Évszázadokon át aművészetek, atudomány és afilozófia globális központjaként volt ismert. Az emberi jogok első nyilatkozata, az 1789-esemberi és polgári jogok nyilatkozata óta jelentős szerepet játszott azemberi jogokra vonatkozónemzetközi jog fejlesztésében. Jelentős befolyást gyakorol politikai, gazdasági, katonai, diplomáciai, nyelvi és kulturális kérdésekben Európában és a világ más részein is. A világ fő szereplői közé tartozik az agrár-élelmiszeripari, repüléstechnikai, autóipari, nukleáris, divat- és luxuságazataiban is.
A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmiGallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykorGallia Transalpina néven ismertek. A területenkelta (latinul gall) törzsek éltek. Azi. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedőRómai Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenüttvárosokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette alatin nyelvet (romanizáció). A2-3. század között akereszténység is elterjedt.
A4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörőgermán törzsek, majd az5. századtól különösen afrankok jelenléte, akiknek nevéből a„francia” elnevezés is származik. Az5-9. század között az ország területe aFrank Birodalom része lett; ennek legnagyobb uralkodójaNagy Károly császár volt. Utódai843-ban a birodalmat három részre osztották, és a nyugati részből, aNyugati Frank Királyságból alakult ki Franciaország. Nevét a maiÎle-de-France tartományról kapta.
Nagy Károly leszármazottai, aKarolingok987-ig uralták Franciaországot, a dinasztia ekkor kihalt, és Île-de-France hercegét,Párizs grófját,Capet Hugót koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakultak meg az országot uraló következő nagy dinasztiák, aCapetingek, aValois-ház és aBourbon-ház, amelyek hosszú örökösödési háborúkkal és házassági szövetségekkel végül egyesítették az országot. A királyság a17. századtól élte fénykorát, különösenXIV. Lajos(„a Napkirály”) uralma alatt (1643–1715). Ekkor óriási hatással volt az egész európaipolitikára,gazdaságra éskultúrára, lakosságának gyors növekedése pedig Európa legnépesebb országává tette. Megkezdődött afrancia gyarmatosítás is.
1792-ben anagy francia forradalom kikiáltotta aköztársaságot.1799-benNapoléon Bonaparte tábornok ragadta magához a hatalmat: puccsal megdöntötte a köztársaságot, és első konzullá, majd1804-ben I. Napóleon néven császárrá kiáltatta ki magát. Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, legyőzte azellene szervezett európai koalíciók hadseregeit, a meghódított országokból csatlós államokat kreált, és több helyen saját családjának tagjait ültette trónra.Oroszország elleni hadjárata azonban kudarccal végződött. Anapóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg, mégis ez az időszak volt a francia dicsőség és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon1815-ös veresége után az országban restaurálták a Bourbon-királyságot.1830-ban azonban egy újabbforradalom elűzte a Bourbon-uralkodót, ésalkotmányos királyságot vezettek be, azOrléans-házból (aBourbon-ház orléans-i ágából) választott uralkodóval.
1848-ban egy újabbforradalom eredményeként a Nemzetgyűlés kikiáltotta a „második Francia Köztársaságot”. Ez rövid életű volt, mertNapoléon Bonaparte unokaöccse, Louis Napoléon tábornok puccsal megszerezte a főhatalmat, és1852-benIII. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát(Második Császárság). Uralma alatt az ország gyors ütemben fejlődött, meggyorsult a gyarmatszerzés, erősödtek Franciaország európai pozíciói. III. Napóleon császár1870-ben a Francia Császárságot parlamentáris monarchiává nyilvánította. Még ebben az évben kitört aporosz–francia háború, amelyben a Franciaország súlyos vereséget szenvedett. A németek megszállták az országot, a császár megbukott.1871-ben polgáriradikális –szocialista forradalom kezdődött, és megalakult aPárizsi Kommün. Ennek leverése után jött létre a„harmadik köztársaság”.
Angolszász szövetségeseinek segítségével Franciaország azelső világháborúból, majd anáci német megszállás után amásodik világháborúból is győztesként került ki. Gyarmatbirodalma azonban az1950-es években széthullott. A háború után az úgynevezett„negyedik köztársaság”, majd1958-tól máig az„ötödik köztársaság” következett — ez utóbbi alapjaitCharles de Gaulle dolgozta ki a köztársasági elnök jogkörének megnövelésével.
1968-ban baloldali diáklázadások törtek ki. Apolgárháborús veszélyt sikerült elhárítani, ám de Gaulle lemondott. Utódai,Georges Pompidou ésValéry Giscard d’Estaing sokáig az ő nyomdokában jártak, majd1981-től a szocialistaFrançois Mitterrand több szociális reformot hajtott végre. A fő társadalmi problémákat azonban nem sikerült megoldania, és bukása után megerősödött ajobboldal. Az elnöki posztot1995 ótaJacques Chirac töltötte be. A2007-es elnökválasztáson a magyar gyökerűNicolas Sarkozy lett a köztársasági elnök.
Franciaország külpolitikáját a90-es évek óta azEurópai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen aNémetországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi.1999-ben bevezették azeurót. Ennek ellenére az ország lakosságának többsége a2005. májusinépszavazáson az Európai Alkotmány ellen szavazott.
A francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelídülnek, míg a keleti és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (példáulFrancia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé aPireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, aFrancia Riviérán végighaladva elérjük azAlpok csúcsait. Itt emelkedikEurópa legmagasabb pontja is, a 4808 m-esMont Blanc.
AVogézek déli részétől déli irányban, a Francia-középhegység keleti részén a Cévennekig húzódó vízválasztó vágja ketté az országot. A vízválasztótól keletre aRhône és aSaône gyűjti össze azAlpok és a keleti országrész vizeit és szállítja aFöldközi-tengerbe. Franciaország többi nagy folyója már azAtlanti-óceán vízgyűjtő területéhez tartozik.Az északi terület legjelentősebb folyója aSzajna. AzOise, azAisne, aMarne és aYonne vizeit összegyűjtve aPárizsi-medencén átfolyva aLa Manche-ba torkollik. A Francia-középhegységben eredőLoire a Bretagne-tönk déli peremét átszelve éri el az óceánt. Az Aquitániai-medence fő folyója, aGaronne aPireneusokból és a Francia-középhegység nyugati oldalairól lefutó vizeket gyűjti össze. A Francia-középhegységből lefutó másik jelentős folyóval, aDordogne-nyal közös tölcsértorkolatuk a Gironde.A Lorraine-i fennsíkon és azArdennekben eredő folyók azÉszaki-tengerbe szállítják vizüket. AMaas, aMoselle és azIll aRajna mellékfolyói. Az éghajlatnak megfelelően az ország folyóit egyenletes vízjárás és bő utánpótlás jellemzi. Az egyes vízrendszereket fejlettcsatornahálózat köti össze.
Franciaországéghajlatát azóceáni ésmediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban akontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakult ki. Az ide látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.
Amediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyáriszárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10–30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein anyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát – míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani. Atenger vize aföldközi-tengeri partokonaugusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, dejúniusban ésjúliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig.
A Franciaország déli részén találhatóProvence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó, kellemetlenül erős északi szél, amisztrál, amely elsősorbantélen, de az év más szakában is gyakori. (Öltözködés: AFöldközi-tenger partvidékén nyári délutánokon gyakorta 29-32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet, így apamut és a kimondottan nyárias öltözködés a megfelelő. Természetes, hogy – elsősorban a tengerparti strandokon – sapka, kalap viselése szükséges lehet.)
Aföldközi-tengeri partvidéken és Dél-Franciaország némely részein mediterrán növényzet van. Örökzöldtölgyesek, píneák,ciprusok ésolajfák a táj jellegzetes szárazságtűrő növényei. Amagyaltölgy mindenütt elterjedt, aparatölgy főként a kavicsos felszíneken található. Az erdőket sok helyen erdőirtás és legeltetés miatt keletkezett bokorerdők,macchiák ésgarigue-ok váltották fel. AVizcayai-öböl mentén ahomokdűnéket helyenként tengerparti fenyvesek borítják. Az ország többi része, a magas hegységeket kivéve anyugat-európai keverttölgy- ésbükkerdők övezetébe tartozik. Ezekhez aVogézek lejtőinszelídgesztenyések csatlakoznak. A vizet át nem eresztőtalajokon lápi ésmocsárinövénytársulások jöttek létre.
Állatvilága jellegzetesen európai. Területén tengerparti, magashegységi és tipikus mediterrán fajok egyaránt élnek.
A nemzeti parkok hálózatához az európai Franciaországban 7 nemzeti park tartozik. Teljes területük 3710 km². Évente 7 millió látogatójuk van. A nemzeti parkokon kívül alacsonyabb szintű védett területek is vannak az országban.[7] A nemzeti parkok:
A régiókat hivatalosan a decentralizációs törvény (1982. március 2.) hozta létre, amely a régióknak jogi státuszt is adott. 1982 és 2015 között Franciaország kontinentális területe 22 régióra volt felosztva. 2011 előtt négy tengerentúli régió volt (Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique és Réunion); 2011-ben Mayotte lett az ötödik. A francia parlament 2016. január 1-jei hatállyal 22-ről 13-ra csökkentette a kontinentális régiók számát. A legtöbb új régiónak ideiglenes nevet adott a korábbi régiók nevének összevonásával, például az Aquitánia, Poitou-Charentes és Limousin alkotta régiót ideiglenesen Aquitaine-Limousin-Poitou-Charentesnek nevezték el. A Felső- és Alsó-Normandia egyesített régióját azonban egyszerűen „Normandia”" (Normandie) néven emlegetik. Az új regionális tanácsok 2016. július 1-jéig tettek javaslatot az állandó elnevezésekre. Az új régiókat meghatározó jogszabály azt is lehetővé tette, hogy a Centre régió 2015 januárjától hivatalosan „Centre-Val de Loire”-ra változtassa nevét. Két régió, Auvergne-Rhône-Alpes és Bourgogne-Franche-Comté úgy döntött, hogy megtartja ideiglenes nevét.
