A zsidóidőszámítás kezdete 1.tisri 1., ami a keresztény időszámítás szerint Kr. e. 3761. október 7., vasárnap. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki azÓszövetség alapján.)[2]
A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza aGergely-naptár éveinek hosszával közel azonos (lévén a zsidó év is atropikus évhez igazodik), ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük. A Gergely-naptári évet a zsidó évből 3760 levonásával kapjuk meg. Tisri hónap elsejétől december 31-éig még egyet kell kivonni a zsidó évszámból.
Természetesen azsidóhét is hét napból áll, de ellentétben másidőszámításokkal a napoknapnyugtakor kezdődnek, tehát például pénteken napnyugtakor szombat van. A napok vége az első három csillag megjelenésekor van, tehát az egymást követő napok átlapolódnak.
A hét kezdőnapja a vasárnap és zárónapja a szombat, bár egyes állítások szerint a kezdete és vége is a szombat, vagyis anyugalomnap. A szombat kultusza olyan mértékű, hogy néha a pénteket is csak a szombat előnapjaként nevezik (erev sábát).
A napokat sorszámnévvel nevezik meg a Teremtés könyve alapján, így nincs is más nevük, csak a szombatnak, amely az egyedüli pihenőnap. Tehát az első naptól (vasárnaptól) kezdve a hatodik (pénteki) napig munkanapok vannak, aztán a hetedik napon, aki teheti, távol tartja magát a munkától. Ez egyébként vallásos körökben szigorú előírás is.
Ahónapokholdhónapok, tehátújholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza 29 vagy 30 nap, az évnek megfelelően. A hónapokatbabilóniai eredetű neveken nevezik:
A zsidó időszámítás szerint hatféle hosszúságú év létezik:
normális évek
hiányos év (353 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 29 napos
sorrendje szerinti év (354 napos) – a hesván 30, a kiszlév hónap 29 napos
teljes év (355 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 30 napos
szökőévek
hiányos szökőév (383 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 29 napos
sorrendje szerinti szökőév (384 napos) – a hesván 30, a kiszlév hónap 29 napos
teljes szökőév (385 napos) – a hesván és a kiszlév hónap is 30 napos
Erre azért van szükség, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. Mivel az évek nem párhuzamosak aGergely-naptár éveivel, a zsidó ünnepek nem esnek mindig ugyanarra aGergely-naptári napra, akár harminc nap eltérés is lehet a kettő között.
A zsidó hagyomány szerint az évszámokat betűkkel írják le, de az ezres helyi érték elhagyásával, tehát 5765 helyett csak 765-öt írnak (kis időszámítás). A számokat a betűk értékeinek összeadásával képzik.
„Négy újesztendő van. Niszán (az első tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve, elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve, tisri (az első őszi hónap) elsején minden világra jött lélek (minden élő) elvonul Előtte, mint a sorozásra váró katonák, s (végül) svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.” – Talmud
A zsidó naptár évei 19 évesciklusokat alkotnak, melyekben tizenkét normális és hét szökőév van. Egy ciklusban összesen 235 hónap van, ez pedig 6939, 6940, 6941 vagy 6942 nap.
Tizenhárom ciklus alkot egyiggult, amely 247 évig tart (3055 hónap). Minden iggulban azonos sorrendben követik egymást az évek.
A naptárat nagy mértékben befolyásolják az ünnepek, ugyanis egyes ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. (Érdekességképpen megemlíthető, hogy a régi szabályzás szerint ajeruzsálemi idő szerint kellett az egész zsidóságnak megtartania az ünnepeket. Mivel még nem volt korszerű atávközlés, az ünnep kezdetének híre sokszor nem juthatott el időben a távoli helyekre, ezért egyes ünnepeket két napig lehetett megtartani, mint például aros hásánát.)
A zsidó naptár minden hetedik éveszombatév. Ezekben az években a földeket pihentették, valamintadósságokat engedtek el a történelem során (Lev/3Móz 25,1-6).
Minden hetedik szombatévet egyJóbel-év követett, vagyis minden ötvenedik év volt Jóbel-év. Ezek az évek szabadulást jelentettek arabszolgák részére, ekkor térhettek haza aszáműzöttek és az elkobzott, vagy kisajátított ingatlanok visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz. (Lev/3Móz 25,8-55)
