Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében, 1891-benPécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[* 1] (művelt, versszerető – betéve tudtaPuskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét). Rokonságban álltBuday Dezső jogásszal.[15] Anyai ágonSzigligeti Ede távoli unokatestvére, mivel az ő édesanyja is egyszerepi Kelemen lány volt.
Az elemi iskolátPesten kezdte, de nyolcévesen, 1891-ben szüleivelPécsre költözött.[16] A Váradi Antal és a Zrínyi Miklós utca sarkán álló kis földszintes, egyablakos házrészben laktak, amely korábban valószínűleg cselédszoba lehetett; a házban Babits anyai nagybátyja, az agglegény Kelemen Mihály honvéd főtörzsorvos élt egyedül.[16] A leendő költő a pécsi belvárosi iskola harmadik és negyedik elemi osztályába járt,közben Decleva Karolina és férje házában volt kosztos diák.[forrás?] 1893 szeptemberétől járt aciszterciek gimnáziumának[* 2] nyolc osztályába.[16] Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt,[16] ekkor édesanyja két gyermekével visszaköltözött anyai nagyapjához, Kelemen József szekszárdi házába, ahol a nagyanya (született Rácz Innocentia, Cenci néni aHalálfiaiból) fogta össze a családot. Ekkor Babitsot Mihály nagybátyja fogadta magához mint kosztos diákot, így fejezhette be a ciszterci gimnáziumot, 1901-ben érettségizett.[16]
1909-ben jelent meg első köteteLevelek Iris koszorújából címmel.1911 folyamán adta ki második kötetét(Herceg, hátha megjön a tél is). Ekkor még főállásban tanított az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban.1913-ban írta meg első regényétA gólyakalifa címmel (csak 1916-ban jelent meg). Ebben az évben kezdte el lefordítaniDanteIsteni színjátékát antik olasz eredetiből (1913-ban jelent meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitüntette, megkapta aSan Remo-díjat (1940-ben utazott ki érte,Sanremóba).Játszottam a kezével című,1915-ös szerelmes verse megjelenésekor (azelső világháború második évében) hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, aRecitativ1916-ban jelent meg.
1919–1920 között rövid ideig Ady özvegyével,Boncza Bertával, Csinszkával tartott fenn szerelmi viszonyt. Ezt követően a vele egy lakásban élő titkára,Szabó Lőrinc menyasszonyát,Tanner Ilonát (írói álnevén Török Sophie) kérte feleségül.1921.január 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasodtak össze.[* 4] 1928-ban titokban örökbe fogadják felesége testvérének gyermekét, Babits Ildikót, akit haláláig a sajátjaként nevel.[17] Ezt megelőzően, még 1924-ben azesztergomi Előhegyen vettek nyaralót, ahol a költő haláláig sokat időztek, Babits számos műve itt született, aki ettől kezdve a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapító tagja volt a városban máig működőBalassa Társaságnak.Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogramfalat. A nyaraló maBabits Mihály Emlékházként működik.
1927-től aBaumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Sokan kritikaként róják fel Babitsnak, hogy elsősorban az ő befolyása miatt nem részesültJózsef Attila sosem aBaumgarten-díjban.[18] Munkatársa volt aBenedek Marcell főszerkesztésében, 1927-ben megjelentIrodalmi Lexikonnak is.
1931-ben a harmincéves érettségi találkozójára nem ment el Pécsre, de az eseményt megörökítette aHarmincéves pécsi érettségi találkozóra című versében.[16]
„Nem tudnék nevet, mely jobban kifejezné az övénél azt, amire ma is szükségünk van: hív és büszke megállásra a régi szent európai kultúra kincses szigetein, minden vad és nyers és új erők között és ellenükre: mert ez a renaissance.”
1933-ban írta utolsó regényét, azElza pilóta vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő, kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba esik, így saját szülővárosát kell bombáznia.1929-től lett főszerkesztője aNyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogygégerákban szenved.1938-ban gégeműtéten esett át, ami után képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett másokkal. Abban az évben jelent meg aJónás könyve. 1937-től haláláig azAttila úti otthonában élt, aVérmező mellett.1941.augusztus 4-én ahegyvidéki Kékgolyó utcaiSiesta Szanatóriumban halt meg.[19]
Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata – erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével – inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét.Fortissimo című verséért – amelyben az első világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt – vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjábankatolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részbenfilozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében. Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott. Legértékesebb prózai műve aHalálfiai című családregény. Eltérő korokból, s több nyelvből való fordításai – melyek alkalmanként az önkényességnek, illetve az önálló alkotásnak is teret adnak – líraiakon kívül drámai műveket is magukba foglalnak; kiemelkedő alkotása Dante:Isteni színjátékának tolmácsolása és azAmor Sanctus. Másképp újította meg a magyar költészetet is, távol állt tőle a prófétai magatartás, sokkal inkább a gondolati filozófiai mélység jellemezte költészetét. A századelő legműveltebb magyar írója, a Nyugat írói körében poéta doctus (tudós költő).
Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző. Fiatal korában l'art pour l'art vádja érte, azonban ez igaztalan vád volt, mert formakultúrája nem művészet a művészetért, hanem művészet az emberért.[20]
Babits költészetét tekintve különböző korszakokat jellemezhetünk.
Levelek Íris koszorújából: Íris egy görög istennő, aki Hermész női párja. Íris a szivárvány istennője, és a hírvivő szerepét tölti be. Ezeket értelmezve a kötet tulajdonságaira következtethetünk: rendkívül gyors, változékony és sokszínű. Ugyanúgy a világ is ezeket a tulajdonságokat hordozza, a költő feladata pedig az, hogy utat mutasson. Ide tartoznak a következő versek:
In Horatium
A lírikus epilógja
Babits, a filozofikus költő: Filozofikus nézetek sok versében megjelennek, ezért szoktuk filozofikus költőnek is nevezni. Babits Bergson alapjait követi. Ő volt az, aki megkülönböztet objektív (mérhető) és szubjektív (megélt) időt. A múlt benne él a jelenben, nem tudjuk magunkat függetleníteni tőle, hatást gyakorol ránk – ez a teremtő idő. Ide tartozik a következő vers:
Esti kérdés
Háborúellenes versek: Babits kezdettől fogva háborúellenes. Egyik legismertebb ilyen témájú verse a Húsvét előtt. 1916 márciusában olvasta fel nyilvánosan a Zeneakadémián. Ehhez a korszakhoz tartozik még a Fortissimo is.
Sziget és tenger: Babits költészete a világháború után elkomorul. Ennek okai a magyar sorstragédia és saját betegsége. A költő elzárkózik a külvilágtól, erre utal a kötet címe is. A művész jelképe lesz a sziget, ami elhatárolódik a környezettől – a magánélet nyugalmát és az idillt keresi. Új témák jelennek meg a költészetében, például szociális érzékenység, az elesettek és a humánum védelme. Stílusa egyszerűsödik, klasszicizálódik. Ide tartoznak a következő versek:
Babits Mihályról nevezték el Pécsett az egyetem uránvárosi gyakorló gimnáziumát.[16]
Oszlop a pécsi Király és Nagy Flórián utca sarkán, felirata „Ki látta pécsi utcán a kis Babits Misit? Sötétedő pécsi utcában nagy rajztáblájával öt után.”.[16]
Emlékparkja (szoborral) Budapesten
Emlékmű-szobra Esztergomban
Két (egész alakos illetve mellszobra) Szekszárdon (Farkas Pál alkotásai[22][23])
2017 májusában Babits Mihály Kamaratársulat néven alapították meg Esztergom kamaraszínházi társulatát.[24]
Edgar Allan Poe elbeszélései (Pár szó egy múmiával, A hosszúkás láda, Árny, Metzengerstein, Egy hordó Amontillado, Az Usher-ház vége, Történet a Rongyos Hegyekből, Morella, Az üzletember, A perverzió démona stb.) és versei (A holló, Álomország, Valakinek a Paradicsomban stb.)