Franciaország európai területének régiói és megyéi:
Az ország európai részének 22 régiója (2015-ig) és 96 megyéje
Franciaországdemokrácia, annak is afél-prezidenciális változata; az elnök politikai súlya a parlamentáris rendszerekben megszokottnál nagyobb, de például az amerikai elnökénél kisebb (elnöki rendszer).
Azállamfő különleges státuszát jól mutatja, hogy az alkotmány államszervezeti része az elnökről szóló II. címmel kezdődik. A korábbi,1946-os alkotmány a Nemzetgyűlést helyezte az államfő elé. Az elnök a végrehajtó hatalom része. Mivel a végrehajtó hatalomnak része a kormány is, ezért a végrehajtó hatalom„dualista”,„kétfejű”(„bicéphale”) jellegű. A köztársasági elnököt általános közvetlen választással öt évre választják. Az1958-ban elfogadott alkotmány az államfő közvetett választását írta elő, az elektorok a parlamenti képviselők, a szenátorok és az önkormányzatok képviselői voltak. Az államfő közvetlen választását1962-ben vezették be. Az elnök mandátuma eredetileg hétéves volt, ezt a2000-ben csökkentették a jelenlegi öt évre.
Az1958. évi alkotmány a kormányt is erősíteni kívánta a parlamenttel szemben, elkerülendő a III. és IV. köztársaságokat jellemző kormányzati instabilitást. A kormány tagjai aminiszterelnök, aminiszterek és államtitkárok. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az elnök nevezi ki. Egyes miniszterek államminiszteri (ministre d'Etat) státusban rangban a„rendes” miniszterek fölött, de a miniszterelnök alatt állnak.
Akormány általában hetente ülésezik; ülésein az államtitkárok csak kivételesen vesznek részt. Mivel a minisztertanácsot az államfő vezeti, kormánytanács (Conseil de cabinet) elnevezéssel kialakult egy, a minisztertanács üléseit előkészítő szervezet, amit a miniszterelnök vezet. A parlamentnek felelős kormány irányítja a közigazgatást és a fegyveres erőket. A miniszterelnök irányítja a kormány tevékenységét. A miniszterelnök és az államfő viszonyát elemezve megállapították, hogy„a miniszterelnök nem politikai vezér, sokkal inkább az adminisztráció, a szűkebb értelemben vett igazgatás feje (Bihari Ottó).”
A francia törvényhozás szerve aNemzetgyűlésből(Assemblée Nationale) és aSzenátusból(Sénat) álló kétkamarás parlament. A Nemzetgyűlés 577 tagja az egyes választókörleteket képviseli és ötévente, közvetlenül választják őket. A mindenkori kormánynak szüksége van a Nemzetgyűlés többségének támogatására, ugyanis a gyűlésnek joga van feloszlatni a kabinetet. A 321 (2010-től 343) szenátort egy csaknem 50 000 tagú elektori kollégium választja kilencéves ciklusokra; a Szenátus tagjainak harmadát 3 évente választják újra. Ha a két ház között nincs egyetértés, akkor a végső szó a Nemzetgyűlésé.
Baloldali:Szocialista Párt (PS); Baloldali Radikális Párt (PRG); Köztársasági és Állampolgári Mozgalom (MRC); Francia Kommunista Párt (PCF); A Zöldek (EELV)
Franciaországban alkalmazottLeclerc típusútank manőver közben
Franciaország hadereje vagy a francia fegyveres erők háborús hadrendje magában foglalja az ország szárazföldi erőit(Armée de terre), a légierőt(Armée de l'air), a csendőrséget(Gendarmerie nationale) és a haditengerészetet(Marine nationale). Ezek a haderőnemek és az alárendeltségükbe tartozó katonai szervezetek egységesen a francia haderő vezérkari főnöke(Chef d'état-major des armées CEMA) irányítása alá tartoznak és a főparancsnoki tisztet a mindenkori francia köztársasági elnök tölti be.
