Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ezt a szócikketát kellene olvasni, ellenőrizni a szöveghelyesírását ésnyelvhelyességét, a tulajdonnevekátírását. Esetleges további megjegyzések avitalapon. |
| Gúta(Kolárovo) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Halász Béla (független)[1] | ||
| Irányítószám | 946 03 | ||
| Körzethívószám | +421 (0) 35 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 572 fő(2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 98,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 106,82 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 54′ 55″,k. h. 17° 59′ 50″47.915277777778,17.99722222222247.915278°N 17.997222°EKoordináták:é. sz. 47° 54′ 55″,k. h. 17° 59′ 50″47.915277777778,17.99722222222247.915278°N 17.997222°E | |||
| Gúta weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazGúta témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
 | Ez a szócikk a szlovákiai városról szól. Hasonló címmel lásd még:Gúta (egyértelműsítő lap). |
Gúta (hivatalosszlovák nevén1948-igGuta, azótaKolárovo)szlovákiai település aNyitrai kerületben.Komárom,Ógyalla ésNaszvad mellett aKomáromi járás négy városának egyike. Több mint 10 ezer fő lakosával, melynek többségemagyar, aCsallóköz legnagyobb települései közé tartozik.
A város hat részre osztható fel. Ezek a településhez tartozóCsászta,Királyrét,Nagysziget,Örtény ésPacsérok. Maga a központ egy egységet alkot.
AKisalföldön, aCsallóköz keleti szélén, aVág és aKis-Duna folyók összefolyásánál fekszikPozsonytól, azország fővárosától mintegy 90 km-re délkeletre.
A városcímere két színből,kékből ésezüstből áll. Rajta atelepülés határában állt erőd vázlatrajza található, amely1663-ból származik. A város önkormányzata 2012. március 10-én népszavazást tartott a település történelmi nevének visszaállításáról, de az alacsony részvételi arány (39,66̤̤̥%) miatt ez érvénytelen lett.[3]
A település 2009-ben elnyerte a Környezetvédelmi Miniszter Díját. Határában megközelítőleg 12 000 fa van, az egy főre jutó zöldövezet területe 264 m2.
1934-ben 6 gólyafészket tartottak nyilván, 1954-ben négyet (vagy kettőt), 1968-ban hármat, 1974-ben kettőt, 1984-ben és 1988-ban már csak egyet.[4] Gútán ma két gólyafészket tartanak nyilván, ill. a Béke utcán és Nagyszigeten van egy-egy fészekalátét. 2012-ben a főúton lévő fészekben 3 fiókát figyeltek meg, 2013-ban négyet, 2014-ben hármat, 2015-ben nem volt költés, 2016-ban kettőt. Hidegoldalban 2012-ben nem volt fióka, 2013-ban kettőt számoltak össze, 2014-ben megjelentek, de ismét nem költöttek. 2015-ben 3 fióka volt, 2016-ban nem volt sikeres költés. Ezen kívül Gúta elején volt egy játszófészek. 2020-ban a főúton 4, Hidegoldalban 2 fiókát számoltak össze.[5]
A város határában már ahallstatt korban (koraivaskor,i. e. 8–5. század) megtelepült az ember, amit arégészeti kutatások is alátámasztanak. A régi okmányok arról tanúskodnak, hogy a település fekvése az évszázadok során többször is változott. A legelső oklevél, amely Gúta környékére vonatkozik,IV. Béla adománylevele 1252-ből aturóci monostor részére.
A települést először1268-ban említik először.Villa Gutta azesztergomi érsekség birtoka volt.[6] Nevének keletkezésére többféle magyarázat született: néhányak szerintguta egy betegség neve, amiben a helyiek szenvedtek, mások szerint az arab nyelvből származik és vizenyős, lapályos helyet jelöl, de származtatják a latingutta szóból, melynek jelentése csepp, vízcsepp. Más értelmezés szerint a név magyar névadású, német személynévi eredetű.[7]
A14. században létrejött egy másik település is, amelyet Nagy Gútaként emlegetnek. A helyi legendák szerint azÁrpád-házi királyok aTisza mentéről ideköltöztetett lakosokkal növelték a környék népességét.1311-benCsák Mátétrencséni kiskirály csatlósa, Chellus,Naszvaddal,Szímővel ésBajccsal együtt elpusztította.