Wilde Oszkár verseiből; Athenaeum, Budapest, 1916(Modern könyvtár)
Shakespeare:A vihar. Dráma; Athenaeum, Budapest, 1916
Immanuel Kant:Az örök béke; ford., bev., jegyz. Babits Mihály; Új Magyarország, Budapest, 1918(Természet és társadalom)
Babits Mihály kisebb műfordításai; gyűjt., szöveggond., utószó, jegyz. Belia György, ill. Borsos Miklós; Szépirodalmi, Budapest, 1981(Babits Mihály művei)
Babits Mihály hátrahagyott versei; sajtó alá rend. Illyés Gyula; Nyugat, Budapest, 1941
Babits Mihály válogatott versei; Athenaeum, Budapest, 1941(Athenaeum olvasótára)
Babits Mihály összes versei; Athenaeum, Budapest, 1942
A második ének; Nyugat, Budapest, 1942
Babits Mihály ünnepi beszédei. Születése hatvanadik évfordulójának emlékére; Baumgarten Irodalmi Alapítvány; Budapest, 1943
Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső levelezése; Török Sophie gyűjtése alapján sajtó alá rend., jegyz. Belia György; Akadémiai, Budapest, 1959(Új magyar múzeum Irodalmi dokumentumok gyűjteménye)
Babits Mihály összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Rozgonyi Iván, bev. Szauder József:Babits Mihály költészete; Európa–Szépirodalmi, Budapest, 1961(Babits Mihály művei)
Novellák; Európa–Szépirodalmi, Budapest, 1964(Babits Mihály művei)
Könyvről könyvre; sajtó alá rend., utószó Belia György; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Budapest, 1973
Arcképek és tanulmányok; vál., jegyz. Gál István; Szépirodalmi, Budapest, 1977
Babits Mihály összegyűjtött versei; összeáll., szöveggond., utószó Belia György; Szépirodalmi, Budapest, 1977(Babits Mihály művei)
Az irodalom elmélete. Babits Mihály egyetemi előadásai 1919-ben Fábry Zoltán lejegyzésében; bev. Gál István; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1978
Esszék, tanulmányok, 1–2.; összegyűjt., szöveggond., utószó, jegyz. Belia György; Szépirodalmi, Budapest, 1978(Babits Mihály művei)
Az európai irodalom olvasókönyve. Töredék és vázlat; sajtó alá rend., előszó Gál István, függelékben Halász Gábor levelei; Magvető, Budapest,1978
Interjúk Babits Mihállyal; sajtó alá rend., jegyz. Gál István és Téglás János; Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1979
Babits és Csinszka. Versek, levelek; szerk., bev. Gál István, sajtó alá rend. Téglás János; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1979
Babits–Szilasi levelezés. Dokumentumok; összeáll., bev. Gál István, sajtó alá rend., jegyz. Kelevéz Ágnes; PIM–NPI, Budapest, 1980(Irodalmi múzeum)
Önéletrajzok és interjúk; vál., jegyz. Gál István és Téglás János; Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1980(A Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai)
Babits Mihály beszélgetőfüzetei, 1–2.; szöveggond., bev., jegyz. Belia György; Szépirodalmi, Budapest, 1980(Műhely)
Halálfiai. A regény első változata. Megjelent a Pesti Naplóban 66 folytatásban; szerk., szöveggond. Téglás János, utószó Gál István, Téglás János; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1981(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Művészek levelei Babitshoz; szerk., jegyz. Téglás János, vál. Gál István, Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1981(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
A magyar jellemről; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Budapest, 1981(Gondolkodó magyarok)
Dienesék levelei Babitshoz; szerk., szöveggond., életrajzok, jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1982(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Borzasztó a háború… Babits Mihály háborúellenes versei, 1914–1919; összegyűjt. Gál István; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1983
Babits és Tessitori Nóra levelezése; összeáll., utószó, jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1983(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Babits Mihály ifjúkori írásai. Értekezések, novellák; összeáll., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1984(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Cikkek, interjúk; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1984(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Útinapló; vál., szerk. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1984
Babits ésSárközi György. Levelek, tanulmányok; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola–Zrínyi Ny., Budapest, 1985(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Aki a kékes égbe néz. Kötetekből kimaradt versek és töredékek; vál., szöveggond., utószó, jegyz. Melczer Tibor; Magvető, Budapest, 1985
Mit tegyen az író a háborúval szemben? Vitaindító Babits Mihály; szerk., jegyz. Téglás János, előszó Juhász Ferenc; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1986(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Az írástudók árulása; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Budapest, 1986(Gondolkodó magyarok)
Tanulmányok, interjúk; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Zrínyi Ny., Budapest, 1987(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Babits Mihály novellái és színjátékai; szöveggond., jegyz. Beliáné Sándor Anna; Szépirodalmi, Budapest, 1987(Babits Mihály művei)
