Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Vermont

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. január 17.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során.Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsmegbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még:A Wikipédia nem az első közlés helye.
Vermont
Vermont zászlaja
Vermont zászlaja
Vermont pecsétje
Vermont pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Green Mountain State
Mottó: Freedom and Unity (angol) – Szabadság és egység[1]
NévadóGreen Mountains
Közigazgatás
FővárosaMontpelier
Legnagyobb városBurlington
KormányzóPhil Scott (R)
Hivatalos nyelvnincs
Postai rövidítésVT
ISO 3166-2US-VT
Felvétel az Unióba
sorrendben14.
dátuma1791.március 4.
Rangsor
terület szerint45.
népesség szerint49.
népsűrűség szerint30.
Népesség
Népesség643 077 fő(2020. ápr. 1.)[2]
Népsűrűség25,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen24 923 km²
ebből víz3,8 %
IdőzónaEST:UTC-5/-4
Szélességé. 42°44' – é. 45°0'43"
Hosszúságny. 71°28' – ny. 73°26'
Kiterjedés
kelet-nyugati130 km
észak-déli260 km
Domborzat
legmagasabb pont1339 m
átlagmagasság305 m
legalacsonyabb pont29 m
Térkép
Vermont weboldala
AWikimédia Commons tartalmazVermont témájú médiaállományokat.

Vermont azAmerikai Egyesült Államok 14.tagállama. Az északkeleti,Új-Anglia néven ismert régióhoz tartozik. Szárazföldi területe alapján a 43., teljes területe alapján a 45. legnagyobb, népessége 621 270, ezzel a második legkisebb népességű állam (Wyoming után). Az egyetlen új-angliai állam, melynek nincsatlanti partvonala. Nyugati részén az észak–déli vonulatúZöld-hegység található, északnyugaton aChamplain-tó, ami a nyugati határának felét képezi. DélrőlMassachusetts, keletrőlNew Hampshire, nyugatrólNew York, északról akanadaiQuébec határolja.

Az eredetileg abnaki ésirokézindiánok lakta területet, amit ma Vermontként ismerünk, a franciák fedezték fel1609-ben, majd miután egy indiánokkal folytatott háborút (17561763) elveszítettek, a gyarmat a britek kezébe került. Sok éven át a környező gyarmatok, különösen New Hampshire és New York nagy hatást gyakoroltak Vermontra. A Függetlenségi háború során kikiáltották a Vermonti Köztársaságot, ami tizennégy évig létezett. Vermont egyike annak az öt amerikai államnak (a többi négyTexas,Hawaii, New Hampshire és egy ideigKalifornia), amelyek önálló kormányzattal rendelkeztek.1791-ben tizennegyedikként csatlakozott az Egyesült Államokhoz, egyben elsőkénta tizenhárom gyarmaton kívül.

Vermont ajuharszirup fő termelője az Egyesült Államokban. Az állam fővárosaMontpelier, legnagyobb városa Burlington. Egyetlen államnak sincs ilyen kicsi nagyvárosa, mint Burlington, vagy ilyen kicsi fővárosa, mint Montpelier.

Földrajza

[szerkesztés]
Burke-hegy

Vermont azEgyesült Államok északkeleti részén,Új-Angliában helyezkedik el. Területe 24 900 km², amivel a 45. legnagyobb állam. Ebből szárazföldi rész 24 000 km² és vízfelület 950 km². Szárazföldi részét nézve ez a 43. legnagyobb állam, a vízfelületét nézve a 47. Teljes területe nem nagyobb, mintEl Salvadoré, és nem kisebb, mintHaitié.

AConnecticut folyó nyugati partja alkotja az állam keleti határát (New Hampshire felé), maga a folyó New Hampshire része. AChamplain-tó, Vermont legnagyobb tava a hatodik legnagyobb nyílt víz az Egyesült Államokban, ez választja el Vermont északnyugati részétNew York államtól. Északról délre Vermont nyugati határa 256 km hosszú, a legrövidebb határaMassachusettsszel van délen, ott a határ 60 km hosszú. Az állam földrajzi középpontja Washingtonban van, Roxburytől 5 km-re keletre.

A Zöld-hegység nevének eredete (franciáulLes monts verts) tisztázatlan. Néhány forrás azt állítja, hogy azért nevezték el így, mivel sokkal több erdősége van, mint a New Hampshire-i Fehér-hegységnek és a New York-i Adirondacks-nak. Mások azt mondják, hogy egy zöld színű agyagpala, a mika-kvarc-kloridpala jelenléte lehet az oka. A Zöld-hegység észak-déli irányban fut végig az állam nagy részén, nagyjából a közepén. Az állam délnyugati részén a Kovakő-hegység, az északkeleti részén a Gránát-hegység található. Északnyugaton, a Champlain-tó mellett a termékeny Champlain-völgy található. A völgy déli részén a Bomoseen-tó van.

Vermontnak 14 megyéje van . Csak kettő – Lamoille megye és Washington megye – van kizárólag vermonti megyékkel körbevéve.