A haderő létszáma2007-ben 442 122 fő, mely tartalmazta a békehadrendben a belügyminiszter irányítása alá tartozó 100 132 fős csendőrséget is. A francia haderő létszámát tekintve a világ 14. legnagyobb fegyveres ereje.2009-ben harmadik a világon, a védelmi kiadásokra fordított költségvetési főösszeg (65 740 000 000amerikai dollár) alapján és megelőzi ezzel azEgyesült Királyságot. AzAmerikai Egyesült Államok ésOroszország mögött Franciaország az öt atomnagyhatalom között a hordozófejek számát tekintve (melyek1960-as próbatesztje óta saját fejlesztésűek) szintén a harmadik helyen áll.[8]
A francia haderőknél1997. október 28. óta nem szolgál sorozott állomány. Az ország katonai potenciálját tekintve, katonai szolgálatra alkalmas 11 262 661 fő és évente a hadköteles korba, a betöltött 17. életévükbe lépő férfiak száma 389 204 fő.
Franciaország népességének történelmi fejlődése a nyugati világban a19. századtól kezdve sajátosan alakult. A19. században és a20. század első felében a népességszám Franciaországban nem növekedett akkora ütemben, mint Európa többi részén, ugyanakkor a20. század második felében sokkal erősebb növekedés volt tapasztalható a többi országéhoz, vagy az előző évszázadokban mért saját növekedéséhez képest.
1974-et követően a népességnövekedés lelassult, mélypontját éves 0,39%-kos növekedéssel1990-ben érte el, amivel már sokkal inkább összhangba kerültEurópa népességfogyásnak indult többi részével. Mindezek után a2004-es francia népszámlálás adatai jócskán meglepték a demográfusokat. A2004-es népszámlálás szerint megtörtént, amit senki nem jósolt előre, az1999-es népszámlálást követően a népességnövekedés felgyorsult.1999 és2003 között a népességbővülés 0,58% körül alakult,2004-ben pedig 0,68% lett, ez csaknem elérte azészak-amerikai szintet.2004 a legmagasabb népességnövekedést eredményezte az országban1974 óta, és ezzel Franciaország jóval megelőzi Európa többi országát (leszámítvaÍrországot).2003-ban az európai természetes növekedést majdnem teljes egészében Franciaország természetes növekedése tette ki (a bevándorlást nem számítva): azEurópai Unió 216 000 lakossal bővült (a bevándorlás nélkül), amiből 211 000 volt Franciaország népességének növekedése önmagában és 5 000 az összes többiEU tagországé együttvéve.2004-ben Franciaország népességének természetes növekedése elérte a 256 000 főt.
A váratlan eredmények jelentős következményekkel járhatnak a jövőre nézve.Oroszország ésNémetország után Franciaország jelenleg a harmadik legnépesebb országEurópában. A demográfusok eredetileg úgy számították, hogy 2050-re Franciaország európai területén 64 millió ember fog élni, de ma már egyetértenek abban, hogy az1990-es növekedési ütemre alapozott becsléseik visszafogottak voltak. Ma már úgy tartják, a tengerentúli területek nélküli Franciaország lakossága 2050-re eléri a 75 millió főt. Ha ezek a becslések valósággá válnak, ez értelemszerűen változásokat eredményez abrüsszeli erőviszonyokban is.2004 közepén Franciaország lakosainak száma (a tengerentúli részekkel együtt) 13,6%-át tette ki a 460 millió fősEU-nak. AzEurópai Unió 25 tagállamának 2050-re jósolt 445 millió lakosából pedig már 17,5% él majd Franciaországban az előrejelzések szerint.
AzENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a politikai menedéket kérők aránya2003 és2004 között 3%-kal nőtt, míg ugyanezen időszak alatt azEgyesült Államok számára benyújtott menekültügyi kérelmek száma 29%-kal csökkent. Franciaország ezzel2004-ben egy pár évre átvette azUSA vezető helyét a menekültek célországainak listáján.
Franciaországot a történelem előtti időktől kezdve kereskedelmi, népvándorlási és hadműveleti utak szövik át. A mai népesség az évszázadok során négy fő európai népcsoport keveredése eredményeképpen alakult ki: kelta (gall ésbreton), akvitán (baszk származású),római ésgermán (frank,vizigót,burgund,normann).
A franciákon belül a különböző, nyelvjárások (valójában önálló nyelvek) beszélői, mint például azokszitánok, provanszálok aránya 21%. Azelzászi németek és a bretonok aránya egyaránt 1,5%.[9]
A tartósan az országban élő külföldiek származási országaEgyrómai katolikus templom, areimsi katedrális főhomlokzataA párizsi nagymecset Franciaország legrégebbi iszlám központja
Jelenlegi[mikor?] becslések szerint a francia népesség 40%-át ezek a bevándorló hullámok teszik ki, amivel Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb országgá vált Európában és ebben jelentősen hasonlít azEgyesült Államokhoz ésKanadához. A hivatalos statisztika szerint, a franciák aránya még mindig 84%. A bevándorlók aránya azonban egyre nő, megbecsülni nehéz a számukat. Többségük afrikai és ázsiai bevándorló, elsősorban arab és fekete. Főleg avolt gyarmatokról érkeznek, leginkábbAlgériából,Marokkóból,Tunéziából.
Franciaországban az egyetlen hivatalos nyelv afrancia. Ugyanakkor esetenként, főként az idősebbek, több más helyinyelvet ésdialektust is megértenek és használnak, mint például aprovanszál, akatalán, abaszk, abreton, aHaiti kreol, akorzikai, aflamand, alotaringiainémet, valamint néhány további dialektus, mint például az elzászi, a gaszkonyi és a picard. Ezeket a történelmi nyelveket és nyelvjárásokat tájszólásként kezelik, noha ez legtöbbjükre nézve hamis. Némelyiket már iskolákban is tanítják, noha helyi és nemzeti szinten is hivatalosan csak egy nyelvet ismernek el. Néhány, a bevándorlók által beszélt nyelv szintén elterjedt, különösen a nagyvárosokban: aportugál, amaghreb arab, berber nyelvek, dél-szaharai nyelvek, atörök, akínai (wu,kantoni, min nan ésmandarin), avietnámi és akhmer a leggyakoribbak.
Franciaország történelmileg túlnyomórésztrómai katolikus ország antiklerikáris tendenciákkal. Avallásszabadságalkotmányos alapjog, ahogy azEmberi és polgári jogok nyilatkozatában lefektették. A közszféra és a vallások között alaïcité (laicizmus) a meghatározó elv, mely szerint a kormány nem avatkozik az ország vallási közösségeinek életébe, de nem is támogatja azokat. Akormány nem vezet statisztikát a lakosok vallásáról. Ismeretlen forrású statisztika elérhető a ’CIA World Factbook’ című kiadványban, amely szerint:római katolikus 83-88%,muszlim 5-10%,protestáns 2%,zsidó 1%. Egy2003-as felmérés szerint a lakosok 41%-a szerint Isten létezése „kizárt” vagy „valószínűtlen”, 33% állítja, hogy az „ateista” szó többé-kevésbé ráillik, 51% kereszténynek vallja magát. A hívők közül 62% római katolikusnak, 6% muszlimnak, 2% protestánsnak, 1% zsidónak, 2% pedig más vallásúnak mondta magát, 26% azt állította, hogy nem hisz vallásokban, 1% pedig megtagadta a válaszadást.
Az ország afejlett országok sorába tartozik, tagja aG8-nak, és2005-ben aFöldhatodik legnagyobb gazdaságát tudhatta magának, 2118 milliárd dolláros GDP-vel. Mindazonáltal az egy főre jutó GDP szerinti európai rangsorolásban csak a 9-edik volt 25-ből azEurostat szerint, és világszinten a 17-edik.
Az ország ásványkincsekben gazdag. Elzász-Lotharingiában kősó, kálisó, feketekőszén, barnakőszén, egyéb lelőhelyeken rézérc, ezüstérc, bauxit, vasérc és kősó fordul elő.
Az országra a gépgyártás, azon belül a személygépkocsi, a hajó, a repülő, a vonat és az elektromos gépek gyártása jellemző. Ezeknek főbb központjai:
személygépkocsi-gyártás: Párizs, Rennes, Lyon és Lille
vasúti járműgyártás: Párizs
hajógyártás: Lille, Nantes, Marseille, Le Havre, Brest
elektromos gépek gyártása: Párizs, Besançon, Metz, Lyon
egyéb gépipar (mezőgazdasági gépek stb.): Rennes, Párizs, Lille, Strasbourg, Nancy, Lyon
Vegyipar is jellemzi az országot, legjobban a kőolaj-feldolgozás számít, melynek központjai: Nantes, Bordeaux, Marseille és Dunkerque, gyógyszergyártás (Párizs), és még egyéb vegyipari ágazatok (műtrágyagyártás) melynek központjai Bordeaux, Marseille, Párizs, Strasbourg, Rennes, Nantes és Lyon.
Nehézipari központok a Rhône-völgyben és legészakabbra fordulnak elő. Itt a vas- és acélkohászat jellemző, központjai: Lille, Grenoble és Marseille, színesfémkohászat Nantes és Grenoble városokban fordul elő. Óragyártás Besançonban, atomipar Cherbourgban van.
