Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
| Bergendy-együttes | |
 | |
| Bergendy-együttes (1976) | |
| Információk | |
| Aktív évek | 1958–2017 |
| Műfaj | rock,rock and roll,dzsessz,swing |
| Tagok | |
| Bergendy István (alapító, zenekarvezető)✝[1] Bergendy Péter (manager) | |
| Korábbi tagok | |
| Debreceni Csaba (dob) Demjén Ferenc (ének, basszusgitár) | |
ABergendy-együttes az 1950-es évek végén alakultArtisjus-díjas magyar együttes. Repertoárjához hozzátartozik arock and roll, adzsessz, aszving, és még sok más műfaj. Az együttes 2017-ig működött, utolsó éveibenBergendy koncert-, tánc-, jazz- és szalonzenekar néven.[2]
Az együttes 1958-ban alakult aMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem klubjában mint az egyetem dzsessz együttese. Ekkor még csak a két Bergendy (István ésPéter) volt az együttes tagja, és csak dzsessz-zenét adtak elő. Eredetileg a Marx Károly Közgazdasági Egyetem ifjúsági dzsesszegyüttese néven futottak, majd 1962 őszén szóba került, hogy egy rövidebb nevet kellene találni az együttesnek. A tagok azt javasolták, hogy mivel a két szaxofonosról, a Bergendy testvérekről ismerik őket az emberek, legyenek Bergendy együttes.[3]
1962-ben már – Bergendy Együttes néven – állandó zenekar aBudai Ifjúsági Parkban. Tagjai Bergendy István, Bergendy Péter, Tánczos Gábor,Kovács Péter,Auth Ede,Kajlinger Miklós,Gáspár Károly. Közben már készültek a televízió felvételek, rádiófelvételek, önállóan és más énekes előadók, példáulToldy Mária,Payer András partnereként. Új tehetségeket is pályára állított:Zalatnay Saroltával lemezt és tv-show-t készítettek (ő Auth Edének, a zenekar zongoristájának szerzeményével, aHol jár az eszem? című dallal 1966-ban, a Táncdalfesztiválon harmadik díjat nyert);Máté Péter,Lovas Róbert,Hofi Géza első rádiófelvételeit támogatták.
1963-ban dzsesszfesztiválra mentekLengyelországba,Szirmay Mártával ésToldy Máriával kiegészülve. 1964-ben, Tánczos és Kajlinger katonai szolgálata utánTomsits Rudolf trombitással ésCsáky Béla dobossal valósult meg a dániai dzsesszhangverseny-körút, rádiós és televíziós fellépésekkel.
A zenekar 1964 áprilisában, amikorOroszlán György gitárossal egészült ki a csapat, a dzsesszről a beat műfajára váltott. Bergendy IstvánSzörényi Leventét is hívta a zenekarba, ő viszont csak úgy lett volna hajlandó csatlakozni, ha bátyját,Szabolcsot is hozhatja basszusgitárosnak. Azonban mivel Gáspár Károly személyében már volt basszusgitárosa az együttesnek, akinek ráadásul akkor született meg a gyermeke, így végül csak aKár a benzinért című filmben zenéltek együtt Leventével 1964-ben.[4] A televíziós show-kon kívül a Bergendy együttes több filmben is szerepelt (pl. Helmut Zacharias show-jában Budapestről, 1965-ben). Ebben az évben romániai turnéjuk volt Hofi Gézával.
