 | Ez a szócikk az 1905. évről szól. Az 1905-ös számról szóló cikket lásd itt:1905 (szám). |
Évszázadok:19. század –20. század –21. század
Évtizedek:1850-es évek –1860-as évek –1870-es évek –1880-as évek –1890-es évek –1900-as évek –1910-es évek –1920-as évek –1930-as évek –1940-es évek –1950-es évek
Évek:1900 –1901 –1902 –1903 –1904 –1905 –1906 –1907 –1908 –1909 –1910
- január 3. –I. Ferenc József magyar király feloszlatja az országgyűlést és új választásokat ír ki.
- január 4. – AFüggetlenségi és 48-as (Ugron) Párt beolvad aFüggetlenségi és 48-as pártba.
- január 22. (Julián naptár szerintjanuár 9.) – Avéres vasárnap Szentpéterváron.[1]
- január 22. – A Lengyel Királyság területén az orosz forradalom hatására általános sztrájk tör ki, melyet további politikai sztrájkok, tüntetések követnek.[2]
- január 26–február 4. – Lezajlanak az1905-ös magyarországi országgyűlési választások, melyen az1875 óta kormányzóSzabadelvű Párt vereséget szenvedett.[3](I. Ferenc József ennek ellenére az eredményt negligálva megtartottaTisza István kabinetjét hivatalában, majd június 18-án a császárhű báróFejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnöknek, ezzelsúlyos belpolitikai válságot robbantva ki Magyarországon. A győztesszövetkezett ellenzék – tagjai vérmérsékletétől függően – a Monarchia részleges, vagy teljes felszámolását, Magyarország szerepének radikális újragondolását, átalakítását tűzte programjára.)
- január 28. –Varsóban iskolasztrájk robban ki, amely az egész Lengyel Királyságra kiterjed.(Az ifjúság lengyel nyelvű oktatást, lengyel nyelvű tankönyveket és lengyel tanárokat követel.)[2]
- február 18. – A magyar országgyűlés 10 ellenzéki nemzetiségi – román, szerb és szlovák – képviselője közös nemzetiségi klubot alapít.[4]
- április 8. – MeghalJosip Strossmayer diakóvári püspök, a horvát nemzeti politika kiemelkedő alakja.[5]
- május 1. – Újabb általános sztrájk a Lengyel Királyságban.[2]
- május 27–28. – Acsuzimai csata, melyben ajapán haditengerészetet tönkreveri aZinovij Rozsesztvenszkij tengernagy vezette orosz Balti Flottát aKoreai-szoros keleti részén, aCsuzima-szorosban.[6]
- május 31. – Távozóban a párizsiOperából egy anarchista merényletet kísérel megXIII. Alfonz spanyol király ellen.(A merénylet sikertelenül végződik.)[7]
- június 7. – A norvég nemzetgyűlés megszünteti a svéd-norvég uniót.[8]
- június 11–12. – ASzlovák Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) I. kongresszusa az összmagyarországi pártból való kiválás mellett dönt.[4]
- június 18. –Fejérváry Géza alakítkormányt.[9]
- június 22–24. –Łódźban a munkások fegyveres felkelést robbantanak ki, amelyet a cári csapatok levernek.[10]
- július 7. –Japán csapatok szállnak partraSzahalinon.
- augusztus 9. –Portsmouthban megszületik a békeszerződés, amely lezárja azorosz–japán háborút.[11]
- szeptember 15. –Vörös péntek, a szociáldemokraták százezres tömegtüntetése az általános választójogért.[12]
- október 2–3. – A dalmáciai és horvátországi képviselők fiumei konferenciája.(Elfogadják a horvát ellenzéki politika új irányvonalát, az ún. „új kurzust”. A délszlávokat fenyegető legnagyobb veszélynek a német és osztrák balkáni térhódítást tartják, ezért támogatják az önálló Magyarországért harcoló magyar ellenzéket. A határozatot aláíró pártok – a Horvát Jogpárt, a Horvát Haladó Párt, a horvátországi Szerb Nemzeti Önálló párt, a Szerb Nemzeti Radikális Párt és időlegesen a szociáldemokrata párt – horvát–szerb választási koalíciót hoznak létre.)[5]
- október 17. –Zárában a szerb képviselők értekezlete is csatlakozik a fiumei határozathoz.[5]
- október 31. – Kikiáltják aMarkovói Köztársaság függetlenségét.
- november 4. –II. Miklós orosz cár hatályon kívül helyezi az1899-es manifesztumot, mely korlátoztaFinnország autonómiáját azOrosz Birodalmon belül.
- november 5. – A IX. – és egyben az utolsó – összausztriai szociáldemokrata kongresszus október 31-ei felhívására Ausztria-szerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak az általános választójog bevezetése érdekében.(Prágában a tüntetés 1 halálos áldozattal jár.)[4]
- november 18.
- november 19. – Megnyitják a hívők előtt abudapesti Szent István-templomot, a későbbiBazilikát.(A zárókő ünnepélyes letételére csakdecember 8-án kerül sor.)
- november 27. – A morvaországi tartományi gyűlés által november 22-én elfogadott úgynevezettmorva paktumot Ferenc József is szentesíti.(A paktum újraszabályozza a tartományi rendtartás, a tartományi választások nemzetiségi arányait, az oktatás és a közigazgatás nyelvhasználati szabályait.)[4]
- november 28. – Sztrájk Ausztriában az általános választójog érdekében.(Ez azOsztrák–Magyar Monarchia legnagyobb munkásmegmozdulása.)[4]
- december 9. – Franciaországban elfogadják a szeparációs törvényt, amely kimondja, hogy az állam nem ismer el, és nem finanszíroz felekezetet.(Ennek eredményeként a köztársaság garantálja a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, de az elismert egyházak kategóriáját megszünteti.)[13]
- december 14. –Zsolnán bejelentik aSzlovák Néppárt megalakulását.[4]
- december 22. – ALengyel Szocialista Párt felkelést hirdet, amelyet azonban kezdeti sikerek után elfojtanak.[14]
- december 28. – Bolgár–szerb vámunió.[5]
- az év folyamán –
- Oroszországban megkezdődik a forradalom.
- Az I.Eszperantó Világkongresszus Boulogne-sur-Merben.
- A Szontagh nővérek létrehozzák aCsetneki csipke háziiparát.
- A hivatalos magyarországi kivándorlási statisztika szerint ebben az évben vándorol ki a legtöbb szlovák; az összes kivándorló (170 430) 31%-a, 52 368 fő.[4]
- A német törvényhozás, aReichstag elfogadja azt a törvényt, amely megszünteti a rabszolgaságot a német védnökség alatt álló területeken.[15]
- december vége –Białystokban orosz mintára létrehozzák az első és egyetlen lengyel tanácsot, a „munkásküldöttek tanácsát”.[14]
- június 19. – Megnyílik az első ötcentes mozikuckó Pittsburgh-ben. Naponta 8 órán át futnak a filmek.
- január 13. –Ábel Olga újságíró, író, műfordító († 1987)
- január 26. –Tamkó Sirató Károly költő,műfordító, művészettörténész († 1980)
- január 28. –Kulin György csillagász († 1989)
- február 3. –Paul Ariste észt nyelvészprofesszor († 1990)
- február 17. –Péter RózsaKossuth-díjas magyar matematikus († 1977)
- február 26. –Gömöri Pál Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, az MTA tagja († 1973)
- március 6. –Makkai János magyar újságíró, közíró, országgyűlési képviselő († 1994)
- március 8. –Keserű Alajos olimpiai bajnok vízilabdázó († 1965)
- március 27. –Kalmár László matematikus, azMTA tagja († 1976)
- március 29. –Rejtő Jenő író († 1943)
- április 3. –Vermes MiklósKossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező († 1990)
- április 7. –Justus Pál, magyar társadalomtudományi író, költő, műfordító. († 1965)
- április 11. –József Attila költő († 1937)
- április 17. –Krompecher István orvos, anatómus, hisztológus, az MTA tagja, a magyarországi csont- és porcszövettani kutatások iskolateremtő egyénisége († 1983)
- április 26.
- május 13. –Fakhruddin Ali Ahmed,India 5. elnöke († 1977)
- május 16. –Henry FondaOscar-díjas amerikai színész († 1982)
- május 24. –Mihail Alekszandrovics SolohovNobel-díjasorosz regényíró, elbeszélő († 1984)
- június 23. –Iván István ötvös- és éremművész († 1967)
- július 25. –Elias Canettiosztrák író († 1994)
- július 28. –Csanádi György magyar közlekedésmérnök, szakpolitikus, közlekedésügyi miniszter († 1974)
- július 29. –Dag HammarskjöldNobel-békedíjas svéd diplomata, azENSZ második főtitkára († 1961)
- július 31. –Kocsis András szobrászművész († 1976)
- augusztus 1. –Gáspár Margit író, műfordító († 1994)
- augusztus 20. –Kunfalvi Rezső fizikatanár († 1998)
- augusztus 21. –Bacskay Zoltán magyar matematikus, egyetemi tanár († 1984)
- szeptember 3. –Carl David AndersonNobel-díjas amerikai kísérleti fizikus († 1991)
- szeptember 5. –Arthur Koestler író († 1983)
- szeptember 28. –Darányi József atléta († 1990)
- október 6. –Orosz Mihály magyar középiskolai tanár, országgyűlési képviselő († 2001)
- október 19. –Idősebb Dohy János (korábban ifjabb Göllner János) növénypatológus, tanár († 1990)
- október 20. –Arnold Luhaäär észt súlyemelő († 1965)
- október 22. –Kozma József magyar zeneszerző, a francia sanzon megújítója († 1969)
- november 17. –Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó († 1994)
- november 21. –Kozmutza Flóra magyar pszichológusnő,József Attila kezelője († 1995)
- november 22. –Arma Paul (eredeti nevénWeisshaus Imre) magyar származású francia zeneszerző, zongoraművész, zeneetnológus († 1987)
- november 26. –Emlyn Williamsbritszínész, forgatókönyvíró (David Copperfield) († 1987)
- december 1. –Kellér Dezső író, humorista († 1986)
- december 15. –Farkas Ferenc kétszeresKossuth-díjas zeneszerző († 2000)
- január 3. –Baross Károly agrárpolitikus, gazdasági író, szerkesztő (* 1865)
- január 14. –Ernst Abbe német matematikus, fizikus (* 1840)
- január 24. –Máriássy János honvéd ezredes (* 1822)
- március 13. –Schulek Vilmos orvos, szemész, az MTA tagja (* 1843)
- március 24. –Jules Verne francia író (* 1828)
- március 29. –Böhm Pál festőművész (* 1839)
- május 1. –Lipthay Sándor vasútépítő mérnök, az MTA tagja (* 1847)
- május 3. –Balás Árpád egyetemi tanár, mezőgazdász, szakíró (* 1840)
- június 6. –Kulinyi Zsigmond újságíró, lapszerkesztő (* 1854)
- június 13. –József Károly Lajos osztrák főherceg, magyar királyi herceg, lovassági tábornok, aMagyar Királyi Honvédség főparancsnoka (* 1833)
- július 2. –Kruspér István metrológus, geodéta, az MTA tagja, a magyarországimérésügy megalapozója (* 1818)
- október 15. –Szász Károly író, költő (* 1829)
- november 17. –Fülöp belga herceg,I. Lipót belga király fia és a későbbiI. Albert belga király apja (* 1837)
- A Nobel-díjat a svédAlfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
- ↑Mihail Heller:Orosz történelem. Az Orosz Birodalom története Budapest: Osiris–2000. 1996. 641. o. = Europica Varietas,ISBN 963 379 178 2
- ↑abcBaló–Lipovecz Lengyelország, 176. o.
- ↑Kronológia. InMagyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 1000. o.ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑abcdefgBaló–Lipovecz Csehszlovákia, 125. o.
- ↑abcdBaló–Lipovecz Jugoszlávia, 160. o.
- ↑Naptárlapok. Forradalmi vereség. BBC History, V. évf. 5. sz. (2015. május) 13. o.
- ↑Isabelle Bricard:Európai uralkodócsaládok. [Budapest]: Gabo. 2001. 121. o.ISBN 963-9237-86-8
- ↑19. századi egyetemes történelem 1789–1914: Európa és az Európán kívüli országok. Szerk. Vadász Sándor. Budapest: Osiris. 2020. 372. o. = Osiris Tankönyvek,ISBN 978 963 276 415 3
- ↑Bölöny József – Hubai László:Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai. 2004. 85. o.ISBN 963 05 8106 X
- ↑Baló–Lipovecz Lengyelország, 176-177. o.
- ↑Történelmi dokumentumok lexikona. Szerk. Hegedűs Gyula. Budapest: Athenaeum 2000. 2001. 217. o.ISBN 963 9261 48 3
- ↑Romsics Ignác:Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris. 1999. 582. o. = Osiris Tankönyvek,ISBN 963 379 548 6
- ↑Birkás Antal:Állam és egyház kapcsolata: Csehország, Franciaország és Szlovákia. kitekinto.hu (2011. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2015. február 15.)
- ↑abBaló–Lipovecz Lengyelország, 177. o.
- ↑Fiziker Róbert: A későn jövő. A Német Császárság gyarmati politikája. Rubicon, XXXV. évf. 385–386. sz. (2023) 89. o.ISSN 0865-6347
- ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.
