pedigSzilsárkány után,rábacsanaki leágazással,Egyed községen keresztül, a8408-as, majd szintén a 8419-es úton. Győrhöz naponta 8-10 menetrend szerint közlekedő autóbuszjárat kapcsolja.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebb vasúti csatlakozási lehetőség aPápa–Csorna-vasútvonalEgyed-Rábacsanak vasútállomása, mintegy 6,5 kilométerre nyugatra
Azőskor emberének ittlétét újkőkori leletek bizonyítják. Abronzkor, majd avaskor kelta edényei tanúsítják a hely megtelepedésre alkalmas voltát. I–V. sz.: a Rába keleti partján, az Arrabonát Savariával összekötő út mentén, mely itt haladt át a Rába vizein, virágzó város alakult ki helyi iparral, kereskedelemmel. A neveMursella volt, falmaradványai még a20. század elején is a föld felszíne fölé bukkantak. A leletanyagnak csak töredéke jutott a szakemberekhez, az eltűnt leletek mennyisége és minősége ma már csak a múzeumba beszolgáltatott szórványtárgyak alapján becsülhető. Egy 2002-ben végzett felmérésnek és a légi fotóknak köszönhetően egy részben kirajzolódó katonai palánktábor teljes alaprajza is a régészek szeme elé került.[3]
791-benNagy Károly az avarok elleni hadjáratában itt, a rábai átkelőnél vezette át frank harcosainak egyik seregrészét.A10. században alakul ki abesenyők által lakott Árpás, részeként annak a gyepűnek a védelmére létesített láncnak, mely Kapuvártól majdnem Győrig húzódott.Szent István aSzent Mauríciusz Monostornak adományozta Árpást. A település nevét említő legrégibb fennmaradt oklevél1030-ből való. Egy pár évvel későbbi írás a határában található rév jövedelméről szól. A falu neve közvetve az árpa növény nevéből, közvetlenül a Rába egy azonos nevű mellékágából ered. Egy1086-os okirat az árpásiaknak az apátsággal szembeni kötelezettségeit rögzíti: fele termésük, sörfőzés, robot.1222-ben Gyula nádor - panaszuk kivizsgáltatása után - visszaállította az „árpási besenyők” katonai szolgálataik fejében élvezett kiváltságait, ispánjukat pedig megbüntette. 1242. október 6.: IV. Béla király itt kiadott oklevele tanúsítja jelenlétét. 1300-banCseszneki Lőrinc birtoka. Az 1322 és 1464 között kelt okmányok meg-megújuló perekről tudósítanak, amelyeket a bakonybéli apátság, a Mórichidai család és a mórichidai prépostság folytat a hídvám, a malmok és erőszakos birtokfoglalások tárgyában. Cseszneki Lőrinc utódai erőszakos foglalásaikról és az evangélikus vallás terjesztéséről emlékezetesek.
1594: a Győrt ostromló török had portyái elpusztítják a falut, a lakosság elmenekül. Az üres telkekre a Török család rácokat telepít, de 1619-ben ők is elhagyják a települést.1633: 24 árpási egésztelkes jobbágyot és a hidat a vámmal együtt a nagyszombati klarisszarendi apácák kapják meg.1706–1707:Bottyán János kurucai kemény harcokat vívnak a híd környékén, a község sokat szenved. A harcok pusztításait az 1709-ben tetőző pestisjárvány tovább növelte.1782:II. József feloszlatja a birtokos apácarendet, az uradalom a kincstár kezébe kerül.1803-banI. Ferenc gr. Colloredó–Crenville Victoriának adományozza. A földhiány miatt az árpásiak a nádasok lecsapolásával növelik irtásföldjeiket.Az1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvédként heten vesznek részt a faluból.1851-től végbemegy a jobbágyfelszabadítás.1893: befejeződnek a Rába-szabályozási munkák, s ezzel egyrészt új földeket nyernek az árpásiak, másrészt a meglevők is értékesebbé válnak.
1900 körül több tucat ember vándorol ki a faluból, főleg Amerikába.
A szocializmus időszaka a falu folyamatos sorvadását, leépülését hozza. Először a tanács veszíti el önállóságát, majd 1976-ban a termelőszövetkezet is, végül a tagiskolát is bezárják.
1990-ben, a rendszerváltás után ismét önálló önkormányzat alakul, majd 1993-ban önálló mezőgazdasági szövetkezet jön létre.
A település nagyjából egységes tömböt alkot. Különálló részei Dombiföld (az egykori Kis-Árpás) a Rába jobb partján, a két gátőrház és a tsz-major. (Az ezredforduló idején még különálló része volt Kálmánpuszta is a községet Rábapordánnyal összekötő út mellett. Ott már hosszú ideje csak két család lakott; aztán ők is elmentek, házaikat lebontották, s ma már csak a dűlőnév őrzi emléküket.) A falu legfőbb gondja a népesség folyamatos csökkenése és elöregedése. 1959–60-ban a téeszesítés, majd a közigazgatási önállóság megszűnése, a tsz beolvasztása, végül a tagiskola megszüntetése erősítette fel – úgy tűnik, visszafordíthatatlanul – a folyamatokat.1962-ben Árpáson még öt híján 600-an éltek, de ez a lélekszám 2008-ra 249-re csökkent. A folyamat elején a fiatalok elvándorlása volt a jellemző, az utóbbi évtizedben azonban már az elhalálozások és születések közti negatív mérleg a fogyás fő oka. Csak az 1986–95 közti évtizedben 16 születés és 34 halálozás különbözete 18 lélekkel, a 49 beköltöző és 84 elvándorló közti különbözet 35 fővel, együtt a két tényező 53 fővel csökkentette a népességet. A népesség korösszetétele a foglalkoztatottság mutatóit is meghatározza.