A hagyomány és néhány írásos forrásMária királynő nevéhez fűzi a gútai földsáncok és aBékevár nevet kapó földvár felépítését1349-ben.[8] Mária királynő azonban 1370-ben született és csak 1382-ben koronázták meg, ezért az 1349-es év vitatható a földvár építési éveként. Közvetlen írásos bizonyíték nem támasztja alá, de valószínűleg 40-45 évvel később épülhetett. Állítólag 1447-benBeatrix királyné 105 dukátért 21 vizát vásárolt a gútai halászoktól.[9] Ez megintcsak hibás évszám Beatrix uralkodását, sőt életét illetően, ami megkérdőjelezi az adat hitelességét. 1486-ban itt (az eredeti mátyusföldi településen) szállt meg az Esztergomból Pozsony fele igyekvőCesare Valentini-féleferrarai hercegségi követség.Giovanni Maria Parenti útinaplója ismét a helyi halászat gazdasági értékét emelte ki.[10]
1551-ben Gútát várossá nyilvánították. Különféle kiváltságokat kapott, többek között évente rendezhetett országos vásárt. 1557-ben Naszvaddal együtt ezen adózási kiváltságaiban megerősíttetett.[11] A török hódoltság idején Gúta első települései elpusztultak, a lakosság pedig átmenekült a csallóközi oldalra, oda, ahol Gúta város ma fekszik. A várat1548-1594 között több alkalommal megerősítették,1662 és1664 között pedigbarokk stílusban átépítették, korszerűsítették. A városlakók az évszázadok folyamán sokat szenvedtek atörök rajtaütésektől, a zsoldos katonáktól és azosztrák seregektől. 1570-ben Nagy Gútán 40 házban 101 személyt, Kis Gútán 17 házban 19 személyt,[12] 1664-ben pedig Nagy Gútán csak 27 háztartásban 44 fejadófizető személyt, Kis Gútán 17 háztartásban 32 fejadófizetőt[13] írtak össze. 1664-ben Montecuccoli Gútán is lovascsapatokat állomásoztatott.[14]1669-bentörök egységek kifosztották és felégették Gútát.1708.július 12-énBottyán Jánosnak sikerült bevennie a sáncokat és a várat. A fogságba esett várvédőket Érsekújvárba vitték, a várat lerombolták. A pusztítás után a kurucok gúnyosan békák tanyájának,„békavárnak” nevezték a maradványokat. 1715-ben tűzvész pusztította el a települést.1803-1808-ban ismét várerősítésre került sor, amikorI. Napóleon francia császár hadai veszélyeztették a Csallóközt. Az1848–49-es forradalom és szabadságharc idejénGörgei Artúr csapatai többször is tartózkodtak Gúta környékén.
A19. század végén és a20. század elején a helyi lakosság élete minden területen fellendült. 1886-ban hozták létre a Gútai Önkéntes Tűzoltóságot.[15] 1899-ben nagy tűzvész pusztított.[16] Felépültek az árvízvédelmi töltések, 1915-ben aKis-Dunán a város mindkét végén átadták a vashidakat. Megépítették a Komáromot Gútával összekötő közutat és vasutat, a gőzmalmot valamint a téglagyárat. Üzembe helyezték a Kohn-féle halászhálógyárat is. A Vágon megindul a személy- és teherszállítás. Ebben az időszakban alakult meg a fogyasztási szövetkezet és az ármentesítő társulat. Azelső világháborúban ezerhatszáz gútai lakos harcolt azOsztrák–Magyar Monarchia oldalán, közülük 332-en vesztették életüket. A háború után atrianoni békeszerződés értelmében aMagyar Királyságtól elszakítva GútátCsehszlovákiához csatolták.
1938 őszén a mozgósításkor a csehszlovák hadseregbe minden hadrafoghatót besoroztak, s mintegy 3 ezer férfit vittek el.[17] A községet azelső bécsi döntés értelmében1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, azonban amásodik világháborút lezáró nagyhatalmi döntések által1945-től ismét Csehszlovákiához került.1947 kezdetén a község 1767 magyar lakosátCsehországba deportálták, majd ezen év nyarától kezdődően további, megközelítőleg 2000 magyar lakosát erőszakkal Magyarországra telepítették át, elsősorbanMezőberénybe,Medgyesegyházára ésPitvarosra. A kitelepített magyarság helyére Magyarországról önként áttelepülő szlovákok érkeztek. A háborút követő magyarellenes intézkedések hatására ezenkívül további 700 lakosareszlovakizált.
1948 augusztusában a falu nevét a szlovák hatóságok hivatalosanKolárovo-ra változtatták, állítólag a helyesírásra nem ügyelve,Kollár János klasszicista költő és lelkész után.1954-ben a község határából különválasztottak egy résztIfjúságfalva(Dedina Mládeže) néven. A vitathatatlan fejlődés ellenére az akkoriCsehszlovákia legnagyobb falva megtartotta mezőgazdasági jellegét. Építészeti szempontból földszintes vályogházak jellemezték.
Jóllehet a lakosság igen tapasztalt volt azárvizekkel való harcban,1965-ben mégis meglepte őket egy olyan pusztító áradat, amely a mai napig ott szerepel emlékeik többségében. A város krónikája az alábbiakat őrizte meg az árvízről:
1965 tavasza rendkívül esős volt. AVág ésDuna vízszintje állandóan növekedett. Május közepén árvízkészültséget rendeltek el.Június 17-én aDuna vize átszakítottaCsicsónál a töltést. Újabb védőgátakat emeltek, megkezdődött a harc a községhez kérlelhetetlenül közeledő természeti elemmel.Június 19-én megkezdték a gyermekek és az idős emberek evakuációját. A községből 1800 személyt szállítottak el.1965.június 25-én a víz átszakította a töltést, és Gúta néhány óra elteltével víz alá került. A felbőszült ár lerombolt minden házat, amely az útjában állt. A lakosok csak a legfontosabbat mentették meg, gyakran csupán a puszta életüket. 10687 lakosból addigra már csak 620 maradt a településen. Két hónap elteltével, amikor a víz leapadt, feltárult Gútán a pusztulás szörnyű képe. A községben 768 ház dőlt össze, 1568 súlyosan megrongálódott, csak 107 hajlék maradt ép.Megkezdődött a károk felszámolása.Csehszlovákia különböző részeiből jött a segítség. Az újjáépítésben leginkábbPrága,Pozsony ésBrünn, de azolomouci,nagyszombati,nagytapolcsányi és azérsekújvári járás is segített. Új családi házak épültek, hiszen ebben a helyzetben ez volt a legfontosabb.1965 végén már 175 családi ház állt. A lakossági ellátás intézményeinek felújítását1966-ban kezdte meg a község. Elkezdődött a 12 osztályos alapiskola és a 200 személyes diákotthon építése, épülni kezdett a két óvoda és a bölcsőde, felépült az egészségügyi központ és a benzinkút. Megkezdték a község csatornázásának építését és a távfűtés rendszerének lefektetését. A gútai gyermekek az1965/66-os tanévbenCsehszlovákia különbözőközségeiben, üdülőhelyein térítésmentesen tanulhattak.
1967-ben kezdődött a kultúrház, továbbá az új üzletközpont építése. Megkezdték az utak javítását, felállítottak egy gömbkutat (hidroglóbusz), és korszerűsítették a villanyvezetéket. Két év sem kellett, és a község felépült romjaiból az ország lakosságának és üzemeinek önzetlen segítsége nyomán.
Az árvíz által elpusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta első írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsőbb politikai és társadalmi körökben sem.1967.október 14-e a település egyik legjelentősebb napja lett, mivel ismét visszakapta városi rangját. Egy krónikás[18] az ünnepről az alábbiakat jegyezte fel:
Az ünnepi hangulat már reggel óta tartott, bár az ünnepélyes várossá nyilvánítást csak a délutáni órákra tervezték. Gúta lakosait reggel frissfúvószene ébresztette és csalogatta ki a térre, ahol már valódi ünnepélyes hangulat uralkodott. Az ünnepségen becses vendégek vettek részt, kerületi és járási politikai vezetők, valamint azoknak az üzemeknek és intézményeknek a képviselői, amelyek a város újjászületését segítették. A városnézés után a Szabadság téren leleplezték az árvíz emlékművét, Nagy János szobrász alkotását, melynek címe „Anyaföld”, és amely aCsallóköz termékeny földjét, az itt élő emberek kitartását jelképezi. Az ünnepségenAlexander Dubček mondott beszédet, és átnyújtotta Jányi Jánosnak, a HNB elnökének a várossá nyilvánításról szóló okiratokat.
