Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ács | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Szentirmai István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2941 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6920 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 65,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 122 m | ||
| Terület | 103,83 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 42′ 36″,k. h. 18° 00′ 56″47.71,18.01555555555647.710000°N 18.015556°EKoordináták:é. sz. 47° 42′ 36″,k. h. 18° 00′ 56″47.71,18.01555555555647.710000°N 18.015556°E | |||
  Ács Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén | |||
| Ács weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazÁcs témájú médiaállományokat. | |||
 | Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még:Ács (egyértelműsítő lap). |
Ács (németül: Atsch)városKomárom-Esztergom vármegyében, aKomáromi járásban.
Ács aKisalföld északkeleti löszös-homokos peremvidékén fekszik, aConcó- és aSzékes-patak összefolyásánál, aDunától 3 km-re délre,Komáromtól 8 km-re délnyugatra. Északkeletről azÁcsi-erdő övezi, melynek nagyobb része azonban már Komárom területéhez tartozik. Belterületének átlagos tengerszint feletti magassága 122 méter.
Ács 103,83 km²-es területével a megye legnagyobb területű települése. Északi határát (mely egyben államhatár isSzlovákiával) aDuna, délkeleti határát egy szakaszon aSzékesfehérvár–Komárom-vasútvonal alkotja. Nyugati határa egyben a megyehatár isGyőr-Moson-Sopron megyével.
ÉszakkeletrőlKomárom, keletrőlCsém, délkeletrőlNagyigmánd, délről Bábolna ésBana, délnyugatrólBőny, nyugatrólNagyszentjános, északnyugatrólNagykeszi (Szlovákia), északról pedigCsallóközaranyos (szintén szlovákiai) településekkel határos.
Jelentősebb külterületi lakott részeiJegespuszta ésVaspuszta.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az1-es főút, amelynek Komárom ésGyőr közötti szakasza északról kerüli el. A belterület északi részén húzódik a8153-as út, mely keleti és nyugati irányban is összekapcsolja Ácsot az 1-es úttal. További mellékutak kötik össze a 12 kilométerre fekvőNagyigmánddal (8147) és a 11 kilométerre lévőBábolnával (8151) A településtől délre halad el azM1-es autópálya, melyhez annak 94. kilométerénél csatlakozik a 8151-es út.
A hazai vasútvonalak közül a településen aBudapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal halad át, amelynek egy megállási pontja van itt;Ács vasútállomás a központból induló 81 329-es számú mellékúton érhető el. Határszélét délkeleten érinti aSzékesfehérvár–Komárom-vasútvonal is.
Ács területén történelmi események emlékét őrzi több földrajzi név:
| Településrész (2001) | Lakónépesség | Lakások száma | Nem lakott üdülők száma | Külterület jellege | Távolsága a központi belterülettől (km) |
|---|---|---|---|---|---|
| Központi belterület | 7030 | 2599 | - | - | - |
| Concóhát | 9 | 6 | - | mezőgazdasági lakóhely | 1,1 |
| Csabaitanya | - | - | - | lakatlan külterület | 0,5 |
| Ernőmajor | - | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 5,0 |
| Felsőszőlő | 13 | 5 | 205 | gazd.tevékenységhez nem köthető lakóhely | 2,5 |
| Hosszúhegy | 5 | 4 | 39 | mezőgazdasági lakóhely | 3,8 |
| Jegespuszta | 87 | 24 | - | mezőgazdasági lakóhely | 11,0 |
| Kalinatanya | 1 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 0,2 |
| Kerülőház | - | - | - | lakatlan külterület | 3,0 |
| Kocsistanya | - | - | - | lakatlan külterület | 0,6 |
| Likócsszőlők | 6 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 1,5 |
| Mallertanya | - | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 6,0 |
| Rózsatanya | 2 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 0,2 |
| Tóthtanya | - | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 0,7 |
| Újmajor | 4 | 2 | - | mezőgazdasági lakóhely | 1,5 |
| Vaspuszta | 36 | 14 | - | mezőgazdasági lakóhely | 8,0 |
| Vörösmajor | 3 | 1 | - | mezőgazdasági lakóhely | 11,0 |
Területén már arómai korban laktak, közelében két római katonai tábor állt:Ad Mures ésAd Statuas. Előbbi a Concó-patak mai torkolatánál állt (a Bumbum-kút néven ismert helyen), utóbbi pedig Vaspuszta közelében a Duna-parton.[5] Ad Mures egy ősidőktől létező kút mellett alakult kiTraianus császár idején,Brigetio építésével egy időben. A segédcsapat(auxiliaris) táborának keleti falát és a tábort övező árkot az1989-ben végzett leletmentés hozta felszínre. Az erőd déli oldalán polgári település (vicus) is kialakult. Ad Statuas a Duna magas partján álltpalánkerőd volt, mely a Duna áradásai miatt117 után helyet változtatott.1817-ben itt ép boltozatú római pincét találtak. A két erőd régészeti feltárásaGabler Dénes nevéhez fűződik.
A település azÁrpád-korban itt letelepedett, a király szolgálatában állóácsokról kapta a nevét. Oklevelekben először feltehetően1138-ban jelent megOlt alakban, de biztos adat csak1297-ből van, akkorVilla Alch néven említik. Első ismert birtokosa1346-ban nagymartom Simon fia volt, majd1434-től Pál és Vilmosfraknói grófok tulajdona lett.
Atörökök a falut kétszer is feldúlták:1540-ben és1639-ben. Az első támadáskor pusztult el Ácstól nyugatra két falu, mely a grófCseszneky család birtoka volt:Vas ésLovad. Nevüket dűlő- és pusztanevek őrzik.
1590-ben mindössze 4 család élt Ácson.
A teljes pusztulást követően csak1628 után kezdett újra benépesülni: először református hitűkomáromi magyarok, majd a18. századbannémetek telepedtek be. A református egyház működése a 17. század óta folyamatos a településen, már 1643-ban működött népiskolája, az anyakönyveket1726 óta vezetik.1674-benKomáromi István ácsi református lelkészt apozsonyi vésztörvényszék gályarabságra ítélte.
Földesurai kezdetben aHathalmy, majd a Lengyel, a Kolos ésPogrányi családok voltak; később apannonhalmi főapátság és azEsterházy család szerzett jelentős birtokot Ács határában.1824-ben Liechtenstein Alajos szerzett itt birtokot (1848-ban a község 2/3-ának földesura volt[6]), amelyet a század második felében a Zichy család szerzett meg. Jelentős birtokai voltak Ácson Szabadhegyi Móricnak is.
Bél Mátyás már a18. század elején nagy és gazdag faluként mutatja be Ácsot.1707-ben Rabutin hadai itt táboroztak, jelentős károkat okozva a községnek. Az1784-1787-esnépszámlálás szerint 674 házban 670 család élt itt, a népességszám 2895 volt. Ács a18. század végére aGesztesi járás legnépesebb települése lett.1848-ban 3800 lakosából 1128 római katolikus, 2435 református, 287 zsidó vallású volt. A katolikus plébániát Saugh pannonhalmi főapát alapította1751-ben, a zsidó hitközség a 19. század elején alakult (a községben zsinagóga és zsidó felekezeti iskola is működött - utóbbi1921-ig). Az1789-ben nyitott zsidó temető ma is megvan a Concó- és a Székes-patak összefolyásánál.[7]
1809-ben Ács határában verte vissza aVas vármegyei lovasezred a francia (napóleoni) csapatokat.
1848-banFényes ElekKomárom vármegye leírása című munkájában Ács leírásánál említi, hogy ekkoriban hosszúépületű, nádfedeles házak alkották a falut, szép volt a női népviselet, a községi közös legelő a Lovadi-pusztánál terült el. Említést tesz az Esterházy-kastély udvarában összegyűjtött római emlékekről, Liechtenstein herceg telivértenyészetéről és az ácsi cseresznye- és sárgabarack-termesztésről is. Az Ácsi-erdőről a következőket írja:Az erdő József császár rendeletéből ültettetett homokföldű s többnyire akácz és fenyves, egyébiránt kivált a herczegi rész homokföldei fasorokkal is nemcsak ékesíttetnek, hanem homok ellen is védve vannak.[6] Lakosai híres kocsisok voltak.[8]
1849.július 2-án akomáromi csatában Ács mellett verte visszaGörgey Artúr parancsnoksága alatt a honvéd fősereg aHaynau által vezetett, túlerőben lévő osztrák csapatokat. A csata emlékére az ácsi erdőben (már Komárom területén)1870-ben emlékművet állítottak.
1850-ben Ács legnagyobb része leégett.
1871-benPatzenhofer Konrádcukorgyárat építtetett a községben. A vasútvonal közelségének köszönhetően alapított üzem a századfordulón már mintegy 500 főt foglalkoztatott, és négy vármegye cukorrépatermését dolgozta fel.
1907-ben a Borovszky-féle vármegye-monográfia szerint Ácshoz tartoztakAlszter, Boros, Felsőlovad, Plebános, Rostakuti, Schrikker ésRef. lelkész tanyák;Csilla, Czonczóhát, Jeges, Likócs, Lovad ésVas puszták; továbbáCzonczó és Pál majorok. Ugyanekkor a községnek 715 háza volt.
Azelső világháborúban 647 ácsi lakos vett részt, közülük 215-en vesztették életüket.
Ács társadalmi élete a 19. század második felétől kezdve viszonylag aktív volt:1873-ban megalakult az Olvasóegylet,1911-ben a Gazdakör,1926-ban a Levente Egyesület,1933-ban a Hadigondozottak Szövetségének helyi egylete,1934-ben az ortodox zsidó hitközség,1935-ben az Iparoskör,1950-ben pedig a Vadásztársaság. Az Ácsi Sportklub1927-ben alakult. Azácsi cukorgyár munkásai dalkört is létrehoztak. A helyi népkönyvtár1927-ben alakult meg. Ács szőlőtermelői már a 19. századtólhegyközséggé szerveződtek.
1944 júniusában az ácsi zsidókat koncentrációs táborokba hurcolták el.
Amásodik világháború frontja1945.március 26-án vonult át a községen.
Ács1950-ig aGesztesi járáshoz tartozott, majd1984-ig a Komáromi járáshoz.
A települést1970.január 1-jén nagyközséggé nyilvánították.
Az első ácsi termelőszövetkezet1952-ben alakult, majd1956-ban újjáalakult Egyetértés néven. Csillapusztán1949-ben létesült szövetkezet, mely1978-ban egyesült az ácsival,[9] ekkor 5228 hektáron gazdálkodott.1960-ban cukorgyári célgazdaság, állami gazdaság, szeszgyár és malom is működött Ácson, és a cukorrépatermesztés mellett alen- éskendertermesztés is jelentős volt a település határában.[10]
2001-ben volt a cukorgyár utolsókampánya. A gyár bezárása jelentős visszaesést okozott Ács gazdaságában.
A 2000-es évek elejére befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése és ezzel teljessé vált a közműellátottság.
Ács nagyközséget2007.július 1-jei hatállyal várossá nyilvánították.
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 6808 | 6768 | 6771 | 6944 | 6831 | 6857 | 6974 | 6920 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001.február 1-jén Ács lakónépessége még 7239 fő volt, lakásainak száma 2661. A lakosság 98 %-a vallotta magát magyar, 0,6 %-a cigány nemzetiségűnek. A lakosság 52 %-a római katolikus, 0,4 %-a görögkatolikus, 30,8 %-a református, 0,8 %-a evangélikus vallású volt; 0,8%-a más egyházhoz, felekezethez tartozott; 7,7 %-a nem tartozott egyházhoz vagy felekezethez.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 22,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (26,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% görögnek, ukránnak és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,8% volt római katolikus, 19,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[12]
A településen 2018. november 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[20] az előző polgármester lemondása miatt.[22]
Az ácsi önkormányzat képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 9 tagú. Az önkormányzat korábban 4 állandó bizottságot is működtetett; a 2019. őszi állapot szerint a bizottságok száma három.[23]
Ács címere álló, kerekített oldalú, hegyes talpú pajzs, melynek piros mezejében ezüst ácsszekerce utal a város névadóira. A szekerce alatti fehér hullámvonal aDunára utal, míg a címert alulról körbevevő tölgyfaágak az Ácsi-erdőt jelképezik. Az ágak záródásában az 1138-as évszám az első írásos említés dátuma, a pajzs tetején pedig a város neve olvasható.[24]
A városban az alapfokú oktatás közel 400 éves múltra tekint vissza.
Az ácsi oktatási-nevelési intézmények két-két telephelyen, korszerű feltételeket biztosítanak az újabb és újabb generációknak. Az Ácsi Gárdonyi Géza Általános Iskola és az Ácsi Bóbita Óvoda dolgozóinak felkészültsége és elhivatottsága lehetővé teszi, hogy a gyerekek jó és barátságos környezetben tanuljanak.
A XVII. század végén barokk stílusban épült Esterházy-, majd később a Zichy család birtokába került kastély a város központjában található. A kastély épülete napjainkban a Bartók Béla Művelődési Háznak, a Sméja Galériának és a Városi Könyvtárnak ad otthont.