A faluban két felekezet van, kisebb részben evangélikusok, nagyobb részt római katolikusok. A kultúrház a nagyobb csoportos rendezvényeknek ad otthont: gyűlések, ünnepségek, ritkán kulturális események. A könyvtár 4 ezer kötetes választékával egyre kevesebben élnek. 1995-ben megszűnt a sportkör működése, elsősorban a fiatalok megfogyatkozott száma miatt. A legnagyobb, több mint 100 éves múltra az önkéntes tűzoltó egyesület tekint vissza.
Eltűnőben vannak évszázados népszokások: a húsvéti locsolás, a lucázás, az aprószentekkor járó „mustározás”. Az ezredfordulón még szinte minden lányos ház elé állítottak májusfát a legények május elsejének hajnalán - 2010-re e szokásnak már alig maradt nyoma.
Nyáron a falu élete az átmenő idegenforgalomnak köszönhetően felpezsdül. Műemlékei, a Rába, a szép környezet vonzóvá teszik. Az utóbbi időben nem egy megüresedő házat magyar és külföldi vevők nyaralónak vásároltak meg.
A zöldség- és gyümölcsféléket főleg önellátásra termesztik az árpásiak, de amálnát, aribizlit, és azuborkát eladásra is. A tej, tojás, húsfélék tekintetében jobbára ma is önellátó a falu, de a sertés- és marhatartás visszaesett. A családok jövedelmi viszonyai között nincsenek lényeges eltérések. Minden negyedik lakosra jut egy gépkocsi. A földeket jobbára a Rába Mezőgazdasági Szövetkezet műveli, de néhány egyéni vállalkozó, őstermelő is foglalkozik földműveléssel. Helyben megtelepedett ipar nincs, egy egyéni vállalkozás kivételével. A kereskedelmi szolgáltatást két kis vegyesbolt és egy italbolt látja el. A háziorvosi, alapvető egészségügyi ellátás megoldott. Az óvoda konyhája szociális étkeztetést is biztosít.
A településen 2018. július 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester néhány hónappal korábban megtett lemondása miatt.[13]
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 265 | 270 | 273 | 237 | 262 | 260 | 269 | 284 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 1,9%, evangélikus 15,8%, felekezeten kívüli 5,4% (25,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt római katolikus, 9,5% evangélikus, 2,7% református, 0,8% görög katolikus, 5% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[15]
.jpg)
Szent Jakab-templom, egykoripremontreiprépostság
A prépostságot Nagy Móricispán alapította1251-benSzent Jakab tiszteletére.1526-tól1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a homlokzat és a szentély kivételévelbarokk stílusban átalakították. A rend feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik.
Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során megszabadították, így ma eredeti szépségében tárul elénk aromán stílusból agótikába hajlótéglaépítészet e ritka magyarországi példája.
A két torony között, a templom kapujában még a román kor félkörívét is látjuk, de akapubéllet külső oszloppárja már gótikuscsúcsívben találkozik, s a gótika jegyeit viselik a szentély keskeny, csúcsíves ablakai is.
A köpenyesMadonnát ábrázoló oltárképet ismeretlen festő festette az 1660-as években. A kép, melynek alján együtt térdel a pápa, Lipót császár,Wesselényi Ferenc nádor,Nádasdy Ferenc országbíró,Zrínyi Péter horvát bán és a kép megrendelője,Széchényi György 1658 és 1668 között győri püspök (később, 1673-74-ben a protestáns lelkészeket elítélő pozsonyi vésztörvényszék tagja), a császár és Magyarország kiegyezésének szükségességét sugallhatta. (Mint ismeretes, e kiegyezés nem történt meg, Wesselényi 1667-ben meghalt, Zrínyit és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték.)
A 18. századi átépítés korából valók többek közt az oldalfalak támpillérei, a lenyúzott bőrét tartóSzent Bertalan, a hallal ábrázoltSzent Péter, a kardosSzent Pál és a kelyhesSzent János szobrával díszített oltár, a barokk szószék és keresztelő kút.
Nepomuki Szent János-kápolna
A kis, nyolcszög alaprajzú kápolna 1780-ban épült. AjtajábanSzent Ferenc ésSzent Klára szobra áll, a falfülkében pedigNepomuki Szent János.
A kápolna mellé a 19. század végén állították a fa haranglábat és a kőkeresztet, majd az 1920-as években az I. világháborúban elesett árpásiak emlékművét.
Kikapcsolódás
Árpás és környéke a pihenésre és túrázásra vágyóknak ideális. A nevezetességek gyalogosan is könnyen megtekinthetők. A Rába-part sátorozásra, lábtengózásra és fürdőzésre ad lehetőséget.