A város lakosságának és építőinek igyekezete, hogy fellendítsék Gútát, nem veszett kárba. Az1968-75-ös évek elmúltával, aDuna-akció összes építkezésének befejezésével megszilárdultak a város belső viszonyai, és megjavult a lakossági intézmények működése is.1965 után teljesen megváltozott a főtér képe, amely a fejlődő város méltó központjává vált. A tér közepén álló adminisztrációs épületet1975.augusztus 23-án adták át, így a nagyközönség és a hivatalnokok korszerű közigazgatási központot kaptak. Az épület Járgerský mérnök tervei szerint épült fel. Ma a városi hivatal, a Szlovák Takarékpénztár kirendeltsége és a posta használja az épületet. A teret építészetileg szökőkúttal és azElemek fellobbanása nevet viselő plasztikával egészítették ki. A tér eredeti épületei közül csak arómai katolikus templom maradt meg, és a hivatalnokok felújított lakóháza, amely ma a város lakásalapját gyarapítja.1974-ben ünnepélyesen átadták rendeltetésének a város új kultúrközpontját is.
A város dinamikus fejlődésének időszakában egyidejűleg kellett új házakat építeni a fiatal családok számára, a polgári ellátás intézményeinek, de ugyanúgy meg kellett építeni a kultúra és a sport céljait szolgáló építményeket is. Gyors tempóban épültek egész háztömbök, lakótelepek, amelyek azután a baráti összefogás városainak nevét viselték, mint példáulPrágai tér ésBrünni tér. Napjainkban a városnak 700 lakása van lakóházakban. A város sok utcával büszkélkedhet, amelyekben korszerű családi házak állnak.
1880-ban 6097 lakosából 5797 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 7088 lakosából 7086 magyar, 1 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 7723 lakosából 7701 magyar és 10 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 8912 lakosából 8862 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 9676 lakosából 9479 magyar és 63 csehszlovák volt.
1930-ban 10 822 lakosából 10 221 magyar és 97 csehszlovák volt.
1941-ben 11 494 lakosából 11 466 magyar és 8 szlovák volt.
1991-ben 11 007 lakosából 9101 magyar és 1796 szlovák volt.
2001-ben a népszámlálás alapján Gúta 10 823 lakosából 8742 magyar és 1890 szlovák. 5372 volt férfi és 5451 volt nő, ebből a gazdaságilag aktív személyek száma 5612 fő volt. A népszámlálási adatok szerint a népesség feloszlása a következő:[19]
2011-ben 10 696 lakosából 8201 magyar, 2083 szlovák, 67 cigány, 53 cseh és 271 ismeretlen nemzetiségű volt.[20] Ebből 8395 magyar, 1532 szlovák, 112 cigány, 46 cseh és 589 ismeretlen anyanyelvű volt.
2021-es népszámláláson 10 572 főt számláltak, amiből 7839 (+239) magyar, 2152 (+196) szlovák, 35 (+19) cigány, 86 (+4) egyéb és 460 ismeretlen nemzetiségű volt.[21]
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A 2010-es önkormányzati választások eredményeként 19 tagú képviselő-testületében aMagyar Koalíció Pártja (MKP) 11, a független képviselők pedig 8 helyet szereztek meg. 2014-ben a 17 tagú testületben az MKP-nak 6 képviselője volt, 11 képviselő pedig független.[22]
Oktatási intézményeit megközelítőleg 1700 tanuló látogatja.
A 2002-es parlamenti választásokban lakosságának 84,03%-a a Magyar Koalíció Pártját támogatta.
1970 után Gúta aCsallóköz északkeleti területénekipari központjává változott. Ez a változás fokozatosan ment végbe.
A néhai Kohn-üzemből létrejött aPletatex népi termelőszövetkezet. Az üzem1969-től bővítette gyártási programját, és a halászati, vadászati cikkeken kívül szőnyegeket kezdett gyártani. A Pletatex a maga idejébenCsehszlovákia egyetlen ilyen jellegű üzeme volt. Ma a volt vállalat épületében azUnicol ésBeneficus magáncég működik.
Az1970-es és'80-as évek legjelentősebb ipari létesítménye a szinte világhírűBabetta-mopedeket gyártó üzem volt, amely több mint 900 alkalmazott számára biztosított munkát. Az épületegyüttest szó szerint a „zöld réten” építették fel, ahol a tágas csarnokokat korszerű berendezéssel és technológiával látták el. Azzal számoltak, hogy fokozatosan bővülni fog a gyártás. A gyár üzembe helyezésének időpontjában,1973-ban még avágbesztercei nemzeti vállalathoz tartozott, ám idővel önállósult, és gyártmányaik, aBabetták, sok országban népszerűek voltak. Apolitikai ésgazdasági változások után az anyavállalat több részvénytársaságra bomlott. A nemrégiben még virágzó üzem sok dolgozóját munkanélküliség fenyegeti.
AszenciMontostroj gútai kirendeltsége1979-ben kezdte el a vasszerelvények gyártását. Ma ezt az üzemet aSara és aCredat magáncég birtokolja.
1979-ben több kis üzem összevonásával létrejött járási gyárban többfajta tevékenységet folytattak, mint például bútorgyártást, fémmegmunkálást és textiláru gyártását is. Szolgáltatásaik közül legfontosabb volt a cipőjavítás, a rádió- és televíziójavítás és a gázszerelési szolgáltatások. A90-es évek elején ebből a vállalatból alakultak aKolnáb,Gutex ésGukom állami üzemek, amelyek napjainkban kft.-ként működnek. A helyi gazdálkodás keretében jött létre a kommunális szolgáltatások járási vállalata, amely annak ellenére, hogy sokféle szolgáltatást nyújtott a lakosságnak, jelenleg felszámolás alatt áll. Kiemelt rangja van a helyi efsz-nek, amelyet még1949-ben alapítottak. A szövetkezet ma több mint 5000hektár területen gazdálkodik. Akukoricán ésgabonaféléken, valamint a műszaki terményeken kívülvörös- ésfokhagymát is termesztenek. Az állattenyésztésben főleg asertések és a szarvasmarha tenyésztése dominál, de különleges baromfitenyészettel is büszkélkedhetnek.1990 után, amikor a lakosságot elérte az addig ismeretlen munkanélküliség, a város vezetősége az üzemek új hasznosításával próbálja megoldani a gondokat. A vállalkozói tevékenység támogatására a városatyák új ipari övezet tanulmánytervezetét dolgozták ki. Ebben a város méltányos árakon kínál parcellákat megvételre, vállalkozói célokra.
1997-ben kezdte meg (akkor még csak 75 munkással) a termelést az autóelektronikai berendezéseket (BMW,Volkswagen,Mercedes ésChrysler típusú gépkocsik számára elektromos kábeleket) gyártóKromberg & Schubert vállalat. A „kábelgyárban”2004 májusában már csaknem 3 ezren dolgoztak, ezzel a járás legnagyobb foglalkoztatójává vált ez a munkavállalók jogait sorozatosan megsértő (többek között a szakszervezet megalakítását megakadályozó[23])osztrák vállalat.2008.április 21-én és22-én a cég dolgozói az üzem előtt sztrájkot tartottak, amelynek célja a jobb munkakörülmények kiharcolása, a fizetések és a túlórabér emelése valamint a diszkrimináció megszüntetése volt.[24] A munkabeszüntetés alatt Andreas Horvathosztrák szakszervezeti képviselő is beszédet mondott. A cég vezetősége végül teljesítette a dolgozók összes követelését.[25]
A városba négy közúton lehet bejutni:Komárom,Érsekújvár,Vágsellye ésNemesócsa irányából. A Templom téren található buszmegállóból, amit a helyi lakosok csak „nagybuszmegálló” néven emlegetnek,Pozsonyba,Komáromba,Érsekújvárba,Vágsellyére,Nemesócsára,Ógyallára ésSzímőre indulnak autóbuszok.
Az első mozdony aGúta és Komárom közötti vasútvonalon1914.április 19-én indult el.[26] A vasútnak eredetilegKomáromot ésVágsellyét kellett volna összekötnie, de pénzügyi problémák (mint aKis-Dunán átívelő híd drágasága) miatt csak aKomárom és Gúta, valamint aVágsellye ésNegyed közötti részek épültek fel. A GútátNegyeddel összekötő szakasz a mai napig nem készült el.2003-ban az alacsony kihasználtság miatt a Gúta–Komárom szakaszon aSzlovák Vasutak megszüntette az utasforgalmat,2007-ben pedig a teherforgalmat is. A vasútállomás épületében jelenleg burkolólapok árusítása folyik.[27]
A város már több mint 20 éve minden év augusztusában megrendezi a hagyományos gútai vásárt, amely 3 napig tart a művelődési központ épülete előtti téren, a városi parkban és a hajómalomnál.Karácsonykor vásár várja a látogatókat, a lakók minden évbenszilveszterkortűzijátékkal búcsúztatják az óévet, és üdvözlik az új évet.
