Szerda: akedd és acsütörtök közé esőnap, a hét harmadik napja. (Azokban az országokban, ahol a hét avasárnappal kezdődik, ott a negyedik.)
Az elfogadott értelmezés szerint amagyar 'szerda'szó szláv eredetű. Aszláv nyelvekbenetimológiailag a 'közép' jelentésű szóra vezethető vissza, ami arra utal, hogy a hét közepe. Körmendi Ferenc ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy szerda szavunk a türk nyelvekben is megvan.[1]
↑"A (...) szerda szavunkat a szláv sreda=középső (nap) szóból eredeztetik, de itt is fenntartásaink vannak. A szerda szó az oszmán és belső-ázsiai török nyelvekben egyaránt parancs, a szerdár parancsoló jelentésű. Ezt a szót a magyarok átvehették még abban az időben valamelyik török néptől, amikor a vasárnap napnevünkben levő vásár szó átkerült az alán nyelvből, vagy később az avaroktól, s megfelelő értelemmel bírhat, éppúgy, mint a görögben a hét első napja, a Küriaké=Úr napja. A Kárpát-medencében a nagyszámú Szerdahely nevű település között több olyan lehet, mely a valamikori avar (katonai) parancsnokság helyét jelöli (hasonlóan a már tárgyalt Becsehely névhez), hiszen a középkori bizánci íróktól tudjuk, hogy a népvándorlás korában a katonai igazgatás ilyen parancsnokságokra volt alapozva. Mivel e napnévvel kapcsolatban még több tényt kívánunk feltárni, ennek eredményét máshol fogjuk részletesebben tárgyalni."http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm
