Urartu területváltozásai vázlatosan Urartu (asszír:Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu,urartui nyelven: Biai[-nili] vagy Nairi, babiloniUraštu,örményül: Ուրարտու,Owɹaɹtou,Owɹaɹdou, ejtsdVourartu)ókoritranszkaukázusi államalakulat azÖrmény-felföldön, azi. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását azÚjasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő. A Kaukázus történetének rendkívül fontos periódusát képviseli, mivel ekkor alakult ki azörmény nép, amelyÖrményország közvetlen elődjének tekinti Urartut, valamint akartvéliek megjelenése is e korra datálható.
Mintegy két évszázados léte alatt délen folytonosan az
asszírokkal háborúzott, eközben királyai nagyszabású hódító hadjáratokat vezettek északon egészen a
Kaukázusig, később keleten
Irán felé és nyugaton
Anatólia felé is. Az
i. e. 8. század első felében egyenrangú ellenfele volt Asszíriának, majd egy gyengébb periódus következett, a
kimmerek megjelenése gyengítette meg, és az asszír–
szkíta szövetség pecsételte meg sorsát. A hanyatlás
II. Rusza idején újabb, de rövid virágkorba fordult, végül a
médek önállósodásával, megerősödésével és a méd–babiloni szövetség létrejöttével Urartu a
Méd Birodalom részévé vált.
.jpg)
.jpg)