A városban működik a Gúta TV, amely napi 24 órában sugároz hirdetéseket.Szerdánként a csatorna műsorokat közvetít a város életéről, az aktuális kulturális eseményekről és a városi önkormányzat üléseiről. A hírösszefoglaló ismétlésevasárnaponként látható.
A művelődési központ1974-ben elkészült épületében található egy előadóterem, amely színházként ésmoziként egyaránt funkcionál, egy kis méretű kiállítóterem, valamint a rendezvényeken használt kör alakú táncterem, amelyet a helyi lakosok csak „rotunda” néven ismernek.
A könyvtár 35 000 kötetet tartalmaz, ezek felemagyar, feleszlovák nyelvű (2006).
A képzőművészet területén Huszárik Roland kortárs grafikus és festőművész expresszív hatású alkotásai már lassan egy évtizede öregbítik városunk hírnevét. 15 kiállítással és egyedül álló, utánozhatatlan művészetével már rég kilépett e kisváros adta „bezárt” keretek mögül.www.huszarik.euA múltat e téren a nemrég elhunyt Obonya Sándor jellegzetes tájképeivel és a fiatalon elhunyt Huszárik Pál (Huszárik Roland édesapja) képviselte.
A táncdalénekesek tehetségkutató versenyét, a Gútai Lírát 1969 óta rendezik meg.
Mindegyik szakosztály, legyen az akár hagyományos sportokkal, küzdősportokkal, művészi sportokkal, vagy akár hobbi sportokkal foglalkozó klub, mind önálló költségvetéssel rendelkezik, melyet részben városi támogatásból, a városi önkormányzat által jóváhagyott összegből, egyéb támogatóktól, vagy a pályázatok, illetve központi szervektől befolyt összegből, belépőjegyekből, tagsági illetékekből állítanak össze. Mindegyik szakosztály azonos célkitűzéssel rendelkezik. Céljuk a minél jobb eredmények elérése, és nem utolsósorban[28] az ifjúság nevelése, az ifjúság bekapcsolása az aktív, vagy akár csak az időszakos sportéletbe. Ennek érdekében a szakosztályok mindegyike évente szervez (több alkalommal is) bemutatóval összekötött toborzást a helyi általános iskolák és a nyilvánosság számára.
A helyi sportklubok összefogóereje a városi önkormányzat sportbizottsága, melynek irányítása alatt szervezik meg minden évben a városi sportnapot valamintKisbér testvérvárosával karöltve a már hagyományosJáték határok nélkül című sportvetélkedőt.
Hagyománynak tekinthető, mégis nagy jelentőséggel bíró esemény, hogy aváros önkormányzata minden év februárjában és márciusában kiértékeli az előző év három legjobb ifjúsági illetve felnőtt sportolóját, a három legjobb csapatot, valamint a további eredményes sportolókat. Mindez jelképesen, szolid keretek között zajlik, mégis a kis serleg, az emléklap büszkeséggel tölti el jogos tulajdonosát. Bizonyítják azt a városi krónikába bejegyzett nevek, aláírások és fényképek egyaránt.[29]
Arómai katolikus templomot, amelyetSzűz Mária mennybevételének szenteltek,1723-24-ben építettékbarokk stílusban, a régebben leégettgótikus stílusú templom helyén.1772-ben az épületet kibővítették. A17. századtól a templomot egy kőfal védte, de azt a20. század50-es éveiben lebontották. A templom belsejét neobarokkban épült boltív és aLütgerndorff Ferdinánd által1832-ben készített,Szűz Mária mennybevételét ábrázolóoltár díszíti.
A volt temetőben (a mai városi parkban) az1750-es évekbenbarokk stílusbankápolnát építettek, amelyhez a volt temetőbe vezető kapun lehet bejutni.