Babits és Karinthy Frigyes; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1988(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Babits és Pap Károly. Levelek, cikkek; szerk., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Athenaeum Ny., 1989(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
A messzeség és az itthoni fű. Cikkek, előadások, nyilatkozatok; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Athenaeum Ny., Budapest, 1990(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Biharfüred. Egy meghiúsult írótalálkozó néhány dokumentuma; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Zrínyi Ny., 1990(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Dallá ringott bennem kétség és láz. Babits Mihály és Török Sophie szekszárdi levelei; szerk., bev., Vadas Ferenc; sajtó alá rend., jegyz. Csiszár Mirella és Vendel-Mohay Lajosné; Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd, 1991
Haza a Telepre. Néhány dokumentum a költő tisztviselőtelepi éveiről; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Zrínyi Ny., 1991(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Curriculum vitae; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Athenaeum Ny., 1991(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Babits Mihály és Illyés Gyula levelezése. Dokumentumok 1929–1941; összeáll. Takács Mária; Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1992
Babits Mihály összegyűjtött versei; szöveggond. Kelevéz Ágnes; Századvég, Budapest, 1993(Századvég klasszikusok)
„Itt a halk és komoly beszéd ideje”. Interjúk, nyilatkozatok, vallomások; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Pátria Ny., Budapest, 1993(Pátria könyvek)
Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése, 1919–1920; összeáll., szöveggond., jegyz., utószó Nemeskéri Erika; Pesti Szalon, Budapest, 1994
Cikkek a Nyugatból, 1908–1919; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Athenaeum Ny., 1995(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Babits Mihály összegyűjtött versei, 1–3.; szerk., utószó Stauder Mária; Unikornis, Budapest, 1997
„Itt a halk és komoly beszéd ideje”. Interjúk, nyilatkozatok, vallomások; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Pauz-Westermann, Celldömölk, 1997(Babits könyvtár)
S van-e hatalmasabb a gondolatnál? Babits Mihály füveskönyve; vál., szerk., utószó Reisinger János; Lazi, Szeged, 2006
„Különös emberi háló”. Ami a Babits család levelezéséből kimaradt; összegyűjt., vál., sajtó alá rend. Buda Attila, szülőház tört. Lovas Csilla; Universitas, Budapest, 2006
Próféta a hegyen. Babits Mihály esztergomi versei; összeáll. Tóth Franciska, szerk. Gulya István; Önkormányzat, Esztergom, 2008
Egyetemi előadások, 1919; Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzése alapján megfejt., átdolg., sajtó alá rend. Lipa Tímea; Ráció, Budapest, 2014
„…kinyúlhat égig a lélek…”. Babits Mihály esztergomi versei és esszéi; szerk., utószó, jegyz. G. Tóth Franciska; Önkormányzat, Esztergom, 2016
„…olvasd el szigorú szemmel cikkemet”. Babits Mihály ésGellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929-1941; sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila és Pataky Adrienn; Gondolat, Budapest, 2017
Szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 1996–2010, 15 db
„Itt a halk és komoly beszéd ideje”. Interjúk, nyilatkozatok, vallomások; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Pauz-Westermann, Celldömölk, 1997 (Babits könyvtár, 1.)
A Babits család levelezése; szerk., vál., szöveggond., bev., jegyz. Buda Attila; Universitas, Budapest, 1996 (Babits könyvtár, 2.)
A vádlott: Babits Mihály. Dokumentumok 1915–1920; szerk., vál. szöveggond., utószó, jegyz. Téglás János; Universitas, Budapest, 1996 (Babits könyvtár, 3.)
„Engem nem látott senki még.” Babits-olvasókönyv, 1–2.; szerk., vál., szöveggond., utószó, jegyz. Sipos Lajos; Historia Litteraria Alapítvány–Korona, Budapest, 1999 (Babits könyvtár, 4–5.)
Babits Mihály Arany Jánosról; szerk., vál., szöveggond., előszó, jegyz. Pienták Attila; ELTE Eötvös, Budapest, 2003 (Babits könyvtár, 6.)
„…kínok és álmok közt…”. Czeizel Endre, Gyenes György, Harmati Lídia, Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos, Szállási Árpád Babitsról; szerk. Sipos Lajos; Akadémiai, Budapest, 2004 (Babits könyvtár, 7.)
A Baumgarten Alapítvány. Dokumentumok, 1–5.; szerk., bev., jegyz. Téglás János, Argumentum, Budapest, 2003–2007
1. köt. –1917–1941. 1917. szeptember–1929. június (Babits könyvtár, 8.)
2. köt. –1917–1941. 1929. július–1935. december (Babits könyvtár, 9.)
3. köt.– 1917–1941. 1936. január–1941. október (Babits könyvtár, 10.)
4. köt. –1941–1951. 1941. augusztus 14–1947. december 29. (Babits könyvtár, 11.)
5. köt. –1941–1951. 1948. január 1–1951. május 25. (Babits könyvtár, 12.)
„Áll az idő és máll a tér”. Babits István levelei a keleti frontról és a hadifogságból, 1915–1920; összeáll., szöveggond., ford., jegyz., bev. Buda Attila; Akadémiai, Budapest, 2005 (Babits könyvtár, 13.)
