Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Velencei-tó | |
 | |
| A Velencei-tó este, távolban aVelencei-hegység | |
| Ország(ok) |  Magyarország |
| Hely | Fejér vármegye |
| Elsődleges források | Császár-víz,Bágyom-ér és több kisebb vízfolyás[1] |
| Elsődleges lefolyások | Dinnyés–Kajtori-csatorna |
| Hosszúság | 10,8 km |
| Szélesség | 1,5 – 3,3 km |
| Felszíni terület | 24,9 km² |
| Átlagos mélység | 1,5 m |
| Legnagyobb mélység | 2,0 m |
| Víztérfogat | 39 840 000 m3 |
| Part hossza | 28,5 km |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Elhelyezkedése | |
  Velencei-tó Pozíció Magyarország térképén | |
 é. sz. 47° 12′ 30″,k. h. 18° 36′ 00″47.208333333333,18.647.208333°N 18.600000°EKoordináták:é. sz. 47° 12′ 30″,k. h. 18° 36′ 00″47.208333333333,18.647.208333°N 18.600000°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazVelencei-tó témájú médiaállományokat. | |
AVelencei-tóMagyarország harmadik legnagyobb[* 1] természetes tava.[2] Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően aBalatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miattEurópa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.[3]
A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium ésmagnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
A Velencei-tó a Kárpát-medence egyik legnagyobbszikes állóvize.[4]
Fejér vármegyében,Budapest ésSzékesfehérvár között, aVelencei-hegység lábánál található. AMezőföld földrajzi középtájon, azon belül aVelencei-medenceföldrajzi kistájon található.
Vízellátását főként aVértesben eredő és aZámolyi-medence vizeit összegyűjtőCsászár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük apákozdiBella-patak a legszámottevőbb.Velencénél ömlik bele aBágyom-ér, déli irányból pedig három árok torkollik a tóba. Lefolyását aSárvízbe torkolló mesterségesDinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja.[5]
A tóban két mesterséges sziget található: aCserepes-sziget és aVelencei-sziget.
A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a viharos szelekkel együttjáró esők egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt.[6]
A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset1863 és1866 között volt, amikor aFertő is erre a sorsra jutott.[5] Ebben az időszakban afehérvári huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt mederben. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az1838-as és az1963-as tavaszi áradások voltak.[5]
Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa néhány évezreden belül, a mederkotrás viszont drasztikus beavatkozás a tó élővilágába, a kitermelt több millió köbméter iszapnak a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat.[forrás?]
Az1960-as évek végén kezdődött meg a tó akkori korszellemnek megfelelő szabályozása, ebben a természetvédelem mai szempontjai nem szerepeltek, ennek során a partvonal körülbelül felében a tó eredeti arculata teljesen elveszett.[forrás?] Emellett az ebben a korban történt intenzív műtrágyázásból a felesleg műtrágya tóba jutó hányada tovább növelte a szerves anyag felhalmozódást. A helyiek emléke szerint a 70-es években a tó vize még átlátszó volt. Ez a 90-es évekre már közel sem volt igaz.[7]
A szabályozás keretében aDinnyés–Kajtori-csatornánDinnyésnél zsilipet építettek, aCsászár-vízenZámolynál (1971-ben) megépítették a Zámolyi-víztározót, valamintPátkánál (1975-ben) aPátkai-víztározót.
A tó medrének mintegy 50%-át1977–1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³iszap ésnád felhasználásával aCserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint aVelencei-szigetet.
A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.[5][8][9]
Az északkeleti parton Velence és Agárd között, a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül a7-es főút30a vasútvonal északi oldalán haladó régi szakasza mentén húzódott. A vonalát a még élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőket építettek. A maradék területeket felparcellázták, ami nyaralókkal és hétvégi házakkal telt meg. Az északnyugati partvonalon Sukoró térségében két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek. A természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.
A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifjúsági szálló volt a velencei vasútállomás mellett, ez az 1970-es évek elején épült. (Azóta nem volt felújítva.) 2000 után a közel az egy évszázadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010 körül kezdődött a feltöltött északkeleti parton a pláza építése. Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli állapotát.
2022 nyarán a tó ismét a kiszáradás jelét kezdte mutatni,[10] ám egyelőre még nem világos, hogy a teljes víztartalma kiapad, vagy az aszály elmúltával ismét növekedésnek indul? Hasonlóan csökken aTisza-tó és aBalaton vízszintje, továbbá rekord alacsony állást mértek a Dunán és Tiszán is.[11]A szárazság következtében aTápió folyó is kiapadtPest megyében és országszerte hasonló állapot súlyt más kisebb folyót vagy patakot.[forrás?]
2019-2021 között a tó elveszítette vízmennyiségének 44%-át.[12] A tapasztalható alacsony vízállásnak számos oka van, többek között aglobális felmelegedéssel összefüggésbe hozható egyre gyakoribbkánikula, illetve az egyre magasabb hőmérséklet jelentősen növeli a tó természetes párolgását. Ezt szemlélteti az, hogy 40 fokos kánikulában a tó vizét csökkentő párolgás elérheti a napi 1 centimétert.[13]
A tó vízszintjére szintén negatív hatással van a tó elsődleges víz forrásául szolgálóCsászár-víz területén az elmúlt 10 évben végzett rehabilitációs projekt, mely révénCsákvártól délre a Csíkvarsai-réten elárasztásra került egy közel 500 ha-s terület[14][15](ez aPátkai-víztározó jelenlegi méretének négyszerese), ami ezáltal jelentősen csökkenti aCsászár-víz vízhozamát.
2021 augusztusában bejelentették, hogy a tó megmentése érdekében, a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres és elkészít egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.[16]
Érdemi csapadékmennyiség híján 2021 szeptembere és decembere között a Zámolyi-víztározó teljes leengedéséből kapott utánpótlást a tó. 2022 júliusában mindössze 4 cm-el magasabb vízállást mértek az egy évvel korábbihoz képest: 77 helyett 81-et, miközben 130 cm lenne az optimális vízszint.[17]
A tartósaszály eredményeként Agárdon 2022. augusztus 2-án süllyedt a tó a korábbi negatív rekord, az 1949-es 63 cm alá.[18][19] Ez augusztus 9-ére 58 cm-re apadt.[20][21] A meleg és száraz időjárás hatására a vízszint tovább süllyedt. AzOrszágos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján 2022. augusztus 20-án a tó rövid időre elérte az 50 cm-es vízállást is.[22]
 | Bővebben:Agárd |
| Bővebben:Dinnyés |
| Bővebben:Kápolnásnyék |
| Bővebben:Pákozd |
| Bővebben:Sukoró |
| Bővebben:Velence (Magyarország) |
Itt található aVelencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület.
A tó mentén a legjellegzetesebb fajok agyékény, ahínár, anád és atengermelléki káka.
Fontosabb állatfajok a tavon és környékén:
A tóban 26-féle növényevő és ragadozó hal él, köztük
A tó szabályozása miatt számos halfaj egyedszáma erősen lecsökkent.
A tókörnyéki települések aGárdonyi kistérséghez tartoztak 2012-ig, 2013-tól pedig mindegyik aGárdonyi járáshoz tartozik.[23]
Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
 | AWikimédia Commons tartalmazVelencei-tó témájú médiaállományokat. |