A templomparkban egy1831-ben épültszentháromság oszlop áll, amelyet akolera áldozatainak szenteltek. Egy1835-ben készült,Szent Bálintot ábrázoló szobrot a volt piac bejáratánál építettek fel. Ma, miután számos alkalommal áthelyezték, akápolna mellett áll. Azelső világháborús emlékművet,Rigele Lajos alkotását az1920-as években készítették. ADachau és Schönbergkoncentrációs táboraiba elhurcolt gútai lakosok emlékműveReicher János szobrász ésLukačovič István építész alkotása. Az emlékmű eredetileg a városi hivatal mellett állt, de ma már a rózsakertben található. AFöldanya szobor, amely Nagy János szobrász alkotása, a művelődési központtal szemben áll. A városházával szemben található azerők találkozása nevet viselőszökőkút, és az emberek összefogását ábrázolja az árvíz idejéről. Amásodik világháború áldozatainak készült emlékmű az elhunytak neveivel a városi parkban található, a kápolnával szemben.
A gútai erődítményt aMária magyar királynő utasítására építtetett vár helyén építették fel. A nagyobbkomáromi ésérsekújvári erődök mellett a Gútainak mindig kisebb szerepe volt a történelem során. Atörök megszállás elején,1527-ben, az erődöt felújíttatta a vár kapitánya,Martonosi Pesthényi György, hogy megvédje aztSzapolyai János seregei elől, aki azOszmán Birodalmat támogatta. Még abban az évben aSzapolyai János alatt szolgálóRáskai Gáspár seregei betörtek Gútára, és feldúlták. Néhány év után az erőd azosztrák seregek kezébe került.
1584 és1594 között a váratolasz hadmérnökök segítségével megerősítették.1662 és1664 között atöröktől való félelmükben a várat ismét modernizálták. Ebben az időben, a gútai vár belsejében kőből épült házak álltak.
ADunán és aVágon is hazai jogokat élveztek ahajómalmok, de egytől egyig eltűntek, főként a folyószabályozások, a vízierőművek építése és adunai hajóközlekedés rohamos fejlődése miatt.
A voltKomáromi Járási Építkezési Vállalat1980-ban felkérte aPozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészmérnöki Karának az építészet elméletével és történetével foglalkozó tanszékét egy hajómalom tervének a kidolgozására. Az az ötlet, hogy kettős csónakra építsék a hajómalmot, azi. e. 6. századból, azókori Rómából eredt. AFelvidéken a legtöbb ilyen malom a19. században működött a nagyobb és lassú folyókon. Bizonyos helyeken egész hajómalomszigetek épültek, mint példáulKomárom környékén,Dunaradványon,Párkányban, továbbá aVágon, főkéntGalgóc és Gúta közelében.
A terv kivitelezői számára fontos szempont volt, hogy történelmi hűségre törekedjenek a dunai hajómalom, és annak eredeti, régimódi technológiai berendezése megtervezésében, a legrégibb ismert típus alapján. Elengedhetetlen követelmény volt az is, hogy vegyék figyelembe aDunán kialakult új feltételeket, például azt, hogy az új létesítmény nem munkára, hanem szemléltetésre, múzeumi célra készül. Ezek alapján kidolgozták a hajómalomnak, mint kiállítási tárgynak a tanulmányát.
A technológiai berendezést megvásárolták és beszerelték, de az erőátviteli berendezést – néhány más alkatrésszel együtt – újjal helyettesítették. Mivel a körülmények nem tették lehetővé a valósághű rekonstrukciót, jelentéktelen mértékben megnagyobbították a malom befogadóképességét a látogatók fogadása végett, de ragaszkodtak az eredetileg tervezett anyagokhoz, a malom táji jellegének megőrzéséhez a legapróbb részletekig. Elvitathatatlan érdemeket szerzett a kivitelezésben akomáromi Szlovák Hajógyár.
A hajómalom1995-ben aSzlovák Természet- és Tájvédő Egyesület Túzok Alapszervezetének a tulajdona lett. Mint minden hasonló régi műszaki berendezésnek, ennek is az a rendeltetése, hogy bemutassa a szerkezet ötletességét. A jelen számára a leghasznosabb e malmoknak az a képességük, hogy megszerzik a munkájukhoz szükséges energiát a vízből anélkül, hogy ökológiai kárt tennének a tájban. A folyó vizét oxigéndúsabbá, tehát a vízi élővilág számára hasznosíthatóbbá teszik.
Kisbér,MagyarországMedgyesegyháza, MagyarországMezőberény, MagyarországPitvaros, Magyarország[30]Galgaguta, Magyarország[30]
AKomáromi járás települései | ||
|---|---|---|
Járási székhely:Komárom (Komárno) | ||
|  | |
| |
|---|---|
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
