Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk Dunaradványról szól. Hasonló címmel lásd még:Radvány (egyértelműsítő lap). |
| Dunaradvány(Radvaň nad Dunajom) | |||
 | |||
| Dunaradvány református temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ľubomír Púchovský | ||
| Irányítószám | 946 38 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | KN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 710 fő(2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 120 m | ||
| Terület | 15,76 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 44′ 46″,k. h. 18° 21′ 59″47.74611111,18.3663888947.746111°N 18.366389°EKoordináták:é. sz. 47° 44′ 46″,k. h. 18° 21′ 59″47.74611111,18.3663888947.746111°N 18.366389°E | |||
| Dunaradvány weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazDunaradvány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Dunaradvány (szlovákulRadvaň nad Dunajom) községSzlovákiában, aNyitrai kerületben, aKomáromi járásban.
Komáromtól 18 km-re keletre, aDuna bal partján,Neszméllyel szemben fekszik.Zsitvatő (Žitava vagyŽitavská Tôň) és Baloghpuszta(Bystrička) tartozik hozzá. NyugatrólPat ésVirt, északrólMarcelháza ésMadar, keletrőlDunamocs határolja. Keleti határa a történelmi vármegyehatárt követiKomárom ésEsztergom vármegye között.
Dunaradványon keresztülhalad a KomáromotPárkánnyal összekötő 63-as út.
Dunaradványon két gólyafészek volt, azonban mára ebből csak a főút mentén maradt meg az egyik, illetve 2012-ben épült egy újabb gólyafészek szintén a főút mentén, ebben 2012-ben 2 fióka kelt ki, 2013-ban és 2014-ben pedig nem volt költés, ezután a fészket alátétre helyezték át. 2016-2020 között itt mindig volt költés, azóta fiókák nem keltek ki. A másik fészekben 2011-ben 4 fióka volt, 2012-ben 2, 2013-ban 3, 2014-ben 4, 2015-ben pedig 2 gólyafióka szállt ki. 2016-ban mindkét fészekben 3 fióka volt.[2]
Területe ősidők óta lakott. Zsitvatőnél későavar kori temetőt tártak fel.[3] A sírok betöltéséből kőkori eszközök is előkerültek.[4]
1260-ban említik előszörRodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt,IV. Béla királySixtus esztergomi kanonoknak adományozta.1303-banCsák Máté felperzselte a falut. A 16.-17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel.1606-ban itt kötötték meg azsitvatoroki békét. Egészen1945-ig számos vízimalom működött a faluban (elsőként1664-ben, a török adószedők jegyzékében említik a dunai malmokat), a hajósmolnároknak1874-ig saját céhük is volt.1885.június 10-én nagy tűzvész pusztított a faluban.[5]
Vályi András szerint"RADVÁNY. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai Nedeczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája, határjában legelője saját marháinak van, réttye elég, de a’ forrás vizek néha károsíttyák, második osztálybéli."[6]
Fényes Elek szerint"Radvány, magyar falu, Komárom vmegyében, a Duna bal partján, Komáromhoz 2 1/2 mfdnyire; róna határa homokos és nem igen termékeny; számlál 2700 hold, mellyből 19 2/8 egész telek után 925 h. urbéri; 1500 hold majorsági birtok. 160 kath., 306 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. F. u. Nedeczky, Balogh, Pyber, Kruplics, Maurovics, Trsztyánszky, Király stb. Ut. p. Neszmély."[7]
Atrianoni békeszerződésigKomárom vármegyeUdvardi járásához tartozott.
1929-ben Baloghpusztára(Balogh-pustatina) 44 szlovák kolonista érkezettKiszucaújhely környékéről, akik Práger Szerafina birtokából 170 hektáros területet vásároltak. A birtokvásárlás mögött a Csehszlovák Néppárt Martin Mičura vezette szlovák szekciója állt. A telepesek a kisbirtokok és eladósodásuk miatt állandó gondokkal küszködtek és1938-ra gyakorlatilag megszűnt ez a kolónia.[8]
1938-1945 között ismét Magyarország része.
1944.július 2-án a Budapest ellen felvonuló, de megzavart repülőgépek egy másik angolszász köteléke valószínűleg hiba folytán bombázta a falut, mely támadásnak több halálos áldozata is volt.[9]1945 márciusában a dunaradványi partszakaszon szállt partra a Garam vonalától Komárom felé előrenyomuló szovjet folyami flotta. A partraszállás helyén, Zsitvatőnél emlékművet állítottak. Az utolsó hajómalom1953-ban tűnt el. A szocializmus idején 120 hétvégi ház épült a radványi Duna-parton.1990-igVirt is Dunaradványhoz tartozott. A faluban ma egy paprikafeldolgozó is üzemel.
1880-ban 722 lakosából 687 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1109 lakosából 1106 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1268 lakosából 1266 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1353 lakosából 1345 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1315 lakosából 1258 magyar és 35 csehszlovák volt.
1930-ban 1514 lakosából 1084 magyar, 379 csehszlovák, 6 zsidó, 3 ruszin és 42 állampolgárság nélküli volt. Ebből 922 római katolikus, 544 református, 18 izraelita, 1-1 görög katolikus és evangélikus és 28 egyéb vallású volt.
1941-ben 1277 lakosából 1275 magyar és 1 szlovák volt.
1970-ben 1387 lakosából 1178 magyar és 195 szlovák volt.
1980-ban 1284 lakosából 1097 magyar és 167 szlovák volt.
1991-ben 766 lakosából 712 magyar és 51 szlovák volt.
2001-ben 738 lakosából 675 magyar (91,5 %) és 59 szlovák (8%) nemzetiségű.
2011-ben 725 lakosából 653 magyar, 67 szlovák, 1 morva és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 711 lakosából 603 (+31) magyar, 93 (+13) szlovák, 7 (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[10]
Alucázás szokása a faluban még a 20. század 80-as éveiben is élt.[11]
AKomáromi járás települései | ||
|---|---|---|
Járási székhely:Komárom (Komárno) | ||
|  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