Az állam legmagasabb csúcsa a Mount Mansfield (1340 m), a második legmagasabb a Killington-csúcs (1010 m), a harmadik legmagasabb a Camel's Hump (567 m). Az állam 77%-át erdőség borítja. Az állam területén két védett terület található, a Marsh-Billings-Rockefeller Nemzeti Történelmi Park (Woodstockban) és az Appalache Nemzeti Ösvény.

Városai

[szerkesztés]

Vermont városai (2003-as adatokkal):

Éghajlata

[szerkesztés]

Az állam területén nedves kontinentális éghajlat uralkodik, amely meleg, csapadékos nyarakat és hideg teleket okoz. Klímája hasonló Minszkéhez, Stockholméhoz és Fargóéhoz.

A legmagasabb hőmérsékletet 1911. július 4-én Vernonban mérték, ami 41 °C volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet 1933. december 30-án mérték Bloomfieldben, ami -46 °C volt.

Vallása

[szerkesztés]

Az USA-ban a vermontiak vallják magukat a legnagyobb arányban ateistának, ez az arány 2008-ban 34%-os volt.[3]

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Vermont mezőgazdaságának legfontosabb ága a tejipar. A tejtermékek jelentős része bostoni piacra kerül. Az Egyesült Államok juharfaszirup-készletének egynegyedét Vermont termeli. A bor termelését 1985-ben kezdték el, ma 14 borászat működik az államban.

Biztosítások

[szerkesztés]

A biztosító cégek Vermont gazdaságában növekvő szerepet játszanak. ABermuda-szigetek és aKajmán-szigetek után Vermont volt 2004-ben a harmadik legnagyobb biztosítási terület.

Turizmus

[szerkesztés]

Télen 11 sívállalat kínálja szolgáltatásait a világ számos pontjáról érkező turistáknak. Nyáron Stowe, Manchester, Wilmington és Woodstock városok a leglátogatottabb célpontok. A nyári táborok fontos szerepet játszanak a gazdaságban. A híres Long Trail és a Catamount Trail a túrázni vágyókat várja. Vermontban számos üdülőközpont, hotel, étterem, bolt, park, történelmi helyszín, múzeum, golfpálya és új, termálfürdővel rendelkező hotel várja az embert.

Bányászat

[szerkesztés]

Rutland és Barre városok bányái márványban és gránitban gazdagok. Amerika legnagyobb gránitbányászata Vermontban folyik. Az Egyesült Államok legnagyobb palakészítése is itt folyik.

Nagyobb városok

[szerkesztés]
  • Burlington (39,148)
  • Essex (18,933)
  • Colchester (17,175)
  • Rutland (17,103)
  • South Burlington (16,285)
  • Bennington (15,637)
  • Brattleboro (11,996)
  • Hartford (10,625)

Közlekedés

[szerkesztés]

Vermont fő közlekedési eszköze az autó. A megyéknek saját tömegközlekedésük van. AGreyhound Lines számos kisvárosban biztosít szolgáltatást. KétAmtrak vasúti járat halad át az államon. AzEthan Allen Express Rutland és Fair Haven városokat érinti, míg aVermonter Saint Albans-ban, Essex Junctionben, Waterbury-ben, Montpelier-ben, Randolph-ban, White River Junctionben, Windsorban, Bellows Falls-ban és Brattleboróban áll meg.

Főutak

[szerkesztés]
  • Interstate 89 (White River Junctiontől a kanadai határig)
  • Interstate 91 (Massachusetts határától a kanadai határig, Brattleborón, White River Junctionön, St. Johnsbury-n és Newporton át)
  • Interstate 93
  • U.S. Route 5
  • U.S. Route 7
  • U.S. Route 2
  • U.S. Route 4
  • U.S. Route 302
  • Vermont Route 100

Vermont hídjai nem a legmegfelelőbb állapotban vannak, az ország hatodik legrosszabb hídjait tudhatja magáénak.

Repülőterek

[szerkesztés]
  • Burlington nemzetközi repülőtér (A legnagyobb nemzetközi repülőtér az államban. A legforgalmasabb útvonalakAtlantába, Chicagóba, Cincinnatiba, Clevelandbe, Detroitba, Orlandóba, New Yorkba, Philadelphiába ésWashingtonba vezetnek)
  • Rutland Southern Vermont Regional Airport (a leggyakrabbanBostonba indít járatokat)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vermont State motto. Stata Symbols USA. [2011. október 26-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  2. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  3. Barry A. Kosmin and Ariela Keysar: American Religious Identification Survey (ARIS 2008) (pdf). ebony.com, 2009. március 1. (Hozzáférés: 2017. február 8.)

További információk

[szerkesztés]
Tagállamok
USA
Tagállamokmegyéi
Szövetségi kerület
Társult államok
Külbirtokok
Lakott
Indián rezervátumok
Vermont megyeszékhelyei
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vermont&oldid=27694659
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp