Manila (filippino nyelven:Lungsod ng Maynila) aFülöp-szigetekfővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja. AManilai főegyházmegye érseki székvárosa. A teljes manilaiagglomeráció lakossága meghaladja a 14 milliót.[2] A város aManila-öböl partján fekszik, egy földsávon.Manila 16 további kisebb-nagyobb településsel alkotja a főváros teljes vonzáskörzetét.
Manila a délkelet-ázsiai szigetvilághoz tartozóFülöp-szigetek fővárosa.Luzon sziget délnyugati részén, aDél-kínai-tengerhez tartozó Manila-öböl mentén, aPasig-folyó torkolatában fekszik. A város fejlődésének csak aPasig-folyó völgye kínált teret. Kelet felé való terjeszkedését a Központi-Kordillera akadályozza. A tengerszint felett 14 méter magasan fekvő város az örök nyár birodalma, bár a trópusi forróságot a tenger közelsége valamelyest mérsékli.
Az évi középhőmérséklet 26,5 °C. A legmelegebb hónap amájus 28,5 °C-os, a leghidegebb pedig ajanuár 24,6 °C-os középhőmérsékletével. Az évszakokat általában a szélirány, valamint acsapadék mennyisége határozza meg.
Az évi átlag 2123 milliméteres bőségescsapadékot legfőképp a délnyugati nyári monszun hozza, melynek fülledt, párás időszakában –június ésoktóber között – az esős napok száma akár a százat is eléri, és amelynek ellentéteként anovember ésáprilis között uralkodó északkeleti monszun száraz időt hoz.
A monszunváltás időszakában keletkezőtájfunok gyakran okoznak erős károkat.
A16. században Manila helyén egyMaynilad nevűtagalog törzs települése állt, ezt1571-ben aspanyolok elfoglalták, és aPasig-folyó déli partján, a torkolatnál felépítették azIntramuros nevű (falak között) erődvárost, amely három évvel később a spanyol koronához tartozó szigetvilág székhelye lett. AzIndia,Japán,Kína,Spanyolország és az Újvilág közötti kereskedelemben nagy szerepet játszott természetes kikötője mindaddig, amígSzingapúr ésHongkong nem lett még Manilánál is jelentősebb kikötőváros.
A város 1945-ben
A19. század végén a spanyol uralom ellen fellázadt Fülöp-szigeteki felkelő csapatok megostromolták Manilát. 1898. május 1-jén volt amanilai csata napja: az amerikai flotta a manilai öbölben összecsapott a spanyol királyi flottával, és elsüllyesztették a hajók jelentős részét. A csata egyedülállónak tekinthető a hadtörténelemben, mivel az amerikaiaknak csak egy halottjuk volt a spanyolok több mint 500 halottjával szemben.[forrás?]
Manila1946-ban függetlenné vált, és a Fülöp-szigetek fővárosa lett.
Imelda Marcos, aki 21 éven át volt a Fülöp-szigetek first ladyje, s férje az elnökFerdinand Marcos révén jelentős befolyásra tett szert, s egyéni ambíciójától hajtva drága építkezésekbe fogott városszerte. Imelda giccses épületei még ma is meghatározzák a városképet.
A város újabb ipari üzemeit a Nagy-Manilához tartozó – és a II. világháború után fejlődésnek indult – elővárosokba telepítették.
A környék mezőgazdasági jellegű települései közül leggyorsabban az1930-as években alapítottQuezon fejlődött, melynek ipari munkásságának háromnegyede a textiliparban dolgozik. A többieket a műanyag- és papíripari üzemek, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak foglalkoztatják.
A főváros nagy északi peremvárosa,Calookan jelentős könnyűipari központ, ahol kaucsuk-, gumi-, textil- és konfekcióipari üzemek működnek.
Az északi kikötő közelében fekvő Navotas és Malabon nehézipari központok, ahol acélgyár, elektrotechnikai, gumi- és festékipari üzemek működnek.
A déli kikötő környékén fekvő Pasay és Paranaque munkásainak több mint fele pedig a környék híresdohánygyáraiban dolgozik. Paranaque kézművesei pedig híresek csodálatos hímzéseikről.