január 5. – Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnámi Demokratikus Köztársaságnak.
január 7. – Abalassagyarmati túszdráma: két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket. Ez volt az első ilyen incidens Magyarországon.
január 8. – Átlagosan 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak Magyarországon.
január 11. – Bemutatják aPetőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73 c. filmet.
január 14. – A világon először Elvis Presley koncertjét közvetítik műholdon keresztül. AzAloha From Hawaii című, Hawaii-ról sugárzott koncertet közel 2 milliárd ember látja.
január 15. – Az Egyesült Államok beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnám ellen.
január 24. – Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnámi Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságában.
Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt Sínai-félsziget fölött, 113 halálos áldozatot követelve.
Laoszban a heves harcok közepette kezdett tárgyalások fegyverszünet aláírására vezetnek a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom és a kormány között.
február 26. – Magyar gazdasági küldöttség kezd tárgyalásokat Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség Észak-Amerikában.
február 28. – A lengyelországiSzczecin közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.
március 1. – AFekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
március 2. – A bolíviaiLa Pazban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idejénKlaus Barbie névenLyon város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
március 8. –Észak-Írországban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
március 15. – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
március 19–20. – AzMSZMP Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
április 1. – Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.
április 4. – A kambodzsai baloldali erők, avörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát,Phnom Penht. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
április 6. –Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
április 7. – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőitHuếbólLao Bao-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életétDylski Aurél határőr őrnagy ésCziboly Csaba tartalékos százados.
április 10. – ABejrútban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
április 30. – AWatergate-ügy miatt Washingtonban lemond Richard Kreindienst amerikai igazságügy-miniszter.
június 18. –Brezsnyev egyhetes látogatást kezd az Egyesült Államokban. Aláír több egyezményt, köztük az atomháború elkerüléséről,[7] a SALT-II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumot.
június 20. – 17 évi emigráció után hazatér Argentínába Juan Perón, volt köztársasági elnök.
június 29. –Chile fővárosában, Santiagóban jobboldali puccskísérlet zajlik le, sikerét a hadsereg akadályozza meg.
június 30. – Magyarország csatlakozik az általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez a GATT-hoz.
július 3–7. – Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével lezajlik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza,[1] Magyarországot Péter János külügyminiszter képviseli.
július 10–13. – Kádár János Jugoszláviában tárgyal.
augusztus 18. – Az amerikaiak 44%-át nem győzi meg Nixon elnök Watergate-magyarázata.
augusztus 29. –Elsüllyed a telefonkábelt fektető Pisces III mélytengeri tengeralattjáró.
szeptember 1. – AcsehszlovákiaiLiptószentmiklóson megkezdi működését a Csehszlovák–Szovjet Barátság Katonai Műszaki Főiskola, amelynek szervezetébe integrálják a már működő katonai középiskolát is; ugyanakkorKassán megalakul a Szlovák Nemzeti Felkelés Légierő Katonai Akadémia,Turócszentmártonon a Katonai Vezetési és Műszaki Főiskola, valamint a Hadtáp és Technikai Biztosítás Katonai FőiskolaZsolnán.[11]
szeptember 14. – ChilébenAugusto Pinochet tábornok irányításával kezdetét veszi a katonai kormányzás.(Számos ellenzékit agyonlőnek, másokat megkínoznak.)[13]
szeptember 18. – Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz.
október 6. – Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt, ezzel kezdetét veszi a negyedik arab-izraeli háború, ajom kippuri háború.[14]
október 17. – Az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete az akkor zajló jom kippuri háború okán olajembargót jelentett be, mely hatására kirobbant az1973-as olajválság.
október 23–26. –Gustáv Husák csehszlovák pártfőtitkár látogatása jele az 1968 óta rossz jugoszláv-csehszlovák viszony javulásának.[15]
december 11. – Csehszlovákia és az NSZK képviselőiPrágában szerződést írnak alá a két ország közötti viszony normalizálásáról.(A szerződés leglényegesebb pontja a diplomáciai kapcsolatok felvétele és az1938-as müncheni szerződés semmissé nyilvánítása.)[16]
december 20. – Bombamerénylet következtében meghal Luis Carreró Blanco spanyol miniszterelnök.(A merényletért azETA baszk titkos szervezet vállalja a felelősséget.)[18]
február 19. – Prága Ruzyne repülőterén leszállás közben szerencsétlenség éri az Aeroflot szovjet légitársaság TU-154-es utasszállító gépét. A 100 utas közül 34-en túlélik a katasztrófát.
április 3. –Martin Cooper egy modern – bár meglehetősen nehéz – hordozható készülékkel kezdeményezi az első mobilhívást.(Az első mobilhívás indításakor Cooper aMotorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.)
január 30. – Helvécia és Kecskemét-alsó vasútállomás között évek óta a legsúlyosabb közlekedési baleset történik, amikor egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a személyvonat a Volán autóbuszával ütközik, 35 ember életét veszti.
↑Mihail Heller – Alekszandr Nyekrics:Orosz történelem. II. A Szovjetunió története Budapest: Osiris–2000. 1996. 590. o. = Europica Varietas,ISBN 963 379 178 2
↑Baló–Lipovecz:Tények Könyve '92. Szerk.Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
↑Bölöny–Hubai:Bölöny József:Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004.ISBN 963-05-8106-X
Horváth Jenő:Évszámok könyve: Egyetemes és magyar történelmi, művelődéstörténeti kronológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001.ISBN 9631922464