↑Ma: Budapest VIII. kerület, Könyves Kálmán krt. 40. Az ún.Tündérpalota épülete. Ennek közelében, 1912 és 1915 között az akkori Szabóky, mai Bíró Lajos utca 54.-ben lakott hónapos szobában Babits Mihály.
↑A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 57/1921 folyószáma alatt.
↑A család a XVIII. század során, az anyakönyvek alapján Essler alakban írta a vezetéknevét, a XIX. században már inkább Engler, Engel alakban fordult elő.
↑Az anyakönyvekben hol „Váli”, hol „Vály” alakban fordul elő a vezetéknév, valamint néhány alkalommal „Vályi” alakkal is találkozhatunk.
↑A regény 31 fejezetéből 23 megjelent aNyugatban 1915–16-ban, ekkor azonban az ellene indult politikai támadások miatt nem, csak később 1923-ban fejezte be.
↑"Hungary, Catholic Church Records, 1636–1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXWZ-C9Z : accessed 23 August 2015), Josephus Kelemen, 17 Apr 1828, Baptism; citing Szakcs, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,049.
↑A költő Kelemen Józsefről mintázta Ráczi Józsi alakját a „Halálfiai” c. művében. Eszerint Kelemen József a családi vagyont elverte, 48 évesen elhunyt, halálát követően számtalan adósság, ezenfelül a híres szekszárdi szőlő gondozásának, s a hátramaradt négy gyermek felnevelésének feladata is a feleségére hárult. A családi vagyon elverése azonban közel sincs összhangban a valósággal. Özvegye, Kelemen Józsefné, szül. Rácz Innocencia egészen 1912-ben bekövetkezett haláláig szerepelt Szekszárd város virilistái (legnagyobb adófizetői) között, 1911-ben az előkelő 16. helyen. Kelemen József emeletes házat a város központjában, 4,28 kh szőlőt, 76,5 kh földet hagyott hátra feleségére. Vö.: Csekő Ernő: Korlátozott előjog, Virilista nők Szekszárd rt. városban a XX. sz. első évtizedeiben. In: Nők és férfiak… avagy a nemek története. Nyíregyházi Főiskola, Gazdaságtudományi Kar, 2003. 197–224. o.
↑"Hungary, Catholic Church Records, 1636–1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8WB-4VC : accessed 23 August 2015), Michael Kelemen, 01 Jan 1798, Baptism; citing Fadd, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 601,239.
↑"Hungary, Catholic Church Records, 1636–1895" database, FamilySearch(https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCY2-1RB : accessed 23 August 2015), Vincentia Victoria Ratz, 24 Feb 1832, Baptism; citing Zomba, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,092.
Juhász Géza:Babits Mihály; Studium, Budapest, 1928(Kortársaink)
József Attila:Az istenek halnak, az ember él. Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről; szerzői, Budapest, 1930
Oláh Gábor:Babits Mihály 25 éve; Városi Ny., Szeged, 1932(Széphalom-könyvtár)
Földessy Gyula:Ady értékelése az Új versek megjelenésétől máig. Kosztolányi és Babits szerepe az Ady problémában; Kelet Népe, Budapest, 1939(A Kelet Népe könyvtára)
Brisits Frigyes:Babits Mihály; Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1941(Irodalomtörténet III., 1600–1849)
Kárpáti Aurél:Babits Mihály életműve; Athenaeum, Budapest, 1941
Gál István:Babits szerepe a magyarországi angol műveltségben; Nagy Ny., Kolozsvár, 1941
Makay Gusztáv:Babits Mihály, a Szellem költője; Dunántúl Ny., Pécs, 1941
Babits emlékkönyv; szerk. Illyés Gyula; Nyugat, Budapest, 1941
Gál István:Babits és az angol irodalom; Tisza István Tudományegyetem, Debrecen, 1942(Debreceni angol dolgozatok)
Ferenczy Piroska:Babits és Ady. Két költőtípus a „Nyugat”-ban; Némethy, Budapest, 1942
Tarcsay Izabella:Babits Mihály személyiségrajza aRorschach-felvétel alapján; s. n., Budapest, 1941
Reichard Piroska:A Szentírás Babits Mihály költeményeiben; Franklin Ny., Budapest, 1943
Pósa Péter:Babits Mihály: „Kártyavár”; Szegedi Ny., Szeged, 1956(Irodalomtörténeti dolgozatok)
Éder Zoltán:Ötven éve tanított Újpesten Babits Mihály; Fővárosi Nyomda, Budapest, 1962
Kiss Ferenc:A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi ifjúkori barátsága; Akadémiai, Budapest, 1962(Irodalomtörténeti füzetek)
Basch Lóránt:Adalék az Ady-Babits kérdéshez; Alföldi Ny., Debrecen, 1964(A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének kiadványai)
J. Soltész Katalin:Babits Mihály költői nyelve; Akadémiai, Budapest, 1965(Nyelvészeti tanulmányok)
Éder Zoltán:Babits a katedrán; Szépirodalmi, Budapest, 1966
Pók Lajos:Babits Mihály alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Budapest, 1967(Arcok és vallomások)
Benedek Marcell:Babits Mihály; Gondolat, Budapest, 1969(Irodalomtörténeti kiskönyvtár. Magyar írók)
Formateremtő elvek a költői alkotásban. Babits: Ősz és tavasz között, Kassák: A ló meghal a madarak kirepülnek. Vitaülés. 1968. november 14–15. Előadások és hozzászólások; szerk.Hankiss Elemér; Akadémiai, Budapest, 1971(MTA Stilisztikai és Verstani Munkabizottságának kiadványai)
Katona Jenő:Babits Mihály és Esztergom; Esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom, 1971
Kardos Pál:Babits Mihály; Gondolat, Budapest, 1972
Vendel-Mohay Lajosné:„Áll a régi ház még …”. Babits Mihály szülőháza; Babits Emlékház, Szekszárd, 1974
Sipos Lajos:Babits Mihály és a forradalmak kora; Akadémiai, Budapest, 1976(Irodalomtörténeti füzetek)
Babits tanár úr; összeáll. Téglás János; Széchenyi István Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1976
Babits és Tóth Árpád; szerk. Gál István, Téglás János; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1980(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Csukly László:Babits Mihály és Esztergom; József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1980(Komárom megyei honismereti kiskönyvtár)
Anton N. Nyerges:Babits and Psychoanalysis Christiana; szerzői, Richmond, 1981
Rába György:Babits Mihály költészete. 1903–1920; Szépirodalmi, Budapest, 1981
Gál István:Babits ódái Adyhoz és Móriczhoz; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1982
Illyés Gyula Babitshoz. Levelek, versek; összeáll., jegyz. Téglás János; Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1982
Babits Mihály száz esztendeje. Kritikák, portrék; szerk. Pók Lajos; Gondolat, Budapest, 1983
Pók Lajos:Babits Mihály 1883–1983; Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 1983
Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára; szerk. Kelevéz Ágnes; Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1983
Apró Ferenc:Babits Szegeden; Somogyi-könyvtár, Szeged, 1983(A Somogyi-könyvtár kiadványai)
Rába György:Babits Mihály; Gondolat, Budapest, 1983(Nagy magyar írók)
Babits és Esztergom. Vallomások, dokumentumok, emlékek; vál., összeáll. Bodri Ferenc, Téglás János; 54. sz. Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1983
Szemelvények a Babits emlékkönyvből; szerk. Illyés Gyula; vál., utószó Téglás János; 54. sz. Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1983
Babitsról – Babitsért. A Tolna megyei sajtó elfeledett dokumentumai, 1898–1941; összeáll. Töttős Gábor; Tolna megyei Könyvtár, Szekszárd, 1983
In memoriam Babits Mihály; szerk. Vadas Ferenc; Béri Balogh Múzeum, Szekszárd, 1983(Múzeumi füzetek)
Babits Mihály világa. Centenáriumi emlékülés Kaposváron; szerk. Laczkó András; Kaposvári Városi Tanács V. B.–Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1983
Száz éve született Babits Mihály. Országos képzőművészeti pályázat, 1983; kiállításrend. Bundev-Todorov Ilona; Babits Emlékbizottság, Esztergom, 1983
Zsalus-Zajovits Ferenc:Levelek Babitsról; Komárom Megyei Tanács–HN Honismereti Bizottság, Tatabánya, 1983(Komárom megyei honismereti kiskönyvtár)
A dal szüli énekesét. In memoriam Babits Mihály; összeáll., szerk. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1983
Török Sophie Babitsról; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola, Budapest, 1983(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Belia György:Babits Mihály tanulóévei; Szépirodalmi, Budapest, 1983