Az országban elterjedt a könnyűipar. A textilipar központjai: Párizs, Bordeaux, Lille, Nancy, Dijon és Strasbourg. Papíripar Rouenben és Gerebenben, faipar Nancyben, nyomdaipar Párizsban, bőripar pedig Grenoble-ban fordul elő. Egyéb könnyűipari ágazatok megtalálhatók Limoges, Párizs és Dijon városokban.
Élelmiszeripar főbb központjai: Le Havre, Párizs, Toulouse, Montpellier, Marseille, Nancy, Strasbourg, Orléans, Tours és Rennes. Borászat Reimsben és Bordeauxban fordul elő.
Franciaország vasúthálózata 29 640 km hosszú, ezzel a legnagyobb Nyugat-Európában. A vasúti közlekedésben a legfontosabb szerepet a nemzeti vasúttársaság, azSNCF játssza. Az SNCF üzemelteti aThalys,Eurostar és aTGVnagysebességű vasúthálózatot. Az Eurostar azEgyesült Királyságot köti össze az európai kontinenssel aCsatorna-alagúton keresztül. FranciaországAndorrán kívül minden szomszédjával létesített vasúti összeköttetést. A nagyvárosi közlekedésben metrók és villamosok egészítik ki a buszjáratokat.
Az ország 1 028 446 km közúttal büszkélkedhet. Az úthálózat Párizs környékén a legsűrűbb, az utak és autópályák látszólag az egész országból itt találkoznak. A francia közutakon jelentős nemzetközi gépjárműmennyiség is áthalad. Az utak és a nagyvárosok közelében futó autópályák ingyenesek, a városok között viszont az autópályák használatáért fizetni kell.
Az autópiacot a hazai gyártók, aRenault (27%-os piaci részesedés), aPeugeot (20,1%) és aCitroën (13,5%) uralják.[mikor?]
Franciaország büszkélkedhet a világ legmagasabb közúti hídjával, aMillau völgyhíddal, és még sok más fontos híddal, olyanokkal, mint például aNormandia híd.
Országszerte 478 repülőtér található Franciaországban. A Párizs vonzáskörzetében fekvőCharles de Gaulle nemzetközi repülőtér az ország legnagyobb és legforgalmasabb légi kikötője, amely az országba érkező légi forgalom nagy részét fogadja és összekapcsolja Párizst a világ legtöbb fontos városával.
Franciaország nemzeti légitársasága azAir France, bár mellette még sok kisebb privát társaság is üzemeltet repülőjáratokat.
Franciaország nemzeti szimbólumaMarianne, a gall-sapkás nőalak, aki egyben a szabadság és afrancia forradalom jelképe is. Az előző szimbólum a Gall Kakas volt, a vakmerő bátorság jelképe.
Noha a francia irodalomnak ez a kitüntetett szerepe a14. században az itáliai nemzeti nyelven készült irodalom hatására (ld. az Itáliai reneszánsz:Irodalom és költészet c. szakaszát areneszánsz szócikkben) némileg elhalványult, a16. században alkotói szempontból jelentős átalakuláson ment keresztül és a17. századra az európai irodalom meghatározó elemévé vált.
A18. században a franciában külön irodalmi nyelv alakult ki (lingua franca) és egészNyugat-Európa valamintAmerika diplomáciai nyelvének szerepét is betöltötte. A francia nyelvű írások mély hatást gyakoroltak az összes európai és az amerikai irodalom alakulására, ugyanakkor rá is erős hatást gyakoroltak a többi nemzet irodalmi hagyományai (például abrit vagy anémetromantika a 19. században). A19. század és a20. század francia irodalmi fejlődése különösen erős hatást gyakorolt a modernvilágirodalomra, főként aszimbolizmus, anaturalizmus, Balzac, Zola és Proust szépprózája, aszürrealizmus, azegzisztencializmus és az abszurd színház stílusaiban és műfajaiban.
A franciaimperializmus és gyarmatosítás azamerikai, azafrikai térségben és aTávol-Keleten afrancia nyelvet a nemeurópaikultúrák számára is használható közelségbe hozta, amelyek a nyelvet sajátosan átalakítva úgyszintén jelentősen hozzájárultak a francia irodalom által nyújtott élmények és tapasztalatok bővüléséhez.
Azancien régime arisztokratikus eszméi, aforradalmat követőnacionalista szellem és a modern Franciaország harmadik köztársaságának tömegoktatási elvei egyaránt erős hatást gyakoroltak arra a folyamatra, amelynek során a francia irodalmi örökség a francia kultúra részévé vált. Napjainkban a francia oktatásban aprózára, a (gyakran fejből idézett)költészetre és aszínházra is nagy hangsúlyt helyeznek. Az állam jelentősen támogatja az irodalmi munkákat, az irodalmi díjak kiemelt hírnek számítanak, a Francia Akadémia(Académie Française) és aFrancia Intézet(Institut de France) összefogja Franciaország legfontosabb nyelvi és művészeti intézeteit, a francia televízió pedig írókról és költőkről készít és vetít filmeket, amire meglehetősen nagy az igény, az irodalmi és művészeti témákról szóló heti beszélgetős műsor, az 'Apostrophes' az egyik legnagyobb nézettséget érte el Franciaországban. Az irodalom a francia embereket mélyen foglalkoztatja és öntudatuk formálásában fontos szerepet tölt be.