Auth Ede nem kapott útlevelet, ezért őt a zongora posztjánHajdu Sándor váltotta le, aki még játszott trombitán és harsonán is. A két Bergendyn és Hajdún kívül a szextett tagjai Oroszlán György (gitár), Gáspár Károly (basszusgitár), Csáky Béla (dob) voltak.További koncertek Európában:
Az1968-as események miatt nem utazhattak továbbSkandináviába, ezért:
1969-ben szállt beLatzin Norbert hetediknek a zenekarba. Az 1969-es Táncdalfesztiválra egy svájci dobossal (René Gubelmann) érkeztek, mivel Csáky Béla disszidált. A fesztiválon Tomsits RudolfTe vagy a lexebb című számával mutatkoztak be, nagy sikerrel. Önálló televíziós műsort készítettek velük még 1969 őszén, és amit a zenekar az előző két-három évben megtanult nyugaton, jól kamatoztatta Magyarországon az akkori sztárzenekarok (Illés,Omega) előzenekaraként. Az Ifjúsági Parkban heti fellépéseiken a leglátogatottabb zenekarok (Hungária,Gemini) közé kerültek.Korda Györggyel egy lemezt és országos turnét csináltak,Kovács Katival pedig kísérőzenekarként két nagylemezen közreműködtek1970-ben és1978-ban. 1970-ben már közismert volt, hogy a zenekar a soul- és a fúziós rockzene magyarországi népszerűsítője. A televíziós és rádiós felvételeken ekkoriban egy új tehetségnek segítettek elindulni a pályán:Katona Klárinak. Az országos ismertséget az1970-es szilveszteri televízió műsor hozta el számukra, melyben Hofi Géza műsorszáma három perccel rövidebb lett és a fennmaradó időt kitöltendő, előadhatták aMindig ugyanúgy című számot.[5]
A svájci Gubelmann haza akart menni. A többiek elkísértékZürichbe egy régebbi szerződést teljesíteni. 1970 nyarán új dobost kerestek, ésDebreceni Csaba személyében találtak is. Ő akkoriban jazzt játszottFridrich Károllyal, és rockot aSámson együttessel. Kerestek egy énekest, aki basszusgitározik is Gáspár Károly helyett, így találták megDemjén Ferencet. Ők Latzin Norberttel hárman készítettek új anyagot, saját számokat a zenekarnak, addig amíg a többiek Svájcban tartózkodtak. Ekkor készült aJöjj vissza, vándor – ami Demjén Ferenc első dalszövege volt –, illetve aNapot akarok látni, aFázom és aMindig ugyanúgy. A zenekar 1970 novemberétől szerződési ajánlatot kapott a Műegyetemi E-Klubba és a Ganz-Mávag Művelődési Házba. Innentől hat-hét éven keresztül minden hétvégén mind a két klubban játszottak. A koncertek igen népszerűek voltak: az E-Klubban általában háromezren voltak, míg kívül öt-hatezren álltak sorba; a Ganz-Mávag Művelődési Házba négyezren fértek be, és az utcán szintén öt-hatezren várakoztak. 1971–76 között nyaranként öt hetet játszottak aBalatonon a mindig telt házas Coctail hajón, ami nemcsak a magyarok, hanem azNDK-sok, sőt egészKelet-Európa kedvence volt.Koncz Zsuzsa megkérte őket, hogy kísérjék élőben magyarországi és külföldi turnéin azIllés-együttes helyett. Együttműködésük 1971 januárjától két évig tartott, egészen addig, míg a zenekarnak túl nagy lett a sikere, és a két stílus nem fért meg együtt.
1970 decemberében egy délután vendégül látták a Ganz-Mávagban a hanglemezgyár vezetőjét és művészeti igazgatóját, és négy órán keresztül játszottak nekik, lehúzott vasfüggöny mögött. Ennek eredménye két nagylemez lett: egy saját számokkal és egy nemzetközi slágerekkel. A feldolgozáslemez 71-ben jelent meg, a másik egy évvel később. 1972-ben NDK lemezfelkérésnek tettek eleget németül, ősszel pedig elkészült az (1973-ban megjelent) első magyar dupla lemez, aHétfő. 1972-ben aTáncdalfesztiválon azÚgy szeretném c. dallal nyertesek lettek. 1973-ban részt vettek az első magyar pop-rock fesztiválon Diósgyőrben, a berlini VIT-en, önálló koncerteket adtak a Kisstadionban, turnékat szerveztekLengyelországban,Svédországban,Jugoszláviában,Csehszlovákiában és itthon, Magyarországon. 1974-ben kiadták azÖtödik sebesség című albumukat, majd újabb turnékra indultak. 1975-ben Latzin Norbert távozott a zenekarból, helyéreTóth János Rudolf érkezett. Új lemezek születtek:Fagypont fölött miénk a világ (1976). Közreműködtek Katona Klári lemezén:Savanyú a csokoládé (1977), majd felvették DemjénÉn csak fújom a dalt című szólólemezét és sajátJazz című albumukat. Júniusban Demjén, Tóth János Rudolf és Debreceni Csaba kilépett a zenekarból. 1974–75-ben készültek felvételekEszményi Viktóriának,Harangozó Terinek – neki a második nagylemezét is a zenekar készítette elVictor Mátéval. A jazz műfajában magyarországi rádiós fesztiválturnéjuk is volt (Nagykanizsa, Szeged).