Elek Artúr Babitsról. Levelek, tanulmányok; összeáll., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Athenaeum Ny., Budapest, 1984(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Lobbanj föl, új dal, te mindenható! Szülj engem újra, te csodaszép! In memoriam Babits Mihály II.; összeáll., szerk. Téglás János, előszó Keresztury Dezső; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola–Zrínyi Ny., Budapest, 1984(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Babits és Pécs. Vallomások, dokumentumok, emlékek; vál., összeáll. Tüskés Tibor; Baranya megyei Könyvtár, Pécs, 1984
Nemes Nagy Ágnes:A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról; Magvető, Budapest, 1984
Tanulmánygyűjtemény az ELTE XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke által hirdetett Babits Mihály életműve hallgatói pályázatra beadott dolgozatokból; szerk. Sipos Lajos; ELTE, Budapest, 1985
Németh G. Béla:Babits, a szabadító; Tankönyvkiadó, Budapest, 1987
Barta János:Ma, tegnap, tegnapelőtt. Tóth Árpád, Babits Mihály, Arany János, Gyulai Pál, Kemény Zsigmond; vál., szerk. Imre László; Csokonai, Debrecen, 1990
Csányi László:Babits átváltozásai; Akadémiai, Budapest, 1990(Egyéniség és alkotás)
Külley Lea:„…lengve int búcsút a kert…”; Babits, Szekszárd, 1991
Keresztury Dezső:Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Budapest, 1988(A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
Pifkó Péter:Esztergom, Babits Mihály Emlékmúzeum; TKM Egyesület, Budapest, 1991(Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
A vádlott: egy Babits-vers. A Fortissimo-ügy aktái, 1917; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Tannyomda, Budapest, 1995
Babits-emlékbeszédek; Kölcsey Ferenc Gimnázium, Budapest, 1996
A vádlott: Babits Mihály. Dokumentumok 1918–19-ből; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Tannyomda, Budapest, 1996
Török Sophie:Naplójegyzetek; vál., szerk., jegyz. Téglás János; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola–Athenaeum Ny., Budapest, 1996(A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai)
Babits és a Petőfi Társaság; szerk., vál., szöveggond., utószó, jegyz. Téglás János; Tótfalusi Tannyomda, Budapest, 1997
Babits Mihály. Általános és középiskolások számára; összeáll. Karádi Zsolt; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1997(Nagyjaink)
Kelevéz Ágnes:A keletkező szöveg esztétikája. Genetikai közelítés Babits költészetéhez; Argumentum, Budapest, 1998
„most én vagyok hang helyetted…”. Török Sophie Babits Mihályról; összeáll., szöveggond., utószó, jegyz. Téglás János; Palatinus, Budapest, 2000
Miskolczy Ambrus:Szellem és nemzet. Babits Mihály, Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Zolnai Béla világáról; Napvilág, Budapest, 2001(Mythologica)
Sipos Lajos:Írások Babitsról; N. J. Pro Homine, Budapest-Újpest, 2002(„Könyves”-könyvek)
Éder Zoltán:Régi napok illata. Babits-tanulmányok; Mundus, Budapest, 2002(Mundus – új irodalom)
Kovács Imre Attila:Érti-e Babits Rortyt? Tanulmányok, esszék; Vörösmarty Társaság–Lánczos Kornél Reálgimnázium, Székesfehérvár, 2003
Zsoltár férfihangra. Hit és szenvedés Babits műveiben; szerk. Reisinger János; N. J. Pro Homine, Újpest, 2004("Könyves" galaxis)
Pomogáts Béla:Öt költő. Irodalomtörténeti tanulmányok. Ady Endre, Babits Mihály, Illyés Gyula, József Attila, Kosztolányi Dezső erdélyi vonatkozásai; Mentor, Marosvásárhely, 2005
Margittai Gábor:Nyugtalan klasszikusok. Ars poeticák és arcpoétikák, hagyománytudat Babits Mihály esszéművészetében; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005
Téglás János:Babits-epizódok; Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest, 2005
Jenei Teréz:Babits szépprózája az alakzatok tükrében. A gólyakalifa című regény vizsgálata alapján; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005(Az alakzatok világa)
Barlay Ö. Szabolcs:A poézis teológiája. Irodalmi sarok. Váci, Vörösmarty, Reményik, Babits, Kosztolányi, József A., Wass, Mécs; Prohászka Baráti Kör, Székesfehérvár, 2007(Világnézeti figyelő)
Balassa Péter:Magatartások találkozója. Babits, Kosztolányi, Móricz; szerk. Szarka Judit, Balassi, Budapest, 2007(Balassa Péter művei)
Téglás János:Babits-epizódok II.; Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest, 2007