A19. század végén, a mozi korai éveiben, számos kísérletező művész származott Franciaországból.Auguste és Louis Lumière feltalálta a kinematográfot és az általános történészi megítélés szerint az1895-benPárizsbanL'Arrivée d'un train en gare de la Ciotat címmel bemutatott vetítésük jelentette amozi születését. A következő években filmesek szerte a világon megkezdték munkájukat az új médiummal, köztük a mozi nyelvének ma már közismert technikái közül többet is kifejlesztő, nagy hatást gyakorlóGeorges Méliès, aki1902-benUtazás a Holdba (Le Voyage dans la Lune) címmel elkészítette az elsőscience fiction filmet.
Létrejött az első korai filmstúdió, a Gaumont Pictures és további filmes egyéniségek bukkantak fel, mint Pathé Frères vagy Alice Guy Blaché, akiLa Fée au Choux címmel1896-ban forgatta első filmjét, majd1897-től1906-ig gyártásvezető volt a Gaumont filmstúdióban, itt körülbelül 400 filmet készített. Pályafutását azEgyesült Államokban folytatta, csakúgy mintMaurice Tourneur, egy másik ismert filmes a20. század elejéről.
Atelevízió korának eljövetelével a mozilátogatás visszaesésének problematikája fenyegetőnek tűnik az egyes nemzetek filmiparjai számára. A francia filmipar és általában véve a francia nyelvű kultúrtermelés kisebb az angol nyelvűnél, aminek egyik oka, hogy a nagyobb piacok, köztük az amerikai piac, vonakodnak az idegen nyelvű filmek forgalmazásától. Ennek következtében a francia filmeknek egy viszonylag szűk piacon kell megélniük, kisebb költségvetéssel, mint amerikai versenytársaiknak.
A francia konyha méltán híres a fűszereiről, mártásairól. Néhány híres étele a hagymaleves, a besamel-mártás, a tenger gyümölcsei, csigák, sajtok, borok.
Jellegzetes francia étel, afoie gras(hízott liba- vagy kacsamáj)
A franciák étkezése általánosságban kalóriaszegényebb, mint a hagyományos magyar konyha. Reggelijük könnyű tejeskávéból vagy kakaóból és valamilyen péksüteményből, főleg croissant-ból áll, és elmaradhatatlan avaj, adzsem és améz. Az ebéd ma már alkalmazkodott a modern élethez, de még az intézményes – például iskolai – étkezés is választékos, több fogásos; inkábbsalátafélék, vagy másfajta előétel, húsétel körettel, mártással,zöldséggel, de délben gyakran fogyasztanak főételként vegyes ízelítőt, végül desszertet. A legnagyobb szerepe a vacsorának van, amely könnyű, de több fogásból áll, még a legegyszerűbb helyeken is legalább négyből. A franciáknál leves nem gyakran kerül az asztalra, ha viszont igen, akkor rendszerint este, és elsősorban a téli időszakban. Máskor gyakori, hogy a vacsorát is előétellel kezdik, utána frissen sült húsétel vagy hideg húsok, majdsajtfélék,gyümölcs, esetleg édesség zárja a sort. Az ital alkalmazkodik a fogásokhoz, általában a legkedveltebb a könnyű vörösbor. A vacsora nem csak az élvezetekről szól, szerepe elhanyagolhatatlan a család szempontjából, hisz a történések, beszélgetések színtere; a közös vacsora a francia család elidegeníthetetlen joga.
A specialitások és különlegességek, mint mondjuk azosztriga, libamáj, különféle töltött szárnyasok hétvégéken és ünnepnapokon kerülnek fogyasztásra. Táplálkozásuk egészséges, hiszen rengeteg gyümölcsöt és zöldségfélét fogyasztanak, ezenkívül fontos, hogyvajjal, amediterrán területekenolívaolajjal sütnek, és ételeiket nem fűszerezik agyon, soha nem használnak annyit, hogy az elnyomja az eredeti ízt. Legjobban a friss, zöld ”füveket” kedvelik; akakukkfüvet,tárkonyt,turbolyát,bazsalikomot és apetrezselymet, gyakori ababérlevél használata, sfahéjjal,szegfűszeggel,sáfránnyal,szerecsendióval,gyömbérrel,köménnyel is fűszereznek. Viszonylag sokborsot alkalmaznak,fűszerpaprikát azonban csak ritkán és keveset. Népszerűek még a különbözőhagymafajták is, különleges ízhatás elérése végett mégcurryvel és a chilivel is sütnek, melyek egykoron gyarmataikról jutottak el hozzájuk egzotikus fűszerként.
