ketrec

Hungarian

First attested in 1373. Borrowed fromSlovakkoterec.^[1]^[2]

ketrec (pluralketrecek)

Inflection (stem in-e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	ketrec	ketrecek
accusative	ketrecet	ketreceket
dative	ketrecnek	ketreceknek
instrumental	ketreccel	ketrecekkel
causal-final	ketrecért	ketrecekért
translative	ketreccé	ketrecekké
terminative	ketrecig	ketrecekig
essive-formal	ketrecként	ketrecekként
essive-modal	—	—
inessive	ketrecben	ketrecekben
superessive	ketrecen	ketreceken
adessive	ketrecnél	ketreceknél
illative	ketrecbe	ketrecekbe
sublative	ketrecre	ketrecekre
allative	ketrechez	ketrecekhez
elative	ketrecből	ketrecekből
delative	ketrecről	ketrecekről
ablative	ketrectől	ketrecektől
non-attributive possessive – singular	ketrecé	ketreceké
non-attributive possessive – plural	ketrecéi	ketrecekéi

^ketrec in Zaicz, Gábor (ed.).Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006,→ISBN. (See alsoits 2nd edition.)
^ketrec inTótfalusi, István.Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár→ISBN