1976. november 6-án az együttes egy hároméves exkluzív szerződést írt alá aMagyar Hanglemezgyártó Vállalattal, melynek értelmében három év alatt három lemezüket megjelentetik, ezért cserébe lojalitást és együttműködést vár el a cég. Még aznapErdős Péter közölte, hogy Rózsi szerinte el van nyomva a zenekarban, ezért azt mondta, hogy az együttes következő lemeze Demjén Ferenc szólólemez legyen.[6] 1977-ben Demjén Ferenc szerint mivel a zenekarban már túlságosan keveredtek a műfajok és nem tudtak újat hozni, valamint ő nem tudott fejlődni abban a formában, így kilépett a zenekarból.[7]
Új formáció külföldi szerződésekkel; tv-gyerekműsorok, rádiófelvételek, filmzenék. Az akkor belépő tagokGábor Péter, basszusgitár (rockzenében szólógitár);Bálint István, dob (ének is); a régiek Bergendy István, Bergendy Péter (fafúvósok); Oroszlán György (rockzenében basszusgitár is); Hajdú Sándor (zongora, rézfúvósok). Volt egy rövid próbálkozás egy szólóénekessel,Delhusa Gjonnal, de ő nem tudott beleilleszkedni a zenekarba. Mindössze egy 5 napos leningrádi és egy 10 napos csehországi turné volt vele. A zenekar ekkor kezdte el, párhuzamosan a születő gyerekekkel, szoros együttműködését a televízió gyermekosztályával, személy szerint pedig Szabó Attilával, Takács Verával, Kremsey Edittel, Pintér Alinkával, Singer Dezsővel és Csukás Istvánnal. Az elkészült műsorok alapján(Ahol tud, segít, Új Futrinka utca, Szervusz, Szergej!, Ólomkatona című sorozatok, mesék stb.) állandó szereplői voltak a gyerekműsoroknak mint beszélgetőtárs, művész. Ebben az időben évente két-három alkalommal is Skandináviában turnéztak. Magyarországon is több turnéban vettek részt: az építőtáborokban Máté Péterrel az Ólomkatonával szerepeltek,Cserháti Zsuzsával pedig a Skála Coop országos divatbemutatóit vezették fel. Az akkor kezdődő magyarországi reklámműfaj foglalkoztatottjai voltak, rádió- és tv-felvételeik folyamatosan készültek a popműfajban is.
1980-ban már készültek az új időket jelentő „őszinte, kőkemény” stílusú felvételek, amire Hajdú Sándor távozásával megtalálták a váci illetőségűBalogh Ferencet. Az ő szövegei, zenéi és fantasztikus előadói képességei hitelessé tették a már elkészült felvételeket is (Budai park blues, Nem az a baj, Rázd meg magad, Kréta szív stb.). 1981 már igazi, kőkemény rockzenét hozott az egész napos Hajógyári fesztiválra, ahol ők voltak a nyitózenekar. Érdekesség, hogy a 12 óra alatt fellépő mintegy 20 zenekarban összesen három darab fúvós hangszer volt, amit a két Bergendy testvér szólaltatott meg. 1982 nyarán Máté PéterS. Nagy Istvánnal írt, Krízis című musicaljének megvalósításában működtek közre. '82-ben az első Hernádi Judit-nagylemez felvételeivel a zenekar közelebb került egy minden zenei stílust magában foglaló elképzeléshez, melynek eredménye lett a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekar megalakulása. Több jelentős magyar film zenéjét is eljátszottak, így olyan rendezőkkel dolgoztak együtt, mint Mészáros Márta, Kósa Ferenc, Szurdy Miklós.
A fúvósok Bergendy István, Bergendy Péter, a trombitásValusek Béla (1983–87),Virágh Gábor (1987),Vargha Gábor (1987), Antal Gábor (1992),a harsonásHorváth Károly „Bűhaló” (1983–1986) ésMoré István (1986–1999) voltak. Ritmusszekció:Dáni János (zongora), Bálint István (dob),Gábor Péter (basszusgitár), Oroszlán György (gitár),Mericske Zoltán (ütőhangszer és showman). A szólóénekes Balogh Ferenc mellett egy állandó, háromtagú lányvokál került a zenekarba. Feladatuk a kísérő kórus beéneklése mellett a swingkorszak híresAndrew Sisters-dalainak, az ebben a stílusban készült saját számoknak az eléneklése, valamint szóló dalok előadása volt. A sokoldalú követelmények (koreografált tánc, többszólamú éneklés, a stúdiókban próba nélküli kottaolvasás stb.) meglehetősen nagy fluktuációt vontak maguk után. A zenekarban megfordult kb. 50-60 lány közül a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak:Könye Enikő,Takács Judit,Vámos Ildikó,Vígvári Ágnes,Bodor Tünde,Lembanisz Zsófia,Horváth Emese, a Mészáros ikrek,Lastoffka Bea,Vámos Ildikó stb.
1983 őszén elkezdték felvenni a Tánciskola első két részének anyagát, ami lemezen, televízió sorozatban és később videókazettán is megjelent,Én táncolnék veled… címmel. Ebben a korszakban készült még aSubidubi című lemez, valamint egyBergendy buli című összeállítás a zenekar repertoárjából. Hosszabb-rövidebb ideig tartó skandináv fellépések, német televíziós koprodukció Würzburgban, magyarországi turné, rádiós és televíziós felvételek (pl. Sebaj Tóbiás), Süsü a sárkány-lemezek jellemzőek erre a korszakra. Ezzel a névvel, hogy „szalon” zenekar, csak megkülönböztetni akarták magukat az ebben az időszakban dúló, dr. Erdős Péter nevével fémjelzett rockháborúban, hiszen ők igazából nem „szalonzenét” játszottak, hanem a XX. század mindenféle könnyűzenéjét, tánczenéjét. Ehhez a zenéhez hozzátartoznak az elegáns egyenruhák, az állandó show-szerű előadásmód, ami természetesen minden ízében különbözik a többi zenekarétól. Már az első, 1984-es nyilvános fellépésükön, aVörösmarty téren óriási feltűnést keltettek az akkori rockosok között. Lementek a közönség közé kongázni, és a legvadabb szám a dadogós angolkeringő volt a szerelemről.
1992 júniusában Balogh Ferenc kivált a zenekarból (előző este vetítették a zenekar új tévé show-ját aHalászbástyáról); ő az életét akkor aHit Gyülekezetének szolgálatára ajánlotta föl, és azóta is követi azt. ÁtmenetilegDemeter György, majdZareczky Miklós, azEast volt szólóénekese került a zenekarhoz. Szokás szerint a lányok is váltották egymást:Janza Kata,Pérchy Nelly,Sántha Andrea,Vass Maya,Micheller Myrtill,Bisztricsány Beatrix ésWégner Judit, és Plexi (Csordás Ilona) utánAmbrus Rita ésBartus Patrícia, Horoscsák Veronika (Zsemlye Veronika) alkották a vokált.
1994-benMesél a Pesti Broadway címmel a két világháború közötti film- és színpadi zenék válogatását adta ki a Hungaroton, megjelentek a régi, 1970-es évekbeli felvételek is CD-n, illetve teljessé vált a 24 részes (24 dal és tánc) Bergendy Tánciskola. A zenekar sikeresWalt Disney-filmek magyarításaiban és azok kórusénekléseiben való tevékeny közreműködése is erre az időre tehető.
2000-ben elkészült a Szergej-sorozat aMagyar Rádió részére. ARomhányi József által írt versekre létrehozott felvétel 26 dalt tartalmazROMIX, Digitális közmondások és mesék 2000 címmel, a divatos remix formában – azzal a különbséggel, hogy ezt nem dj-k komponálták meg, hanem a zenekar. (2001-benEMeRTon-díjat is kaptak érte.)
A 2000 utáni években a zenekar működése csak báli, privát rendezvényekre, valamint utcabálokon, szabadtéri fesztiválokon való részvételekre korlátozódott.
2017-ben Bergendy István feloszlatta az együttesét.
2020.december 14-én aCOVID–19 szövődményei miatt elhunytBergendy István, a zenekar alapítója és vezetője.
Könnyűzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap