Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még:Ágh István (egyértelműsítő lap). |
| Ágh István | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Élete | |
| Születési név | Nagy István |
| Született | 1938.március 24. Iszkáz |
| Elhunyt | 2025.október 19. (87 évesen)[1] |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Nagy Béla Vas Erzsébet |
| Házastársa | Széles Judit |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers,szociográfia,regény |
| Első műve | Szabad-e énekelni (1965) |
| Kitüntetései |
|
| Irodalmi díjai | József Attila-díj (1969, 1980) Kossuth-díj (1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) Déry Tibor-díj (2005) Arany János-nagydíj (2007) Radnóti-díj (2008) Prima díj (2009) Balassi Bálint-emlékkard (2010) A Nemzet Művésze (2014) |
AWikimédia Commons tartalmazÁgh István témájú médiaállományokat. | |
Ágh István (születettNagy) (Iszkáz,1938.március 24. –2025.október 19.) aNemzet Művésze címmel kitüntetett,Kossuth- ésJózsef Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.Nagy László öccse. AMagyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (1992), a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Szülei Nagy Béla és Vas Erzsébet. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majdTapolcán járt gimnáziumba 1952–1956 között. Érettségi vizsgája után azEötvös Loránd Tudományegyetem magyar–könyvtár szakán folytatott tanulmányokat, 1961-ben szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet és okleveles könyvtáros diplomát.
Először könyvtárosi pályára lépett, majd folyóirat-szerkesztőként dolgozott. 1961–62-ben az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben könyvtáros. Tagja volt aHetek nevű költői csoportosulásnak.[2] (1967–68-ban tanulmányúton jártJugoszláviában,Macedóniában. 1968–1970 között aMunka című folyóirat kulturális rovatának vezetője. 1971-től szabadfoglalkozású író. 1975-ben azÚj Írás versrovatvezetője. 1985–1990 között aMagyar Nemzet szerződéses munkatársa irodalmi publicisztikára. 1992-től volt aMagyar Művészeti Akadémia tagja. 1997 óta aHitel c. folyóirat munkatársa volt. A közbeeső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású író. A 2008-ban alapítottBella István-díj, illetve a2000-ben alapítottZelk Zoltán-díj kuratóriumának tagja.
Elsőverskötete 1965-ben jelent meg. Azóta több mint tucatnyi új verses- és három válogatott kötete látott napvilágot. Versei a peremlétet világítják megszürrealisztikus képgazdagsággal, több verstípusa van: dal, többszólamú kompozíció és mozaik vers. GyermekverseiKrumplinyomó huszár (1977) című kötetében olvashatók. Versei gyakran jelentek meg aKortársban, aTiszatájban és más szépirodalmi folyóiratokban.Prózája is több típust foglal magában, jegyzeteket, naplókat, szociografikus írásokat, tárcákat, kritikákat,portrékat, sönéletrajzi forrásokból táplálkozó műveket, melyek testvérének,Nagy Lászlónak alakjára is rávilágítanak.
Bolgár,cseh,észt,finn,macedón,szerb,szlovén nyelvekből fordított verseket, amelyek különböző antológiákban olvashatók.Mile Nedelkoszki versei című kötete 1982-ben jelent meg, bátyjával, Nagy Lászlóval fordította. Miodrag Pavlović:Fényes és sötét ünnepek című kötetet fordítottaÁcs Károllyal és másokkal (1988).
Ágh István aDigitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója.
Első házasságát 1961-ben Lángh Zsuzsannával kötötte, ebből született Zsófia lánya (1962). Ez a házassága válással végződött. Második feleségeSzéles Judit textilművész volt, tőle született Eszter nevű leánya (1972).[3]