Buda Attila:Teremtő utánzás. Babits-tanulmányok; Ráció, Budapest, 2007
Téglás János:Babits-epizódok III. Befejezés; Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Budapest, 2008
Vilcsek Béla:A drámaíró Babits Mihály; Argumentum, Budapest, 2008(Babits kiskönyvtár)
Légy ellenállás. In memoriam Babits Mihály; vál., szerk., összeáll. Ferencz Győző, Nap, Budapest, 2008(In memoriam)
Emléklapok Babits Mihály fotóiból és kézirataiból; szerk. Lovas Csilla; Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd, 2008(Szekszárdi füzetek)
Rába György:Az ünneptől a hétköznapi ünnepek felé. Babits és a százéves Nyugat költői; Argumentum, Budapest, 2008(Babits kiskönyvtár)
Kelevéz Ágnes:„Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2008
Sipos Lajos:Babits Mihály; jav. kiad.; Babits, Szekszárd, 2008
Vida Gergely:Babits-olvasatok. Játék, konvenció és trópus a fiatal Babitsnál; Kalligram, Pozsony, 2009
Bencsics Klára:A ninivei próféta: Babits Mihály; Kanadai Magyarságtudományi Társaság, s.l., 2009(Lectures and papers in Hungarian studies)
Költők és koruk. Babits Mihály és József Attila; szerk. N. Horváth Béla; PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, 2009
Rockenbauer Zoltán:A halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese; Luna, Budapest, 2009
Engem nem tudtak eloltani. Tisztelet Babits Mihály születésének 125. évfordulóján; szerk. Székely Sz. Magdolna; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2009
Esti kérdés. Az Esztergomban 2009. április 24–26-án rendezett Esti kérdés-konferencia szerkesztett és bővített anyaga; szerk. Fűzfa Balázs; Savaria University Press, Szombathely, 2009(A tizenkét legszebb magyar vers)
Szitár Katalin:Hiány-jelek. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula írásművészetéről; Gondolat, Budapest, 2013(Universitas Pannonica)
Babits és kortársai; szerk. Majoros Györgyi, Sipos Lajos, Tompa Zsófia; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Budapest, 2015(Kútfő bibliotéka)
Mátyus Norbert:Babits és Dante. Filológiai közelítés Babits Mihály Pokol-fordításához; Szt. István Társulat, Budapest, 2015
„a könyvteremtő ember…”. Írások Babits Mihályról Téglás János tiszteletére; szerk. Káposztay János, Sipos Lajos; Savaria University Press, Szombathely, 2016(Kézjegy)
Rippl Dóra:„…jártam ott, hol nincs világos, nincs sötét…”. Filozófia, lélektan és metafizika Babits irodalomelméletében; MMA MMKI–L'Harmattan, Budapest, 2016(MMA ösztöndíjas tanulmányok)
Bognár Anna:Babits Mihály és az olasz irodalom; Hungarovox, Budapest, 2017
Mátyus Norbert:„Gondold tovább ezt a kis kóstolót”. Olasz–magyar filológia; Balassi, Budapest, 2017
Téglás János:Néma interjúk Babits Mihállyal; Hungarovox, Budapest, 2017
Visy Beatrix:„Nem ahogy ma szokás”. A narráció jegyei, szépirodalmi elbeszélőszerkezetek Babits Mihály Az európai irodalom története című művében; Balassi–OSZK, Budapest, 2017
Ajánló bibliográfia Babits Mihály születésének 80. évfordulójára; összeáll. Megyei Könyvtár; Megyei Könyvtár, Pécs, 1963(Bibliográfiai füzetek a Baranya Megyei Tanács Megyei Könyvtárának kiadványai)
„…külön tér … külön idő…”. Babits Mihály fényképei. Ikonográfia; összeáll. W. Somogyi Ágnes, előszó Keresztury Dezső; NPI, Budapest, 1983(Fotótéka)
Babits Mihály bibliográfia; összeáll. Stauder Mária, Varga Katalin; Argumentum–Magyar Irodalom Háza–MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest, 1998
Babits Mihály kéziratai és levelezése. Katalógus. Levelezés, 1–4.; összeáll. Cséve Anna, Papp Mária; Argumentum–PIM, Budapest, 1993(Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusai)
Róna Judit:Nap nap után. Babits Mihály életének kronológiája, 1883–1908; Balassi, Budapest, 2011(Babits-kronológia)
Róna Judit:Nap nap után. Babits Mihály életének kronológiája, 1909–1914; Balassi, Budapest, 2013(Babits-kronológia)
Róna Judit:Nap nap után. Babits Mihály életének kronológiája, 1915–1920, 1–2.; Balassi, Budapest, 2014(Babits-kronológia)
.jpg)
_2.jpg)
_1.jpg)
