AHafré-piramis (más névenKhafré-piramis vagyKephrén-piramis,angolulChephren's pyramid vagyKhafre's pyramid,arab nyelven هرم خفرع –haram Ḫafraʿ) agízai piramismezőG2 jelűpiramisaKairó közelében,Egyiptomban. A gízai piramisok közül látszólag ez a legmagasabb, annak ellenére, hogy valójában alacsonyabb, mintHnum-Hufu nagy piramisa. Ez annak köszönhető, hogy a plató magasabb pontján építették meg. Építtetője azóbirodalmiIV. dinasztia uralkodója,Hafré (kb. i. e. 2558–2532). Anyaga helyben fejtett mészkő, burkolata kiváló minőségű turai mészkő. A burkolat legalsó során vagy sorainasszuáni rózsaszín gránitot alkalmaztak. Méreteiben nem sokkal marad el a nagy piramistól, így mintegy négyezer évig a Hafré-piramis számított a világ második legmagasabb épületének, de ma is a világ legnagyobb építményei közé tartozik.
Apiramiskörzet több szempontból is különleges a korabeli hasonló építmények között: amellékpiramisa a déli oldalon található, és avölgytemploma mellett a maga nemében egyedülálló szobor, a Szfinx készült, előtte külön templommal, amely szoros rokonságot mutat a piramiskörzet völgytemplomával. Másik ritka tulajdonsága, hogy a piramis csúcsa alatt egy jelentős darabon megmaradt az eredeti burkolat. A völgytemplomban és ahalotti templomban talált szobortöredékek az egyiptomi szobrászat kiemelkedő alkotásai, amelyek alapján a királyi nagyplasztika fénykorának Hafré uralkodását tekintik. Mellékpiramisának felépítménye gyakorlatilag megsemmisült, alépítménye azonban fontos lelettel szolgált, amelyből a funkciójára lehet következtetni. A piramiskörzetben ötbárkaárok található, amelyek közül kettőnek a fedőkövei is a helyükön vannak. A halotti templom északi oldalán létezik egy további gödör is, amelyről feltételezhető, hogy egy hatodik bárkagödröt akartak ott kialakítani, de a munka félbemaradt.
A piramis és a hozzá tartozó épületek feltehetőleg már azelső átmeneti korban pusztulásnak indultak, aXIX. dinasztia idején már bizonyíthatóan megbontották a burkolatot. A piramisból kifejtett, kiváló minőségű turai mészkő évezredeken át kedvelt építőanyag volt. Ennek ellenére a piramis napjainkban kifejezetten jó állapotúnak számít.
Feltárásának története nagy mértékben hasonlít a Hufu-piramis feltárásáéhoz. Már
Giovanni Battista Caviglia is megpróbált bejáratot keresni a piramisba, de csak
Giovanni Battista Belzoni járt sikerrel. A piramist a későbbiekben is sokan, sokszor vizsgálták, az első valóban átfogó felméréseket
John Shae Perring végezte.
Auguste Mariette 1853-ban bukkant a völgytemplomban ma is megtekinthető rejtekhelyre, ahonnan a Hafrét a Hórusz-sólyommal ábrázoló szobor is előkerült. Később
Flinders Petrie,
Uvo Hölscher és
Szelím Haszan kutatta a piramiskörzetet. Az 1990-es évek közepétől
Záhi Havássz és
Mark Lehner folytatott felméréseket és feltárásokat a piramiskörzeten és környékén. A munkálataik a III. évezredben is folytatódtak.
_(14785646783).jpg)
_24.jpg)
.jpg)
%2c_as_cardinal_of_Ch%25C3%25A2tillon.jpg)
