Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ángel Sanz Briz | |
.jpg) | |
| Ángel Sanz-Briz (1969) | |
| Született | 1910.szeptember 28.[1][2][3] Zaragoza[4] |
| Elhunyt | 1980.június 11.(69 évesen)[5][1][2][3][6] Palazzo di Spagna[7] |
| Állampolgársága | spanyol |
| Házastársa | Adela Quijano Secades[8] |
| Gyermekei | öt gyermek:
|
| Szülei | Pilar-Antolina Briz Gayán Felipe Sanz Beneded |
| Foglalkozása | diplomata |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Torrero Cemetery(Zaragoza, Ángel Sanz Briz memorial)[5] |
 | |
| Ángel Sanz Briz aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazÁngel Sanz Briz témájú médiaállományokat. | |
Ángel Sanz Briz,„Budapest angyala” (Zaragoza,1910.szeptember 28. –Róma,1980.június 10.)spanyol diplomata. Amásodik világháború alatt, amelybenSpanyolország semleges maradt, ügyvivőként szolgáltBudapesten.1944-ben, „hivatalosan”Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból,[15] segített mintegy 5000magyar zsidót megmenteni aholokauszttól, azzal, hogy számukra spanyolútlevelet biztosított. Kezdetben csak azoknak, akik azt állították, hogyszefárd eredetűek, később azonban minden üldözöttnek. E tevékenységéért megkapta aVilág Igaza elismerést.
A nyilvánosságra hozott spanyoldiplomáciai iratok tanúsága szerint Sanz Briz tájékoztatta Franco tábornokot a holokauszt létezéséről.[16]
Jogi tanulmányainak befejezése után1933-ban felvételt nyert a Diplomáciai Iskolára, amit nem sokkal aspanyol polgárháború kirobbanása előtt végzett el. Beállt Franco tábornok hadseregébe. A polgárháború után megkapta első beosztását: ügyvivő lettKairóban.
1942-ben, röviddel azt követően, hogy házasságot kötött Adela Quijanóval, újabb ügyvivői beosztást kapott, ezúttal abudapesti spanyol nagykövetségen.Magyarország ugyan atengelyhatalmak közé tartozott, de – anácik által megszállt Európa államaitól eltérően – ekkor még nem tett intézkedéseket a zsidók kiirtására.[17]
Diplomáciai munkája mindaddig nyugodtan zajlott, amíg1944 tavaszán, Magyarországnémet megszállása után, meg nem kezdték a zsidókgettókba zárását ésAdolf Eichmann Budapestre nem érkezett, hogy a helyszínen felügyelje a mintegy 750 000magyar zsidódeportálását.
Anácik tervein felháborodott Sanz Briz megszereztekormánya engedélyét arra, hogy tárgyalásokat folytasson a magyar hatóságokkal és megfelelő dokumentumokkal ellátva őket, védelmet nyújtson a felkutathatóibériai eredetűszefárd zsidóknak. Jogi alapkéntMiguel Primo de Rivera1925-ben hozott rendeletére hivatkozott, ami valójában már1931-ben érvényét vesztette. Befolyását és kapcsolatait kihasználva sikerült mintegy 5200 zsidót biztonságba helyeznie. A nagykövetség pénzén épületeket bérelt részükre, melyek a spanyol külképviselet csatolt részeiként diplomáciai védettséget élveztek. A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg.
ASpanyolország és a zsidók a második világháborúban[18] című könyvben a következőképpen ismertette módszerét:
„Elértem, hogy a magyar kormány engedélyezze 200 szefárd zsidó Spanyolország általi védelmét. [...] Ezt követően a munkám már viszonylag könnyű volt: a számomra engedélyezett 200 egyént 200 családra változtattam, és a 200 családot végtelen számúra többszöröztem; csupán arra kellett figyelni, ne állítsak ki olyan menlevelet vagy útlevelet a zsidók részére, amely 200-nál nagyobb számot visel.”
Így a megmentett 5200 főből, valójában csak mintegy 200 volt szefárd.
1944 augusztusában, két szökött francia rab beszámolója alapján jelentést küldött a spanyol kormánynak, amelyben részletezte azauschwitzi koncentrációs táborban végrehajtottnépirtást.[16] A jelentést kísérő levél megerősítette annak hitelességét:
„Eredete a szenvedés miatt kétséges. Ugyanakkor a kérdéssel kapcsolatban közvetlenül nem érintett személyektől és az itt akkreditált diplomáciai testületi kollégáimtól kapott információk szerint, a leírt események, legalábbis azok nagy része, sajnos, igaz.”
1944. november végén, amikor aVörös Hadsereg megközelítette Budapestet, azt az utasítást kapta, hogy hagyja el állomáshelyét és települjön átSvájcba.Giorgio Perlasca olasz kereskedő, a spanyol polgárháború frankóista veteránja, tiszteletbeli spanyol állampolgár, aki addig is segítette Sanz Brizt zsidómentő akciójában, budapesti spanyol konzulnak adva ki magát, spanyol okmányok felhasználásával folytatta a tevékenységet. Sikerült megakadályoznia a „spanyol” zsidók elszállítását mindaddig, amíg a szovjet csapatok el nem foglalták Pestet és fel nem szabadították a gettókat.
.jpg)
Ezt követően, folytatta diplomáciai karrierjét. További állomáshelyei:San Francisco ésWashington,Lima,Bern,Bayonne,Guatemala,Hága,Brüsszel, majd1973-banPeking, ahol ő volt Spanyolország első nagykövete.1976-banRómába küldték, hogy hazáját aSzentszék mellett képviselje. Ott halt meg1980.június 11-én.
Sanz Briz maga mesélte el a budapesti zsidók mentésének körülményeit Federico Ysart újságírónak, aki azt1973-ban megírta.[18]
1966-ban, az izraeliJad Vasem intézet elismerte Sanz Briz zsidómentő tevékenységét. MegkaptaIzrael Állam kitüntetését, aVilág Igaza címet, neve felkerült a holokauszt hőseinek emlékművére.[19] Ő volt az első spanyol diplomata, aki spanyolpostabélyegen szerepelt.
1994-ben amagyar kormányposztumusz aMagyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki.2008.október 27. óta három emléktábla őrzi emlékét Budapesten: a spanyol nagykövetségI. János Károly szavait idézve, aCervantes Intézet falán, valamint aSzent István park 35. sz. épületen, amely a nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állt.[20]
Szülőhelyén,Zaragozában emlékművet állítottak és utcát neveztek el róla.[20]
Budapesti embermentő tevékenységéről2011-ben játékfilm készült magyar résztvevőkkelBudapest angyala (El ángel de Budapest) címmel,[21][22]2015-benÁngel Sanz Briz válaszútja (La encrucijada de Ángel Sanz Briz) címmel José Alejandro González Baztándokumentumfilmet rendezett.[20][23][24]
2015-ben, a fővárosi közgyűlés határozata értelmében aBudapest III. ker. Jégtörő utat Ángel Sanz Briz útra nevezték át, melynek Záhony utcai kereszteződésében emlékkövet állítottak.