Elsősorban marhahús, borjú, ürü, bárány, szárnyasok és vadhúsok is kerülnek az asztalra, sertést szinte egyáltalán nem esznek. Elkészítési módját tekintve egyben, szeletben sülve, vagy grillezve készítik. A roston sült húsokra tálalásnál fűszeres vajat tesznek, akárcsak a köretként fogyasztott zöldségekre, amelyeket ezen kívül grillezve is fogyasztanak.
Február 2-án (gyertyaszentelő) szinte minden francia palacsintát süt. A félig megsült palacsintát feldobják, és ha lapjára esik, akkor az elkövetkező év sikeres lesz. Ha nem, akkor gondokkal teli év köszönt a palacsintazsonglőrre.
Franciaország oktatási rendszere hasonlít a többieurópai rendszerhez. A francia oktatási rendszer felépítése: Előiskola(Maternelle), Elemi iskola(école élémentaire), és további iskolák(collège lycée, lycée professionnel). Alycée intézményét Napóleon hozta létre 1801-ben.[26]Jules Ferry (1832–1893) francia miniszter hozta létre a modern általános iskolát ("l'école républicaine"), melybe a gyerekeknek 6 és 12 éves koruk között kötelező volt járniuk.
Az ország minden oktatási programját a Nemzeti Oktatás Minisztériuma (Ministère de l'Éducation nationale, de la Jeunesse et de la Vie associative) szabályozza. A felsőoktatás három szinten van megszervezve az európai mobilitás jegyében:
Franciák hozzájárulása a világ kulturális örökségéhez hatalmas. Az alábbi lista azUNESCO által kulturálisvilágörökséggé nyilvánított helyeket tartalmazza.
A legnépszerűbbsport Franciaországban alabdarúgás. A franciák nagy hévvel szurkolnak kedvenc klubcsapataiknak és anemzeti válogatottnak. A szurkolás1998-ban meghozta az eredményt: Franciaország világbajnok lett, ráadásulhazai pályán. A siker tovább folytatódott: a csapat2000-ben,Zinédine Zidane vezetésével azEurópa-bajnokságot, majd a2018-as vb-t is megnyerte. Ezen kívül1984-ben szintén Eb-győzelemnek örülhettek a franciák, aPlatini-vezette csapat hazai pályán diadalmaskodott. Az1984-es Los Angeles-i olimpián lettek aranyérmesek. 2018-as világbajnokságon aranyéremmel diadalmaskodhattak.
Az1903 óta, nyaranta megrendezettTour de France a világ legrangosabb országútikerékpárversenye. 3 héten át küzdenek egymással a világ legjobb biciklistái, a hegyi szakaszokkal is tarkított, különösen nehéz viadalon.2005-ben már hetedszer az amerikaiLance Armstrong nyert, francia versenyző utoljára1985-ben,Bernard Hinault személyében állhatott a dobogó legfelső fokára.
AWRC franciaországi szakaszait eddig Korzika szigetén rendezték meg, 2010-től áthelyezték Elzászba, azon belül Strassbourgba.Sébastien Loeb kilencszeres rali-(WRC)-világbajnok (2004–2012), ezzel a sportág valaha volt legsikeresebb ralipilótája, összes címét a franciaCitroën csapattal szerezte meg. Másik WRC világbajnokukDidier Auriol (1994).Nicolas Vouilloz a 2008-asIRC-ralivilágbajnok, a szintén franciaPeugeot csapattal.
Ötször lobbant fel azolimpiai láng Franciaországban, két nyári és három téli olimpián.1900-ban és1924-benPárizs adott otthont nyári játékoknak. Pályáztak harmadszorra is, de2012-benLondon nyerte el a rendezés jogát.Az első téli olimpiát1924-ben,Chamonixban rendezték.1968-banGrenoble, majd1992-benAlbertville volt az esemény házigazdája.Az olimpiai eszme is Franciaországban éledt fel:Pierre de Coubertin báró ötletére elevenítették fel1896-óta négyévenként az ókorigörög játékokat.Az országnak eddig 218 aranyérme van a játékokról. A nyári játékokon avívás, a téli játékokon pedig azalpesi sí a legnépszerűbb sportág a francia sportolók körében.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
1 AzEurópai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével 3Státusza vitatott4 Az uniós csatlakozási tárgyalásokon kötött megállapodás szerint nem köteles bevezetni eurót
.svg)
.svg)
_(1).jpg)
_2003.jpg)
