Ez a lap egy ellenőrzött változata
Azállamháztartástan aközgazdaságtannak az az ága, mely az állami feladatok pénzügyi hátterének biztosításával foglalkozik. Az angol kifejezés (en:Public finance) tükörfordításaként aközpénzügyek gazdaságtanának is nevezzük.
Az államháztartástan foglalkozik az államköltségvetésének mindkét oldalával: atársadalombiztosítással, azegészségbiztosítással, a különféle egyéb juttatásokkal, illetve az adózással, még akkor is, ha ezek nem mindegyike tartozik feltétlenül az állami feladatok körébe. Nem foglalkozik morális kérdésekkel: hogy ki milyen juttatásokban részesüljön, illetve, hogy kiket milyen adók sújtsanak, ezeket a döntéseket apolitikára bízva vizsgálatának tárgya a politikai akarat gazdasági megvalósítása.
Ehhez az első feladat azállam feladatának meghatározása. Itt két elterjedt álláspont létezik. Az egyik, tipikusan a keleti országokban, illetve diktatórikus rendszerekben (különösen:kommunizmus,fasizmus) élő felfogás szerint az állam feladata a társadalomvezetése, a társadalmi célok meghatározása, melynek az egyes polgárok érdekeit alárendeli. Azangolszász államfelfogás a polgárok egyéni érdekeit tartja szem előtt, célja ezen érdekek érvényesülését segíteni. A két felfogás az állam tevékenységének határait befolyásolja, de a tevékenység jellege hasonló.
Az államháztartás tevékenysége lényegébenújraelosztás. Azutilitárianista felfogás szerint – mely feltételezi, hogy az állampolgárok azonos,konkávhasznossági függvényekkel rendelkeznek – a társadalmijólét teljeshasznosság-egyenlőség esetén a legnagyobb. Mivel a hasznosság a jövedelmen kívül egyéb, nem újraelosztható faktoroktól (példáulegészség) is függhet, ez a legritkább esetben valósítható meg. A maximin elv esetén a társadalmi döntéscélfüggvénye megegyezik a legszegényebb polgár hasznosságával. Bár a társadalmi célfüggvényt a politika határozza meg, az államháztartástan ellenőrzi, hogy az egyes újraelosztási programok megfelelnek-e neki.
Az állami szerepvállalás oka lehet