A napóleoni háborúk idején, 1809. június 15. és július 2-a között itt volt a francia sereg keleti főhadiszállása.A helyi legenda szerint itt alakították ki azt a főhadiszállást is, ahol Haynau aláírta az aradi vértanúk kivégzéséről szóló parancsot. Az épületet a II. világháborút követően államosították, majd 1955-ben itt nyílt meg a kultúrház.
A kastélypark a nagyobb rendezvényeknek ad otthont, például az Ácsi Városi Vigasságoknak és az Ácsi Adventnek.
A város szívében, a Zichy-kastély parkjában áll a település egyik legidősebb lakója, a Mesefa. Az ifj. Eszterházy Ferenc által 1799-ben ültetett afrikai kőris a város különleges értéke. Tiszteletére indul útjára a minden évben megrendezett Mesék hete elnevezésű programsorozat, hogy a mese soha ne vesszen ki a kicsik és nagyok mindennapjaiból. E bölcs, és bizonyára sok történetet hallott Mesefa mára méltán népszerű esküvői helyszínné is vált. Az ácsiak arra is büszkék, hogy a fa harmadik helyezést ért el az országos "Az év fája" versenyen.
ABagolyvár 1858-ben épült, korábban két tantermes elemi iskolaként működött. Elnevezésével kapcsolatban két monda maradt fenn: az egyik szerint a padlásán fészkelő bagolypárról kapta a nevét, a másik szerint – mely valószínűbb – elnevezése a tudást jelképező bölcs bagoly szimbólumára vezethető vissza.
Az épületben találhatóKossuth-szoba anyagát az Ácsi Kossuth Lajos Asztaltársaság gondozza. A társaság célja Kossuth Lajos emlékének ápolása és az ifjúság megismertetése Kossuth eszmeiségével.
Említésre méltó az épületben helyet kapócukorgyári emlékkiállítás, mely a Magyarországon valaha létesült cukorgyárak közül az első, az Ácsi Cukorgyár történetét dolgozza fel. Patzenhofer Konrád 1871-ben alapította meg az ácsi cukorgyárat, amelyben 130 évig folyt termelői tevékenység. Az Ácsi Cukorgyár a település látképének meghatározó jelképe és gazdasági egysége volt. A privatizáció során 1995-ben összevonták négy másik cukorgyárral, majd nem sokkal később, 2001.december 31-én végleg bezárták. Bezárását követően a gyár dolgozói létrehoztak egy alapítványt, és e kiállítás keretében igyekeznek megőrizni és bemutatni a gyár tárgyi emlékeit az utókor számára.
Ács meghatározó gazdasági egysége a cukorgyár volt, melyet1995-ben privatizáltak ésMagyar Cukor Rt. néven összevontak 4 másik cukorgyárral, majd2000.december 31-i hatállyal bezártak.
A gyár bezárása után a legfontosabb üzem a városban egy tojáscsomagoló-anyagokat gyártó vállalat(Hartmann Kft).
2006-ban a vasútvonalhoz iparvágánnyal kapcsolódó 44 hektáros területen ipari parkot adtak át.[26]
Jelentős az ingázás, a dolgozók főként Komáromba és Győrbe járnak el Ácsról.
Ácstól délre, az M1-es autópálya két oldalán2008 szeptemberében szélerőmű-park építése kezdődött. Az első, 100 méter magas, 2 MW teljesítményű szélturbinát 2008 decemberében állították fel.[27]
Az ácsi mezőgazdasági szövetkezetet1992-ben privatizálták; több kft alakult belőle. A megmaradt szövetkezet mintegy 1800 hektáron gazdálkodik.[26]
További mezőgazdasági vállalat a településen a főként sertéstenyésztéssel foglalkozóFiorács Kft. A Bábolnára vezető út mentén 4 baromfitelep is található, amelyeken aTáp Kft.pulykatenyésztéssel foglalkozik. ALeier Kft. gép- és formagyártó üzeme (alkatrészgyár) szintén a bábolnai út mentén található.[28]
Az idegenforgalmat kétkemping szolgálja a Duna-part közelében. Az Ácsi-erdőben, a város közelében (de már Komárom területén) működik az 1-es főút mellett azErdőcsárda. A 3,9 hektárosMalom-tó, mely nevét egy régi vízimalomról kapta, kedvelt horgászhely (ponty,amúr,süllő).
%2c_Kom%25C3%25A1romi_utca%2c_%25C3%2581cs45.jpg)
%2c_Gy%25C3%25A1r_utcai_park%2c_%25C3%2581cs05.jpg)
%2c_%25C3%2581cs41.jpg)
 | |
|---|---|
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
